Dél Keresztje, 1952 (2. évfolyam, 8-23. szám)

1952-05-15 / 8-9. szám

2 Oldal DEL KERESZTJE 1952. MAJUS 15. Idelent Délen • . . A sydneyi „The Land“ írja, hogy egy csupa fiatal ausztrál mun­kásból álló csoport tanáscot és segítséget kért a laptól, miként juthatnának földhöz és kezdhetné­nek gazdálkodni, „mielőtt az uj ausztráloknak is eszébe jutna ez.“ A lap hozzáfűzi, hogy az uj-ausztrá- lok elitje ugyanerre törekszik, föl­det akar szerezni, farmot alapítani, s mindenki jól teszi, ha siet, mie­lőtt még a bevándorlók részéről megindul a nagy verseny a mező­gazdaságban. Benyomásunk szerint, sem auszt­rál, sem „ujausztrál“ részről nem létszik valami különös versengés a farmer-élet után. A búza, hús és vajtermelés ijesztő esését megállí­tandó, az ausztrál Mezőgazdasági Tanács április végén ötéves tervet (nomen est omen?) fogadott el, mely a kalászosok vetésterületének 5 millió acre-ve! való emelését, a hústermelésnek 24, a tejtermelés­nek 12 százalékkal való fokozását Írja elő, hogy a növekvő hazai szükséglet ellátásán felül még 100 millió fonttal emelkedjék az ex­port is. Nézetünk szerint a terv eleve sikertelenségre van Ítélve mindaddig, mig a kormány mega­kadályozza, hogy a farmer világ­piaci áron adhassa el terményeit. Ma az állam s az angol élelmezé­sügyi minisztérium garantálja a farmernek a termelési költséget, — mélyen a világpiaci árak alatt. Pusztán azért azonban, hogy ter­melési költségei biztosan visszaté­rüljenek, hogy heti 70 órás mun, káért ne keressen többet, mint a túlórázó gyárimunkás, senki sem fogja a bush-életet választani. Leg- kevésbbé az uj-ausztrálok. ★ Playford délausztráliai miniszte­relnök Menziessel való megbeszélé­se során, a hir szerint, engedett valamit a Radium Hill-i uránium- lelőhellyel kapcsolatos álláspontjá­ból. Tudvalevőleg az US Atom­energia-Bizottság magának kivánja biztosítani az ottani uránércet, mig Mr. Playford ellenzi az érc kivite­lét s csak feldolgozott állapotban akarja kiengedni. Ez Délausztrá- liaban, feltételezhetöleg Port Pirié­ben uránérc-olvaszto müvek felál­lítását tenné szükségessé. Ugya­nakkor a Kennecott Copper Co., Amerikának talán legnagyobb szí­nesfém-vállalata érdeklődik a Nor­thern Territory-n fekvő Rum Jungle urániumércének feldolgo­zása iránt. Rum Jungle világvi­szonylatban is a legfontosabb jö'ö uránium-források közé tartozik ...... ★ Mind a közönség fegyelmének, mind a nagykereskedők hidegvéré­nek becsületére válik a cigaretta­piac helyzete. Az importkorlátozás ellenére régi készletekből még min­dig szabadon, pult felett kapható a cigaretta. Egymás közt bevallhat­juk, hogy otthon ilyen körülmé­nyek közt már a korlátozások be­jelentésének napján megrohanták volna a trafikokat s tízezres tétlek­ben járna kézröl-kézre, láncszemről láncszemre a feketepiaci cigaretta. ★ „Az érettségizettek nagy száma képtelen leírni egy egyszerű angol kifejezést és méginkább képtelenek —megérteni jelentését“—közölte R. B. Farrel egyetemi tanár, a sydneyi bölcsészeti kar dékánja, a „Mir­ror“ ápr. 24.-i száma szerint. A gyenge egyetemi színvonal oka a professzor szerint az érettséginek megfelelő „matriculatio" könnyíté­sében és az ókori, valamint a modern nyelvek elégtelen oktatásá­ban kereshető meg. ★ Botrányos eseményről ad tudósí­tást a „The Bulletin“ ápr. 30.-i száma. Aprilis 22.-én Sydneyből repülőgép indult Hong-Kong felé. Az utasok egyik része szabadságán ról Koreába visszatérő ausztrál ka­tona volt. A másik része pedig egy öt tagú civil társaság . . . köztük a fémmunkások, dokk és bányamunkások szakszervezeteinek képviselői, akik a vörös Kína fővár rosába utaztak a május l.-i felvo­nulásra ... A delegátus elvtársak költségeit a bolsevista Kína fizette és egy repülőgépen utaztak azok­kal a férfiakkal, akik önként har­colnak fent, Koreában az emberi­ség legnagyobb veszedelme ellen! A „diggerek“ — magyarul: bakák — a lapok jelentése szerint nyom­dafestéket nem tűrő szavakat ha­sználtak, nelyek közül az „émelyí­tő“ a legenyhébb volt. • * A Sydney „Herald“ május 7.-i szá­ma mellesleg közli, hogy a japáni kábítószer feketepiacát a Szovje­tunióból látják el és a morfium, ópium stb. — Koreán keresztöl utazik — Japánba . . . (Folyt, oz 1. oldalról) ázsiai színes népek bevándorlásá­nak teljes tilalma, bármennyire is elfogadott, pártok feletti nemzeti politika, súlyos külpolitikai káro­kat okoz. A színes népek nem is annyira azt bánják, hogy népfeles­legeiket nem tudják itt elhelyezni, hanem a színesek megalázását, a fehérek felsöbbrendüségi érzésének megtestülését látják az ausztrál be­vándorlási törvényekben. Egyházi körökből, származik az a javaslat, hogy évente pár száz színes beván­dorló beengedésével meg kellene és lehetne szüntetni a hindu, ma­láj ,kínai és japán nemzeti önér­zet sérelmét; de a parlament és a közvélemény itt is éppoly kevés érzéket mutat ilyen finomságok iránt, mint másutt. A mai helyzet, Menzies megál­lapítása szerint, annyiban kedve­zőbb a múlt háború előttinél, hogy ma a leendő ellenség tengeri ereje elhanyagolható. Ausztráliá­nak legfeljebb a távolkeleti orosz tengeralattjáró-flotta okoz gondo­kat. Ez kétségtelenül igaz is, fel­téve, hogy a háború belátható időn belül tör ki. Idővel azonban nemcsak a tengerészeti erőviszo­nyok változhatnak, hanem a kele­tázsiai túlnépesedés nyomása is. Alig kétséges, hogy Churchill, leszámolva Anglia gyengülésével, London távolkeleti kötelezettségei­nek egy részét Canberrára kivánja hárítani. Az is előrelátható, hogy ha Ausztrália a Commonwealth tagja marad, előbb vagy utóbb An­glia egész birodalmi felelősségét át kell vennie ebben a térségben. Mindebben csak a sanfranciscoi szerződésre támaszkodhatik. Jelen­tőségteljes ebben a vonatkozásban, hogy Menzies májusban Washing­tonon keresztül utazik a londoni találkozóra . . . mit Érdemes...? ERDEMES megnézni a néhány hétig Sydneyben játszó „Natio­nal Opera" előadásait. Világ­hírű opera és balett darabokat mutatnak be a Tivoliban. Tosca, Lohengrin, Lucia stb. a műso­ron. Jegyek: 5/3-töl — 25/3-ig. ERDEMES meglátogatnai a Művé­szek Szövetségének őszi képkiál- litását a David Jones Elisabeth St.-i kiállítási termében. Nyitva május 24-ig. Belépődíj nincsen. ERDEMES elolvasni Wass Albert legújabb könyvét. Cime: „Tizen­három almafa". A regény Erdé­ly visszatérése utáni időkben játszódik le. Buenos Airesben jelent meg, rövidesen Ausztráliá­ban is kapható lesz. ERDEMES átolvasni és nem ma­gyar barátainknak továbbadni az első könyvet, melyet nem magá­nosok áldozatai, hanem a MNB dotációja jelentetett meg — a Fehér és Fekete Könyvek után. Az adatgyűjtemény cime: „Geno­cide by Deportation“ /Fajgyilkos­ság a deportálással/. A gyűjte­mény államférfiak és a világsaj­tó nyilatkozatait és cikkeit is közli a deportálásokkal kapcso­latban. ERDEMES megvenni a „Délameri­kai Magyar Hírlap“ Naptárát. Több mint 200 oldalon főleg magyar remekírók novelláit, hasznos adatokat közöl. Nem­rég érkezett meg, nagy a sikere, csak kissé drága: 18 sh. ERDEMES megrendelni a „Bánk bán“, az „Ember tragédiája“ nyomtatásban megjelent olcsó kiadásait. /Argentínai kiadás, illetve nyomás/ Kapható Bris- baneban vagy Sydneyben az EFG Bookshopban. ERDEMES azonnal megvásárolni /4 sh./ az „Australian Quarterly“ f. évi márciusi számát és elol­vastatni ausztrál ismerőseinkkel Murphy: „Assimilating the Dis­placed Person“ c. cikkét. Leg­közelebb mi is ismertetni fog­juk. Mintha mi irtuk volna! ERDEMES beszerezni Robert Ing- rim: „After Hitler Stalin?“ cimü, magyar szempontból igen érté­kes munkáját és a már Ausztrá­liában is kapható Robban: Ha a németek győztek volna c. szatírá­jának angol kiadását. Végül: ismét kapható-olcsó — Mikes: „How to be an allien“ c., az an­gol szokásokat humorosan bemu­tató könyve. Ágoston Pásztor Master Builder Lot 37, Marion Street Bankstown, NSW Vállalok: beton vagy tégla alapo­zást, „ready-cut“-ot, mindenféle épitö munkát. Anyagom van. Külonbojáratu utcai szoba két sze­mélynek kiadó /konyba, mosóko- nhya, fürdüszoba használattal/ 39 Burton St., Randwick. Fekete Zoltán Istvánt v. bpesti és mezöhegyesi lakost, utolsó cime Liége, Belgium, keresi Fritz Mária, Schrannenplatz 15, Füssen, Ger­many.­Uj modem Magyar hentesárugyár Mészáros és hentesüzlet CONTI GOODS 136 CATHEDRAL STREET, EAST SYDNEY (A St. Mary's székesegyház mögött) Tel: FA5515 Mindenféle hazai hús és hentesáru kapható. Kérje minden jobb csemegeüzletben! Órát órásnál vegyen DOXA — CYMA — MARVIN Ora-ekszer eladás és javítás HUBERT J. magyar órásmester 9 Strand Arcade, Sydney. Tel: BL2320 Tel.: BL 2320 (i - - y)

Next

/
Thumbnails
Contents