Dél Keresztje, 1953 (3. évfolyam, 3-24. szám)

1953-02-15 / 3-4. szám

2 Oldal DEL KERESZTJE 1953. FEBR. 15. Idelent Délen Mai számunkban a mindannyiunkat érdeklő gazdasági helyze­tről adunk az események hátterét megvilágító tájákoztatást. A tavalyi 146 millió bushellel szemben az idén 169 millió bu­shel (kb. 36 millió mázsa) búza termett. (A magyar rekord 30 millió mázsa volt.) De ez a ta­valyinál nagyobb hozam a ta­valyinál tiz százalékkal kisebb vetésterületről jön; Isten külö­nös kegyelméből a termés kü­lönösen NSW-ben, rekord-átlag volt holdanként. A bőséges e- sök igy 20 millió fonttal növel­ték (a tavalyival szemben) az ausztrál nemzeti jövedelmet. • Egyrészt a behozatali korlá­tozások, másrészt meg a gyap- juárak javulása mutatkozik, a pénzügyi év első hat hónapjá­nak (1952 julius - dec.) külke­reskedelmi eredményében. A múlt év azonos időszakának e- redményével szemben a beho­zatal 55 százalékkal esett, a kivitel 30 százalékkal nőtt, s a mérleg a tavaly i 216 millió fon­tos deficittel szemben idén egy­előre 186 milliós felesleget mu­tat. Ez a felesleg az egyik fon­tos tényező a gazdasági helyzet és a munkapiac javulásában. A többi tényzö: az infláció úgy­szólván megállt, a termés jó volt, a gyapjuárak továbbra is szilárdak és az 1953 - 54-es kői. tségveté^ előreláthatólag komo­ly adócsökkentéseket hoz. De derűlátásra nincs sok ok; a ja­vulás inkább a lázcsillapito haását, mint a beteség elmúlá­sát jelzi. A beteg változatlanul gyenge csak most éppen jobban érzi magát. ★ Mr. Monk, a szakszervezeti tanács elnöke kijelentette, tűr­hetetlen, hogy a decemberi lon­doni konferencia határozata az ausztrál őstermelés fejleszté­séről az ausztrál gyáripar gy­engülését eredményezze. A sza­kszervezetek minden politiká­val szembe fognak szállni, a- mely a gyáripar rovására fejle­szti a mezőgazdaságot. A munkáspárt sajnos egé­szen természetesnek találja a mostani helyzetet, melyben a mezőgazdaság rovására “fejle­sztik” a gyáripart. A legszebb természetesen az lenne, a a ke­cske is jóllakna, meg a kápo­szta is megmaradna; de a való életben ilyen megoldásokra éde­skevés mód van. Az ‘‘Inside Canberra” c. bizalmas bulletin szerint Menzies, ha megkísér­li a londoni határozatok keresz­tülvitelét és a mezőgazdaságra próbálja összpontosítani a be­ruházásokat, az egyes államok kormányainak egységes ellenál­lásával fog találkozni. Az ujesztendö elé óvatos op­timizmussal nézhetünk. A gaz­dasági válság nem következett be. Ellenkezőleg, szilárdulás tapasztalható a pénzügyekben, az ipari termelés és a külkere­skedelem terén. A munkanél­küliség, talán Sydney kivételé­vel, máris csökkent s további javulás várható, bár a tavaly­előtti munkáshiány aligha is­métlődik meg. Egészben véve gazdasági téren “ott vagyunk! ahol voltunk”, nagyobb megráz­kódtatás és különösebb nyom- nélkül átvészeltük a világ-in­fláció lefékeződését, - de ez minden. Ausztrália gazdasági jövője ma éppoly szürke és ke­veset Ígérő, mint kethárom év­vel ezelőtt, - sokkal szürkébb, mint a természetadta lehetősé­gek megengednék. ★ Most már nyilvánvaló, hogy Menzies utolsó londoni útja, s a birodalmi gazdasági konfe­rencia, a várakozások ellenére nem hoz forradalmi változáso­kat. Sem az ausztrál font né- yértékét, sem a birodal mi vám- kedevezmények rendszerét nem változtatják meg. Kanada, In­dia és Pakisztán ellenzése-jog- gal mondhatjuk, szerenesére- megakadályozta az önellátó Birdodalom kifejlesztésének tervét. De nem változtatják írleg az eddigi habozó, nap- ról-napra lavírozó és sokszor már struccpolitika-számba me­nő általános gazdasági irányt sem. A londoni konferencia célja a Brit birodalom kiadá­sainak és bevételeinek egyen­súlyba hozása lett volna, hogy megszűnjék a függőség az éven­ként ismétlődő dollár-ajándéktol s megerősödjék a font. Hét há- borus-utáni esztendő tapaszta­lata mutatja, hogy ez drákói rendszabályok nélkül puszta kívánság marad; mig egy mes­terséges valutaárfolyammal és a külkereskedelem megkötésé­vel a brit nemzetek életszínvo­nalát magasabban tartják mint amit azok a szabad világoiaci versenyben el tudnának érni, a különbséget valahogy és vala­kinek meg kell fizetnie. A szü­kséges változtatások azonban, átmenetileg legalább, oly ké­nyelmetlenek volnának, hogy választódtól való félelmében mind az angol, mind as ausztrál kormány jobbnak látja az ed­digi politika folytatását. Ope­ráció helyett megmaradnak a lázcsillapítónál. • De az Austráliára kiszabott tüneti kezelés, ha nem is megy a bajok gyökeréig, előrelátha­tólag többet használ majd, mint amennyit árt. Igaz, hogy válto­zatlanul megmarad a városi i- paroknak kedvező, az ősterme­lést megnehezítő védvámrend- szer, de a kormány a londoni határozatok alapján végre a mezőgazdaságra helyezi saját beruházásainak súlypontját. Ha Menziesnek sikerül ezt az egyes államok (elösorban NSW, Vic­toria és Queensland) kormá­nyaival elfogadtatnia, a jövő­ben kevesebb pénz jut majd vil­lamosvonalak, közüzemek és i- partelepek létesítésére és több a vízgazdálkodásra, vidéki erő­művek, utak, bányák fejlesz­tésére és bush-irtásra. ★ Londoni pénzügyi körök, me­lyek hagyományosan sietnek együttműködni az angol konzer­vatív kormány kívánságaival, a jelentések szerint készek na- gyösszegü beruházásokat eszkö­zölni Ausztráliában, ha Can­berra félreérthetetlenül az ős­termelésre teszi át a hangsúlyt. Évi 50 millió font londoni pénz ausztráliani befektetéséről vol­na szó, ha a fenti feltételt tel­jesítik. Tudvalevőleg ugyanezt a feltételt szabta a washing­toni Nemzetközi Bank is továb­bi dollárkölcsönök esetére. Sajnos azonban a lakosság (vagyis a választók) zöme vá­rosi lakos, aki nem nagy rokon- szenwel nézi, hogy a kormány az őstermelést részesítse elő­nyben a városokkal szemben. Hogy eszerint a londoni pro­grammól mi valósulhat meg, az lényegileg attól függ, milyen mérté kig meri a kormánypárt a népszerűtlenséget kockáztat­ni. Ha túl nagy politikai koc- káztot vállal a józan gazdasági fejlődés érdekében, kkor eset­leg már idén át kell adnia a fejlődés irányítását annak a pártnak, amely több figelmet szentel aparlamenti számtan, mint a közgazdaságtan törvé­nyeinek. A január 26-&n megült “Aus­tralia Day” alkalmából katoli­kus és protestáns egyházfők az őslakosok, a fekete “abók” tel­jes polgári jogai mellett törtek lándzsát . . . Egyik újság sze­rint Perthben 1 Font büntetést róttak ki egy benszülöttre, mert söriváson kapták. Az illető, ösausztrál” egy, közepausztrál- lal” /rég ittélö feher / iszoga­tott, s - nemrég tért haza Kore­ából. Jellemző a közvélemény egy részének igazságéretére, hogy a törvény végrehajtója is kijelentette, hogy ha egy ben- szülött elg jó volt Koreában, mint katona, elég jó kellene hogy legyen mint teljesjogu állampolgár is. A benszülötte- ket kormányzó törvény alapve­tő tétele: alacsonyrendüek, pri­mitívek, védeni kell őket, vala­mint asszimilálni is. ★ “A HID” címmel uj hetilap indult Padányi Viktor dr. szer­kesztésében. Megrendelhető: 87 Ormond Rd., Elwood, Vic. Egy 4 Font. • Sydney-London között 24 óra alatt tette meg a távolságot egy “Canberra’ Yetgép. Húsz éve 7 nap volt a rekord, 30 éve 28 nap. Cook kapitány 250 napig utazott 180 éwe’l ezelőtt . . . • Woollongongben febr. 24.-én Beethoven VII. szimfóniáját vezényli Paul Tibor, a Sydney Szimfónikusok élén. • Az ausztrálokéi 14%-a szí­vesen venné ha külön nemzeti himnuszt, 34%, a régi és egy uj nemzeti himnuszt együtt szeretne hallani. DER AUSTRALISCHE SPIEGEL 397 Hay St., Perth, W.A. Német nyelvű hetilap. Kérjen mutatványszámot! ‘‘Lay-by”-t orara-ekszerre! Svájci 15 köves Anker férfi karóra kerek króm­tokban, szijjal I/A kivitel­ben: £6-16-0. 17 köves Anker férfika­róra, vízhatlan pormentes, lökháritós krómacél kerek tokba«, világitó számlappal, nagy közép számmutatóval, szijjal: £11-18-0. Női karóra gyönyörű kivitelben, 15 köves ankerszerkezet- tel, szögletes krómacél tokban, szijjal v. zsinórral: £7-13-0. • Ugyanez az óra aranyozott tokban: £9-5-0. • MINDEGYIK ÓRA EREDETI SVÁJCI SZERKEZET EREDETI SVÁJCI TOKBAN! DOXA - CYMA - MARVIN karórák, JUNGHANS ébrsztök nagy választékban. POSTAI/C.O.D./ rendelésre, MONEY ORDERREL történő megrendelésre vidékre is! Saját javítóműhely! HUBERT J magyar órásmester 9 Strand Arcade, Sydney. Tel: BL2320 *

Next

/
Thumbnails
Contents