Független Magyarország, 1963 (13. évfolyam, 8-15. szám)

1963-05-15 / 8-9. szám

MEGJELENIK 1951 ÓTA MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN ELŐFIZETÉS 1 ÉVRE £2 LEVELEZÉSI CÍM: G.P.O. BOX 3933, SYDNEY TELEFON: 92 1965 KIADÁSÉRT ÉS SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS: DR. NAGY KÁZMÉR FŐMUNKATÁRS: DETTRE ANDRÁS, HANDI PÉTER, JÁSZAY ANTAL, ZSIGMOND ENDRE. • • FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG PRICE 1/9 HUNGARIAN FORTNIGHTLY FROM 1951 REGISTERED AT THE G.P.O., SYDNEY, FOR TRANSMISSION BY POST AS A NEWSPAPER. PRINTED FOR THE PUBLISHER DR. K. NAGY, BY NEW LIFE PRINTERY PTY. LTD., 54 RENWICK STREET, MARRICKVILLE, N.S.W. ALL CORRESPONDENCE: G.P.O. BOX 3933, SYDNEY XIII. évf. 8-9. sz. — 1963. V. 15. “FREE HUNGARY” Vol. XIII. No. 8-9. — 15. 5. 1963. / OLVASÓINKHOZ Nagyon jól tudjuk, hogy felhívá­sok, bejelentések és közlemények helyett minden olvasónk a lapot várja. Kár lenne — és hiábavaló is — , nagyképűen mellébeszélve, olyan látszatott kelteni, ami mögött más a valóság. « Magunk dolgaiban is minden e­­setben a tényleges helyzetet igyek­szünk mérlegelni. Sokan különösnek tartották magatartásunkat, de még többen voltak, akik helyeselték. Számos kisebb-nagyobb technikai, anyagi és személyi okok miatt, nem szólva az itt élő magyarság egy ré­szének minden magyar vonat­kozású ügytől való elszakadásáról, 13 éve megszakítás nélkül menő la­punk helyzete nem rózsás. Viszont mindnyájan, akik több mint egy év­tized munkáját s gondoskodását fektettük bele a lapba, változatla­nul meg vagyunk győződve arról, hogy a “FÜGGETLEN MAGYAR­­ORSZÁG” nem hiába jelent meg a múltban és ma is, változatlanul meg­vannak a lapot fenntartó ausztráli­ai magyarságban azok az erők, a­­melyek működésünket lehetővé te­szik. Éppen ezért — a jelenleginél is nehezebb körülményektől megedzet­­ten — a lap kiadását a mai lehető­ségekhez mérten, “ahogy lehet” tovább folytatjuk, számítva lapunk barátainak megértésére és segítsé­gére, hogy az előttünk álló néhány nehéz hónapot ne csak túlélje a lap, hanem januártól ismét nagyobb terjedelemben jelenhessék meg. A jelenlegi helyzetben sem va­gyunk hajlandók “engedni a 48-ból’, tehát sem a lap hangja, sem a kö­zölt cikkek és hírek színvonala nem fog megváltozni. Mint ahogy lapunk programjához, a lap címéhez is hűek maradunk. Erre kötelezi a szerkesztőséget a lap több mint egy évtizedes múltja, eddigi tevékenysége és a független Magyarország gondolata, amit kép­viselni éppen a nehéz időkben kö­telességünk. Ébren és éberen, mint 1956 előtt és azóta, rendületlenül! A SZERKESZTŐSÉG Az elmaradt ápr. 15.­ és máj. 1.-i számok helyett 1963-ban külön melléklettel fogjunk kár­pótolni kedves Előfizetőinket. Az amnesztia részletei A Magyar Közlöny száma, mely az amnesztia rendeletet tartalmaz­za, még nem áll rendelkezésünkre. Ennek hiányában Kádár parlamenti beszéde és Nezvál Ferenc igazság­­ügyminiszternek a budapesti rédió munkatársának adott két nyilatko­zata alapján az amnesztia kiterjed a következő csoportokra: 1. Háborús bűnösökre, akik büntetésük kétharmadát már letöltötték. Kivételt képeznek, akik “megszöktek a bírói felelősségrevo­­nás e­lől”, azaz akiket Nyugaton fogtak el és úgy szállítottak haza. 2. Elítélt kommunistákra, akik “a személyi kultusz idősza­kában visszaéltek hatalmukkal és megsértették a szocialista törvényes­séget”. Ez az amnesztia inkább jel­képes, mert a leghírhedtebb bűnö­sök már rég szabadlábon vannak. (Farkas Mihály és fia Vladimír 1960 április óta, Péter Gábor még régeb­ben, helyettese Tímár még igen ma­gas beosztást is kapott.) Kádár na­gyon kesztyűs kézzel bánt az AVO pribékekkel. A rendelkezés inkább megnyugtatásukra szolgál, mert “a­­kiket elkövetett törvénysértésért bí­rói úton nem vontak felelősségre, a közkegyelmi rendelkezés értelmé­ben nem kerülnek büntetőjogi fele­lősség alá”, jelentett ki az igazság­ügyminiszter. 3. Az “ellenforradalom bűnöseire”, azaz a forradalmárokra és szabad­ságharcosokra. “Az ellenforradalom alatt elkövetett bűncselekmények, akár államellenes bűncselekményről van szó, sőt még ha más egyéb köz­törvényi bűncselekményt is követtek el, mind kivétel nélkül szabadulnak”, mondotta Nezvál. 4. Államellenes bűncselekményekért elítéltekre, polgári és katonai személyekre akár a forradalom előtt, akár a for­radalom után, a rendelet megjele­nésnek napjáig követték el a bűn­cselekményt. A rendelet ezekről “széleskörben intézkedik”. Egyaránt érinti az állam­­belső, külső bizton­sága elleni és honvédelmi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseit, a­­kik ebben az időben a népi demokra­tikus államrend ellen szervezkedtek, izgattak, vagy megszegték az állam­ellenes bűncselekmények feljelente­­tési kötelezettségéről szóló törvényes előírást”. 5. Disszidensekre, akik bármely időpontban “enge­dély nélkül hagyták el az országot”, akik 1945 óta hagyták el az országot, akár úgy, hogy útlevéllel távoztak, akár “illegálisan szöktek külföldre”. Ha indítottak ellenük eljárást, azt meg kell szüntetni és a jövőben el­járás ezért ellenük nem indítható. 6. Köztörvényes bűnösökre. Egyharmaddal csökken azoknak a büntetése, akiket hat évnél keve­sebb, fél évvel azoké, akiket két év­nél kevesebb szabadságvesztésre ítél­tek. Teljes amnesztia jár az egy év­nél kevesebb időre ítélteknek. 7. Megszüntetik a javító, nevelő munkára, a pénzbüntetésre szóló íté­leteket. A büntetés nagyságára va­ló tekintet nélkül elengedik a fia­talkorúak, a teherben lévők, a kis­gyermekes anyák, az ötven éven fe­lüli nők és a hatvan éven felüli fér­fiak, valamint az életet veszélyezte­tő és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők büntetését. KIKRE NEM? Ne­m sza­badulhatnak a kémke­désért, hazaárulásért, szándékos em­berölésért, gyújtogatásért elítéltek és a visszaeső bűnözők, azokon a háborús bűnösökön kívül, akik ki­vonták magukat a törvényes fele­­lősségrevonás alól. Ezek a kivéte­lek a disszidensekre is vonatkoznak, de a rendelet kihangsúlyozza, hogy egyéni amnesztiát még ilyen eset­ben is lehet kérni, mind az odahaza elítélteknek, mind a felelősségre e­­lől elmenekült disszidenseknek. A közkegyelem azoknak a bünte­tett előélet minősítését is megszün­teti, akik 1945 és 1957 május 1 kö­zött öt évet, azután pedig két évet meg nem haladó büntetést kaptak. KÖNIG MINDSZENTYNÉL Vatikáni és bécsi jelentések sze­rint König bécsi bíboros hercegér­sek április 18-án Budapesten tar­tózkodott. König bíboros Budapest­re érkezve egyenesen az amerikai követségre ment és ott négy óra hosszat tanácskozott Mindszenty hercegprímással. A tanácskozás tel­jesen titkos volt; a követség sze­mélyzete szigorú utasítást kapott, hogy a két egyházfejedelem meg­beszélését semmi módon meg ne zavarják. Biztos értesülés arra vo­natkozólag nincs, hogy König bí­boros Mindszenty bíborossal való találkozása után találkozott-e Ham­vas Endre csanádi püspökkel, a ka­tolikus püspöki kar ezidőszerinti fe­jével. König bíboros sem Budapes­ten, sem Bécsbe való visszaérkezé­se után nem nyilatkozott tanácsko­zása céljáról és eredményéről. A vatikáni és a bécsi hírek sok tekin­tetben ellentmondók. A bíboroshoz közelálló bécsi hírforrás szerint Kö­nig bíboros hamarosan megismétli látogatását és akkor tanácskozni fog Hamvas püspökkel is. Mind vatiká­ni, mind bécsi hívek hangsúlyozzák, hogy a látogatás kifejezetten ma­gánjellegű volt és a megbeszélése­ket nem XXIII. János pápa kezde­­ményezte és irányította. Vatikáni és hírforrások szerint Mindszen­­hercegprímás csak határozott fel­­tételek teljesítése esetén hajlandó elhagyni az országot. Alapvető fel­tétele e hírek szerint, hogy a magyar kommunista kormány a Szentszék kívánságainak megfelelően töltse be a megüresedett püspöki székeket, elsősorban az esztergomi érseki szé­ket, s hogy mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban ezentúl tart­sa tiszteletben az egyház autonómi­áját. Ámde hangsúlyozzák, hogy e valószínű feltételeken kívül is szá­mos k­érd­és tisztázatlan még, és mind ezek a források, mind pedig a magyar kommunistái sajtó közlése rámutatnak arra, hogy a függő kér­dések tisztázása még hónapokat ve­het igénybe. König bíboros visszaérkezése után hosszasan tanácskozott a bécsi pá­pai nunciussal. Legújabb bécsi hír szerint König bíboros a tervezett második budapesti útja után köz­vetlenül Lengyelországba utazik Wi­­sinszky bíboros látogatására. Külföldi jelentések szerint Buda­pesten az amerikai követség körül lényegesen csökkentették a magyar katonai őrszemélyzetet. Az olasz te­levízió alkalmazottjainak megenged­ték, hogy készülékeiket azon két ab­lakra irányítsák, melyek mögött az amerikai követségen Mindszenty hercegprímás lakik. Eddig szigorú­an tiltották az épület fényképezését.

Next