Független Magyarország, 1961 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 2. szám

2. oldal Független Magyarország Megjelenik: minden hónap 1. és 15-én Kiadja és a szerkesztésért felelős: Dr. Nagy Kázmér főszerkesztő. Európai főmunkatárs és külpolitikai rovatvezető: Jászay Antal Ausztráliai főmunkatárs: Dettre András Postacím: BOX 3933, G.P.O., SYDNEY Telefon: XB 1965 VAGY XB 2665 Szerkesztőség és kiadóhivatal: M.S.I. BUILDING, 16-18 MOUNT ST., NTH. SYDNEY I. EMELET, 28. SZÁM. Félfogadás: előzetes telefonbejelentés után D.U. 3-TÓL ESTE 7-IG. MELBOURNEI KIADÓHIVATAL: 573 Collins Street, Melbourne. Telefon: 62-3861. Félfogadás: szombaton 121-ig. Előfizetés egy évre £2, Ausztrálián kívül 5 dollár. Légipostával helyi: £3/4/0, Ausztrálián kívül 10 dollár. Az (x) jelű közlemények fizetett hirdetések. FREE HUNGARY Independent Hungarian Forthnightly. Correspondence: Box 3933, G.P.O., Sydney, Australia. Phone: XB 1965. Published & Edited by Dr. K. Nagy, MSI Bldg., 16 Mount St., Nth. Sydney Printed by the New Life Printery, 54 Renwick Street, Marrickville. Olló LAOSZI KÁOSZ... Helyi magyar lapból értesülünk arról, hogy: “Az egzotikus nevű kisázsiaii királyság, Laosz, mint fenyegető háborús veszély gondolata került a közvélemény fókuszába’’. A mondat méltó a laoszi káoszhoz. A szerző olyan zavarban volt, hogy a délkeletázsiai Laoszt áthelyezte Törökország helyére, Kisázsiába, és végig bizonytalanságban hagyja az olvasót: Laosz vajon királyság-e, vagy csak egy fenyegető gondolat, a cikkíró fókuszában?. EZ IS FURA ... Ugyancsak magyar lapban jelent meg, hogy: “Megnyílt Rómában a milánói filmkiállítás’’. Ejnye, ejnye ... Ezek után nem vitás, hogy Nápolyban fog bezárulni ... EZ AZ IGAZI! Év végén írja az egyik pesti lap, hogy: “Az újévben a tavalyi mezőgazdasági gépimportunk meg fog duplázódni!” Ez magyarul azt jelenti, hogy a 60-ban bevitt traktoroknak 61-ben kistraktorjaik fognak születni. Anyacsavarból, szellemírás Könyvismertetésben olvastuk, hogy Liszt Ferenc válogatott írásait kiadta a pesti Zeneműkiadó. Ez jó hír. De megrázóvá válik azon nyomban, amikor arról értesülünk, hogy Liszt Mozarthoz írt leveleit is tartalmazza a kötet. Liszt ugyanis 1811 -ben született, Mozart 1791 -ben bekövetkezett halála után 20 évre. (Lehetséges, hogy Liszt mégis írt Mozartnak és Mozart a túlvilágról válaszolt?!) FIKUSZ ... Azt jelenti egy pesti lap, hogy Pécs mellett a fügebokrokon néha “10 kiló nyers gyümölcs is terem”. (Ez igazán meglepő, mert arra enged következtetni, hogy ezenkívül befőtt is terem a bokrokon. Fikuszt!) NEWYORKI SZÍN? . .. “Ember küzdj és bízva bízzál — Fred Herzog ingatlanforgalmi irodájában” — olvassuk egy newyorki lapban. _ Ez lenne az “Ember tragédiájának a legújabb, a newyorki felvonása? ... FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPNYUGATI FÉNYEK Az ember lassanként sok mindenhez hozzáidomul. Idestova már a karácsonyi hó, a sűtött szobák hangulata sem hiányzik fájóan. Szakácskönyvekből emlékszem csak az igazi, nagyszabású karácsonyi ebédekre és újévi malacpecsenyékre, mialatt a hideg sültet és salátát bökdösöm a tányéromon. De egy régi hazai szokást hűségesen megtartok most is. Ilyenkor még többet olvasok, mint máskor. Az ünnepekre úgy ellátom magamat folyóiratkötegekkel, könyvekkel és a legújabb könyvekről szóló európai-amerikai folyóiratokkal, mintha bizony otthon lennék, ahol ezekben a hetekben az ember bevette magát egy kellemes, meleg zugba és mást sem csinált, csak olvasott, időnként majszolgatva a diós, majd december utolsó napjaiban a mákos patkó maradványait. Kellemes meleg helyett kellemes hűvöset igyekszem teremteni és itt is — karácsonyiasan olvasok. Hetekig. Mert tudjuk mindannyian, akik erre a szokásra emlékezünk, hogy ez a fajta olvasás nem egészen olyan, mint a többi, február és november között. Az évnek ebben a tíz hónapjában alig tud igazán jól olvasni az ember. Holott lehet, hogy sokat kell olvasnia. Ez az. Kell. Olvasni kell Mindenkinek. Csak amit, az változik. De az, hogy lépést kell tartani kinek-kinek a maga dolgaiban, az egyformán áll mindenkire. Hát még az olyan emberre, mint a magamfajta... aki talán nem is való másra, nem is él másért, mint hogy szűrő és gyűjtőedény legyen naponta és hetenként és havonta, a makacs pontossággal érkező lapokból zúduló mondanivalók és a többi ember között, akinek alig van ideje arra, hogy havonta 60—80- féle lapot átböngészve a gyorsan változó felszín alá pillantson, felmérni, hogy milyen sodrások azok, amelyeka dolgokat igazán mozgatják. Bizony, fáradt az ember és méginkább elfogja az undor, néha majdnem végleg meg is csömörült úgy az év vége felé, amikor már tizedik számait forgatja a hatvanadik szemlének, bizalmas jelentést hozó füzetnek . .. S kutyaharapást szőrével gyógyítandó, az ember úgy vágyik már a “karácsonyos” olvasásra, amikor a robotba-olvasó azzal ajándékozhatja meg önmagát, hogy néhány hétig azt olvassa, amit szeretne és nem azt, amit kell, így lehet csak egyensúlyt találni. Ezért nem szoktam le erről az önmegajándékozásról. Hetekkel később még másnak is jut belőle, mikor így elmondom, mi minden került a szemem elé az elmúlt ünnepek alatt. Előbb a robot szó csúszott ki a tollamból. Talán nem véletlenül. A legfrissebb könyv, amit olvastam, részben erről szól. Címe: A Lotus,7 és a Robot, angolul: The Lotus and the Robot. Hazánkfia írta, aki csak angolul ír, de észjárása és szelleme olyan, mintha magyarul írna. Koestler Artur, a Londonban élő magyar származású, európai ember legfrissebb zarándokútjáról beszámoló ez a könyv. Koestler ma jó ötvenes, Budapestről való elkerülése óta egész élete zarándokút. Helyét keresi a világban és a világ helyét.. . Darkness at Noon (Sötétség délben) regénye és néhány azóta írt cikkével teszi közzé a mérleget életének első szakaszáról. Lényege: nem talált megoldást, feleletet. Az alvajárók (The Sleepwalkers) című, 1959-ben megjelent kötete a zarándokút második felének kezdete, ha ugyan meg lehet húzni a pontos határvonalat bárkinek benső alakulásában. “Az alvajárók” azonban eléggé világos határkő ennek a nagy európainak az életútján, melyet eddig közel huszonöt kötet jelöl. Kultúrhistória és filozófiatörténet, mindegyik és egyik sem ez a könyve. A vallás és tudomány és a civilizáció-erkölcs szétszakadásáról. Éles, tiszta, néha vakító fényű írás. Ma is forgatom és rágondolni is jó, a két évvel ezelőtti karácsonyi könyvek között. Tavaly az ausztrál West: The Devil’s Advocate volt az a mű, amit ajándékszámba vettem. Az 1960. év karácsonyán megint Koestler. A legfrissebb könyvével, amit Indiáról és Japánról írt. India — és tágabb értelemben az elmélkedő Ázsia jelképe a Lótusz, ez a nyugodt, szép, fáradt virág. Japán — és tágabb értelemben az európai technikát átvevő Ázsia jelképe e könyvben: a Robot. A gépember. Köztük vándorolt 1959 után Koestler, hogy az “alvajárók” után szemügyre vegye: korunk alapvető kérdéseire vajon választ, megoldást tud-e kínálni Ázsia? Indiát azért választotta, — írja bevezetésében, — mert ott élnek még ma is szinte érintetlenül a régi hagyományok. Japán a másik véglet. Az ma a legmodernebb a nagy ázsiai országok között. A kötet négy élő és meglehetősen különféle beállítottságú indiai “szent” emberrel való találkozásának leírásával kezdődik. Majd két fejezetben magyar “engem ugyan ránem szedtek” hátsó gondolattal, tudományos alapossággal és újságírói sokoldalú kíváncsisággal az Európa-szerte népszerű, sőt divatos jóga — ha tetszik: Yoga — lényegét, állítólagos csodáit és természetfeletti lehetőségeit állítja az olvasó elé. Végül a régi és a modern India összeütközését vázolja. A könyv második része Japánról szól. A felszínen néhány nyugati államot is megszégyenítően modern országról, melynek nem is a mélyén, hanem rögtön a felszíne alatt kitapintható a többezer éves Japán. Olyan, amilyen. Mindegy is, hogy milyen. A lényeg az, hogy nem függ öszsze azzal, ami a felszín, ami modern, s éppen ezért a japániaknak is csak annyi választ, olyan megoldást tud kínálni a mai idők által felvetett kérdésekre, mint az odazarándokló, kutató európainak: semmit. Ez a megállapítás Koestlerázsiai útjának eredménye. Eredmény-e ez? Azt hiszem igen. Koestlerre sokan hallgatnak és nem minden ok nélkül, őszinte ember, olyan író, akinél élet és írás egyet jelent. Tehát hiteles. Zarándokútjár el, amit kámzsában és európai fejére hamut szórva kezdett a “szent Ázsiá”ban, mint honvágyas európai tért vissza Londonba, azzal a megalapozott hittel és tapasztalattal, hogy a mai világ válságára Ázsiában keresni az orvosságot, úgy tekinteni Indiára, vagy Japánra, mint a szellemi irányt mutató központokra, legalább olyan idejétmúlta, mint az Egyesült Államok mai életében a vadnyugati romantikát keresni. A december 15.-i számunkban Heiners formózai egyetemi tanár cikkében festett ázsiai körképhez igen hasonlít Koestler indiai és japáni csendélete... A mai időkkel lépést tartani nem tudó, kiüresedett és korunkban jelentkező kérdések előtt zavartan tipegő kultúrákról, melyek valaha voltak talán nagyok. Iránymutatók lehetnek ebben-abban ideiglenesen — otthon. De nem Európában, nem világviszonylatban. Hiszen minden út Rómába: a görög-római-zsidó-keresztény hagyományokból felépült Európába vezet. Még azok útja is, akik európai eszmékkel és technikával akarják elpusztítani az öreg kontinenst. Ma, amikor a világ tele van meg nem értett és meg nem rágott rémhírekkel, aggodalmakkal, jobb üzenettel, mint amilyen Koestler optimistán reális könyve, így kezdhetnénk az új évet: vissza az európai világossághoz! Eredeti magyar olvasmányaim közül egy pontosan ötven évvel ezelőtt megjelent és 1961 elejére ajándék gyanánt kezembe került füzetről érdemes beszámolnom ... A Nyugat folyóirat 1911. január 16.-i számát olvastam. Elejétől végig, igen, még a hirdetéseket is. Részben megdöbbentett, részben megnyugtatott, hogy ötven éve, olyan folyóirat, mint a Nyugat, milyen hirdetéseket közölt. A folyóirat saját, házi hirdetésein kívül Márki Sándor új, egységes és 2 kötetes Világtörténelme 48 Koronába került. Dr. Kovács Izsó a vérgyógyítás megalapítója, díszes vászonkötésben kínálja új könyvét 2 Korona ellenében. Elkán szűcsmesternek az árai is “szabottak”, Heyek Ede, Szervita-téri fűzőkészítő pedig olyan “reformfüzeket” kínált a Nyugat hirdetési oldalán, mely fűzők a testre nyomást nem gyakorolnak, azonban a hasat mégis leszorítják. Jó, majdnem irodalmi élmény olvasni az 1 és 2 Korona ellenében megrendelhető “Máramarosi liliomos arckenőcs” hirdetését, mely bársonysima arcot varázsol a kenekezőnek. A Nyugat hirdetései közül a Monarchia idejét, sőt az első világháborút is csak kevesen élték túl. Talán csak a Törley pezsgő, a Palma kaucsuk cipősarok, az Eternit tetőfedő és Székely Aladár fotószalonja ... Az 1911-es évfolyam januári számának írói közül néhányan viszont mintha örökéletűek lennének ... Ebben a számban jelent meg Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött című regényének 2-ik folytatása, Babits Mihály: Huszadik század című novellája, Ady Endre: A menekülő élet című verse, Karinthy Frigyes: Esik a hó novellája, Füst Milán úrtól néhány vers, Hatvany Lajos Herczeg Ferencet elemző értekezése, Heltai Jenő: Párizs című verse, a Figyelő rovatban Kuncz Aladárnak a kolozsvári kultúráról szóló kis írása. És egy valóban ajándékszámba menő röplap, kékeszöldes színű, csak úgy betéve a Nyugatnak ebbe a számába, az 1911. január 29.-én a Vígszínházban rendezett Matinéról... Csokonay Vitéz Mihály: Karnyóné vígjátékát adta elő a színház és az előadást Hatvany meg Móricz Zsigmond vezette be. A szereposztásban Haraszthy, Csortos, Makay nevével találkozik az ötven évvel későbbi olvasó, aki úgy érzi, hogy lekésett a matinéról, amelyen pedig Medgyaszay Vilma mondta el Ady Endre “ismert fővárosi költő”-nek külön ez alkalomra írt prológusát... Miután, ha akkor éltem volna, feltehetőleg előfizettem volna a Nyugatra. Koronáért megnézhettem volna az előadást. Másoknak — nem előfizetőknek! — 4—6 koronákba került egy jobb ülőhely. Erkély-páholy pedig 50 koronába, ami vásárlóértékben mai 1000 forintnak felelne meg! Így, az ötvenéves késéssel történt meghívó-olvasásra, a valamikor, valaki által ide kimentett és most ismét könyvesboltba, piacra került Nyugatból — ausztrál shillinggel váltottam jegyet ... Vigyázva hajtom rá a sárga borítólapot erre a számra, melynek hátoldalán Stemmer régikönyvkereskedő, a Katz féle selyemáru és Deutsch F. Károly belvárosi szabó hirdetménye versengett valamikor is, gróf Haller János és Dr. Brebán A. Cornél Európai Lapszemle című kiadványával. A boríték, a váz, ami összetartotta a Nyugat lapjait: Ady, Babits, Móricz és a többiek mondanivalóját, megsárgult, élettelen. De ami benne van, másik ötven év múlva is olvasmány és ajándék lesz, mint nekem volt 1960. karácsonyán ... (N.K.) 1961. január 20. HATVANY LAJOS 1961 január 12.-én, 81 éves korában meghalt Hatvany Lajos, az utolsó félévszázad magyar irodalmi életének tudós irodalomtörténésze, Ady barátja, József Attila pártfogója. Ha csak egyetlen egyet teljesített volna irodalomtörténeti küldetéseiből, akkor is teljes fényben ragyogna neve a magyar irodalomtörténet lapjain. Hatvany Lajos azokban összesítette magában valamennyit. Életművének örökbecsű vonása, hogy elsőnek ismerte fel Ady jelentkezésekor a látnokköltő zsenijét. ÉVBEN ÚJ BÚTORT FRISCO bútorüzletből 264 KING STREET, NEWTOWN Telefon: LA 3664 — LA 7855 Este: FW 7206 — FY 6330 HETENKÉNT csak 2 penny törlesztés minden %-ból, amit nálunk költ LAKBERENDEZÉSRE! • Alacsony depozit — egyéni kiszolgálás. • Rendezze be otthonát egy helyről! • Teljes lakásberendezés, villamossági cikkek televízió. MALLEYS 179 Gns.