Délamerikai Magyarság, 1930. október-december (2. évfolyam, 67-79. szám)

1930-10-04 / 67. szám

PPPImmm■pap»T¡“. ,*£?? 7 •. .­­. •«©**-? - EL DIARIO HUNGARO MAS GRANDE EN LA AMERICA DEL SUR Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUENOS AIRES, LAVALLE 361. I. 11 a. T. M. Retiro 2819. Hivatalos órák: Délelőtt tí­z délután 3—8 — Vasárnap 9—12, leveleim: “MAGYARSÁG” Casilla Correo 083­ Sárgány- és kábeleim: -MAGYARSÁG’» Bs. AIRES Montevideo! szerkesztőség: Calla SIERRA 2414. POLITIKAI HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Főszerkesztő: Faragó Rezső ÁRA 15 CENTAVOL Előfizetési árak: Argentínában negyedévenként $ 1.50 Az összes többi amerikai államokban és Európában negyedévenként 1­00 USA DoHit Hirdetések dija hasábcentiméterenként 90 dtvs. Bankok és hajóstársaságok számára Peso 1.80 'Apróhirdetések 20 szóig 50 dtvs. Montál szavan­ként 2 d­vs. — “Levelezés” rovatban legkisebb hirdetés 1 peso Álláskeresés előfizetőknek ingyen II. évfolyam 67. sz. Buenos Aires, 1930. október 4 Magyar kötelesség terjeszteni a délamerikai ‘Magyarság’-ot LORD ROBERT CECIL a Népszövet­ség legutóbbi ülésében erőteljes sza­vakkal támadta a még mindig fenálló rabszolgakereskedelmet s kijelentette, hogy még ötmillió ember van ma is rabszolgaságban. AZ OLASZ trónörökös merénylőjét a brüsszeli bíróság ötévi börtönre ítélte. A NÉMET nemzeti szocialisták köz­readták programmjukat, amelynek egyes pontjai a német zsidók ellen irá­nyulnak, így többek között követelik az 1914. óta bevándorolt zsidók kiuta­sítását is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK bejelen­tette, hogy a londoni tengeri konferen­cia határozata folytán három hadi­hajóját leszereli (S hány újat épít he­lyette?) . SVÁJCBAN közel a német határhoz nemzetközi kommunista kongresszust akartak tartani. A német határőrség megakadályozta a kiküldöttek átkelé­sét, azokat pedig,­istiknek mégis sike­rült Svájcba jutniok, az ottani rendőr­ség tartóztatta le. GUGGENHEIM, a híres északameri­kai réz-király, aki jótékonyságáról nevezetes volt, 74 éves korában meg­halt. AUSTRIÁBAN megalakult az új kormány. Kancellár a volt hadügy­miniszter, Vougoin lett, belügyminisz­ter pedig a Hittler-féle akciókkal ro­konszenvező Starhemberg herceg. A kormány egész összetétele erősen kon­zervatív és egy fascista kormányzás bevezetését sejtteti. OLASZORSZÁGBAN az utóbbi he­tekben élénk ellenzéki politikai tevé­kenység kezdődött meg. A fascista­­pártban mutatkozó pillantnyi egyenet­lenséget a kommunisták új akciók in­dítására használták fel. A rendőrség sok kommunistát letartóztatott. LIPÓT bajor herceg, aki a világhá­ború alatt az egyik kárpáti hadsereg parancsnoka volt, 84 éves korában meghalt. LONDONBAN megnyílt az angol birodalmi konferencia, melyen a brit birodalomban képviselt összes orszá­gok képviselői részt vesznek. JAPÁN elfogadta és aláírta a lon­doni flottakonferencián hozott összes határozatokat. ms Az argentínai kormány kiáltványa Uriburu elnök hű marad esküjéhez és vissza akarja állítani az Az argentínai kormány helyzete las­­san kint megszilárdul, de azért lépten­­nyomon felmerülnek kombinációk, a­­melyek egyrészt ellenakcióról tudnak, másrészt azt híresztelik hogy az ideig­lenes kormány egy állandó jellegű dik­tátorát akar fenntartani. Ezek a híresztelések különösen ak­kor kaptak újabb — és pedig­ hatásos — tápot, amikor az elmúlt héten a ve­zérkar főnöke és az arzenál parancs­­noka beadták lemondásukat. Bár mindkét lemondást elfogadható­an indokolták és az eltávozott táborno­kok továbbra is hűséggel és ragaszko­dással viseltetnek az ideiglenes kor­mány iránt, a nyugtalanító hirek to­vább terjedtek s végül is Uriburu tá­bornagy szükségét látta, hogy egy ki­áltvánnyal forduljon Argentina népé­hez s ebben újólag leszögezze a ma­ga és kormánya álláspontját.­­ A kormány kiáltványa e hét köze­pén, szerdán­ jelent meg s abban — többek között — ezeket mondja: “Bár azok a határozott és félre nem érthető kije­lentések, amelyeket a kor­mány a ■hatalom átvételekor tett és a főváros lakosságának színe előtt es­küvel is megerősített, nem hagynak kételyt az ideiglenes kormány intenci­óit illetőleg, bizonyos politikai csopor­toknak érthető türelmetlensége, más­részt olyan nyilatkozatoknak terjesz­tése, amiket a kormány egyetlen tag­ja sem tett, kötelességünkké teszi,­­ hogy újból megszólaljunk és megsza­kítsuk azt a legfontosabb munkát, a­­mit megkezdettünk: a közélet megtisz­títását és a közigazgatás átszervezését. Ha ezt tesszük és ismét az egyedül szuverén hatalom, a nép elé állunk,­­ tesszük ezt azért, mert úgy látjuk,­­ hogy a közvéleményt a forradalom e­­lenségei és olyan személyek, akik a forradalom jelentőségét még ma sem tudják értékelni, félrevezetni igyekez­nek. Bennünket egy érdek indított utunk­ra és vezet: a nemzet érdeke. Ezért a pártok érdekeit, ha még oly figyelem­reméltóak is, kénytelenek vagyunk en­nek a magasabb nemzeti érdeknek alá­rendelni.” A kiáltvány ezután elmondja, hogy azok a volt képviselők, akik a letűnt rendszer ellenzékét képviselték, igen tiszteletreméltó munkát végeztek, bi­zonyos közvéleményt képviseltek is,­­ azonban nem képviselik magát a nemzetet. Megjegyzéseiket és tanácsa­ikat, ha megfelelő módon nyilvánítják, az ideiglenes kormány szívesen veszi figyelembe,­­ azonban a forradalom nem azért volt, a polgárvér nem azért omlott, hogy egyesek jutalmat kapja­nak. Az ideiglenes kormány igyekszik fi­gyelembe venni a pártok kívánságait, azonban a döntést a népakaratra bízza és annak kell eldöntenie, hogy az ed­digi alkotmány szerint, vagy egy az idők szellemének megfelelően módosí­tott alkotmány alapján kívánja-e sor­sát intézni.­­-hangsúlyozottan kijelenti a kormány hogy az alkotmány alapján áll, annak alapelveit jóknak és megváltoztatha­­tatlanoknak tartja, azt hiszi azonban, ország alkotmányos rendjét hogy bizonyos reformokra szorult.­­ Ezeket a reformokat a Saenz Peña el­nöksége alatt hozott törvény rendelke­zései alapján összeülő kongresszus fogja elbírálni s a kormány a Con­­gresso minden rendelkezését magára kötelezőnek ismeri el. A nagy feltűnést keltett kiáltvány így végződik: “Amikor az országnak a legtelje­sebb biztosítékot nyújtottuk, hogy a lakosság a legrövidebb időn belül szabadon megválaszthatja képviselőit, a legteljesebb demokráciához való ra­gaszkodásunkat nyilvánítottuk, nem nyilvánítottunk azonban véleményt,­­ bár ma is amellett vagyunk, hogy a kormányzást a törvényes meghatal­mazottaknak mielőbb átadjuk." “A forradalmat olyan személyek ké­szítették elő és vitték diadalra, akik­nek egyetlen céljuk volt: megmenteni a köztársaságot . Ezek a személyek nem harcoltak s nem harcolnak egyik pártban sem. S aki meghallgatja azo­kat, akik politikai célokat szolgálnak, meg kell, hogy hallgassa az ellenkező vélemény képviselőit is. Az ország az­után meg fogja mutatni, hogy a'.'elyik eszme érdemes nagyobb bizalomra." “Ezeket, a szavakat a politikai erők­höz, a független állampolgárokhoz, a munkásokhoz, a tőkésekhez, a keres­kedőkhöz és az ország minden ol­yan lakosához intézzük, akik a nemzet nagyrafejlődését kívánják. Ezek a sza­vak az ideiglenes kormány gondola­tait tükrözik vissza.” Bitae­m -------- isi­­­m -------------300.000 pesos rablás a fővárosban Fegyveres támadás az Obras Sanitarias fizetője ellen Csütörtökön reggel megismétlődött azoknak a vakmerő rablótámadások­nak egyike, amelyeknek tetteseit ered­ménytelenül körözte a főváros rendőr­sége. A mozifilmre kívánkozó autom­obi­­los rablótámadás részletei a követ­kezők: Csütörtökön reggel kevéssel 7 óra után az Obras Sanitarias bérfizetője, Marcos Zorilla, segédjével Enrique Ta­­lamona-val, továbbá egy szolgával — autón Palermoba indult, hogy ott a vízvezetéki munkások havi bérét ki­fizesse. Mikor az autó befordult a Palermo bokrai közé, körülbelül 80 lépésnyire a­­vasúti töltéstől, hirtelen egy szürke autó kanyarodott a kocsi elé. Az aka­dály oly váratlanul jelent meg, hogy a soffőrnek már nem szereti lefékez­ni a kocsit s a következő percben megtörtént az összeütközés. A bérfizető és útitársai alig riadtak fel az összeütközés által okozott ré­mületből, amikor egyszerre 6—8 fel­fegyverzett alak tört elő és golyózápor alá vette az autót Ropogtak a fegyverek és a banditák, kik kétségkívül “megrendezték” az összeütközést ,beugrottak az autóba,­­ magukhoz vették a bérfizeték­­ táskáját és a közelben várakozó másik autón nyomtalanul elszáguldtak. Mire a lövöldözés zajára összesza­ladt a néptelen parkban néhány em­ber, akkorra a merénylők már nyom­talanul eltűntek. Enrique Talamona, a bérfizető se­gédje a helyszínen meghalt, a többiek állapota súlyos. Megállapították, hogy az elrabolt pénz 286.000 pesót­ tett ki. Kétségtelen, hogy a rabló merény­lők tudták, hogy az autó mikor és me­lyik vonalon fog haladni és tervük a legapróbb részletig pontosan­­volt ki­dolgozva. A rendőrség megindította a nyomo­zást­ .

Next