Délamerikai Magyarság, 1932. július-szeptember (4. évfolyam, 159-173. szám)

1932-07-02 / 159. szám

O) EL AM Heti kiadás — Edición Semanal DIARIO HUNGARO* APARECE TODOS LOS DIAS Dirección: Bs. AIRES, LAVALLE 165. U. T. 31. - Retiro 2819. PORTE PAGO Contralor Postal No. ¿02 Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUENOS AIRES Calle LA VALLE 365 U. I Ik Ketírc 2819. levélcím: „MAGYARSÁG" Casilla Correo 1483 — Buenos Aires. POLITIKAI HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Főszerkesztő: Faragó Rezső ARA 20 CENTAVOS Előfizetési árak (negyedévre) 1 Oélamer lkában 2 arg. pesó Egytb külföldön: 139 U. S. A. dollár Hirdetések dija hasábcentiméterenként 90 ctvs. Bankok és hajóstársaságok számára: Pesó 1.80 IV. évfolyam 159. sz. Bs. Aires, 1932. julius hó 2. Leszállította a kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank Budapest, junius 27 — Távirati jelentés — A Nemzeti Bank igazgatótanácsa mai ülésében elhatározta, hogy a visszle- számitolási hitel kamatlábját az eddigi 0 százalékról 5 százalékra szállítja le. Jogos és törvényes az osztrák agglegény-adó Bécs, junius 29 Három irodai alkalmazott pert indi' tott az osztrák kormány ellen, a nem­rég hevezetett agglegény-adó miatt és azt vitatták hogy ez az adó alkotmány ellenes, mert különbséget tesz az állam polgárai között és így a teljes egyenlő­ség alkotmányjogi elvét sérti. A legfelsőbb bíróság a felebbezést elutasította és kimondotta, hogy az agglegény-adó kivetése teljesen jogsze­rű és az semmilyen alkotmányos jogot nem sért. Gyilkos, vagy potyázni akart? Waagneustadl, junius 29 A rendőrségen megjelent egy igen jólöltözött, angolul beszélő ember, aki egyelőre nem akarta felfedni inkogni- tóját és leérte, hogy tartóztassák le, mert egyik tagja annak a bandának, amely a Lindbergh babyt elrabolta és meggyilkolta. A rendőrség egyelőre nagy kétkedés­sel fogadta az önkéntes vallomást s mindenekelőtt azt akarja tisztázni, — hogy nem-e őrülttel van dolga? Ha épelméjünck találják, akkor meg fen- marad az a gyanú, hogy csak ingyen akarja magát átvitetni Északameriká- bá és ezért vállalja a gyilkosság sú­lyos vádját. 14 ország 40 millió kisebbsége tanácskozik az osztrák fővárosban Bécs, junius 29 Most nyílt meg az európai kisebbsé­gek nyolcadik kongresszusa, amelyen 14 különböző országból 40 millió pol­gárt képviselnek a megjelent delegá­tusok. A kongresszus elnökévé ezidén Josef Milfant választották meg, aki a szlo­véneket képviseli az olasz parlament­ben. Lemondott a jugoszláv kormány Bécs, junius 29 Ideérkezett belgrádi hivatalos jelen­tés szerint a Marinkovics-kormány le­mondott. Biztosra veszik, hogy a király kor­mányalakítással Kramer Albertét bíz­za meg, aki a távozó kormány keres­kedelemügyi minisztere volt. Kramer kormányában a külügymi­niszteri tárcát Bosko Jeftijb vállalná. Három esztendeje: emlékezvén Péter-Pál napján otthon verejtékezve arató testvéreinkre: mi itt,a távoli uj hazában uj magvetéshez kezdettünk. A magyar érzés, magyar gondolat, magyar testvériség magját fogtuk ma­rokra és frissen szántott, de sok he­lyütt még egészen töretlen ugarba is nótás jókedvvel, a magvető reménytel­jes örömével szórtuk szét, hogy a déli nap melege érlelje kalászba és aratás idejére uj magot adjon. Az elvetett mag büszkén dugta ki fejét az idegen nap alatt is, gyorsab­ban fejlődött, mint bárki hitte volna. Mi tudtuk a titkát: a nap érlelő mele­gét ezerszeresre fokozta az összedob­banó magyar szivekből sugárzó szere- tet-meleg, a sokezer magyar testvér aggódó gondja, amellyel ezt a friss pa­lántát (mint a saját maga reményvi- rágát) ápolta, öntözte, széltöl-iagytól védte. Nőtt a virág, kis virág, szép virág, szép. mert magyar virág, békés ké­ken virágzott, mint a magyar búza­táblák otthon, tűzpiros pipacsot len­getett benne a szél, majd vihar se­perte, jégverés pacskolta, de keményen állott minden viharok között, dereka meg nem hajlott, borús időkben a ha­talom napján nem melegedett, állott és áll ma is s lejét — az elvetett mag aranyos szaporaságának dús kalászát — fennen tartja a kasza elébe, hogy levágják, kicsépeljék belőle azt, ami a mai élethez kell és uj magnak valót vegyenek belőle a következő eszten­dőkre. így vetünk mi s igy aratnak negyedik esztendeje magyarok magyar igét az idegen földön és mi boldogok vagyunk hogy először vethettük el ezt a magot és hogy az uj esztendők uj termései egyre szebben érő, egyre nemesebben csillogó, egyre acélosabb szemet adnak és a kis térségről, amelyen az első ma­gokat elszórtuk, most már három or­szág messze, távoli téréire is bőven jut a termésből. Három ország magyarságának (sőt az egész délamerikai kontinensnek is) egyetlen magyar napilapja a délameri­kai ‘ Magyarság”; idáig nőtt, növeke­dett ez a három év előtt csupán csak hittel, lelkesedéssel s önzetlen nagyot- akarással elindított hetilap. Minden uj magot, amit ez a betűve­tés hozott: mind újból elvetettük, nem maradt a kamránkban szükesztendök- re való iölösleg. nem halmoztunk löl semmit magunknak s amikor a rossz­esztendő közös sorsa elé érkeztünk most: úgy érezzük, hogy jóban-rossz- ban egytesivér vagyunk ennek a há­rom országnak magyarságával és egy­mást soha el nem hagyhatjuk. Ma a negyedik esztendőbe lépünk, s amikor újból itt állunk a mesgyén és nézzük a hatalmas területet, amely bevetésre vár, látjuk a szomjas lelke­ket, amelyek friss gondolatok üdítő vizéért epednek, érezzük a társtalan tömegeket, amelyek igaz és érdeknél' kül való vezetőket várnak és féljük a sötét fellegeket, a gond és Lé-ség eürü felhőit, amelyek minden e .bér és minden közösség lelett oílleoegnek Is amelyek ezt a kis magyar mas^etíst is veszélyeztetik, akkor egy p> mustra visszahökktnünk; mert úgy érezzük, hogy soha még ilyen felelős, éggel nem indultunk uj esztendő elé, soba még ennyit nem vért tőlünk testvéri közös­ségünk, soha még ilyen nagy szükség nem volt ránk és soha e myire erőtle­nek nem voltunk Sűrű szürke jénait ők hidege árad felénk a jövő' szelt-oő:, dideregve áll benne a mér- mindig zsenge etés, — most mindenkin k, aki magyar és aki­nek szivéhez nóeí ez az újság, mert szi­véhez 'lőtt a saját sorsa, szeretetének és rage '¿kodásának minden melegével kell, hogy mellénk álljon és segítsen Bennünket. Mi Ilii-',éggel állunk azon a helyen, ahoi'á "’Tivott bennünket ezeknek az cn.zá jóknak tisztán Ítélő magyarsága, r-.Wn. e őnkhői védjük a reánk bí­zott crhazaVvagyunk és maradunk vára a magyar kultúrának a távoli ^ idegenben és előharcosa mindennek, anr magyar és kultúra akar lenni és nem kérünk cserébe mást, mint azt a régi szerethet, amellyel bennünket ed­dig fogadtak és segítettek. És ezt sem magunknak kérjük, hanem az ügy­nek, amit szolgálunk: a bátor,. becsü­letes és magyar újságírás szent ügyé­nek. Hisszük, hogy ezt a szeretetet, ezt a ragaszkodást sosem vonja meg tölünk a mi közönségünk s ebben a hitben uj erővel indulunk az uj, nagy. ostromló küzdelemre a diadal biztos reményé­ben. Németország mégis fizetni fog? Riasztó hírek a konferencia sik< r elenségéröl - Személyes ellentétek Herriot és von Papén-' között? - Von Papen éles nyilatkozata a versaillesi béke ellen Genf, junius 29 A leszerelési konferencia mára ösz- szehivott ülését el kellett halasztani, mert nem sikerült áthidalni azokat az ellentéteke-,, amelyek a Hoover elnök által előterjesztett javaslat körül tá­madtak. Elterjedt az a hir, hogy a konferen­ciát a jövő évre halasztják, azonban úgy az északamerikai, mint a belga megbízottak, akiket a kis államok képviselői is követnek, a leghatározot­tabban -kijelentették, hogy nem haj­landók az ülésszak felfüggesztéséhez hozzájárulni,- mindaddig, amig leg­alább is elvben nem fogadják el a javaslatokat. Lausanne, junius 29 Herriot és von Papen között ma egy óra hosszáig tartó tanácskozás folyt le. A megbeszélések tárgyát senkisem ismeri, de mindenki sejti, és a közelbyi tartózkodók azt állítják, hogy mindkét kormányelnök igen fel­dúlt és izgatott volt. Francia részről azt hiresztelik, hogy von Papen kéznyujtás nélkül távo­zott Herriot lakosztályából, ezt a híresztelést azonban a németek megcáfolták. Lausanne, junius 29 Von Papen nyilatkozott a világsajtó képviselői előtt és elmondotta, hogy MacDonaldnak arra a kérdésére, hogy mi volna a feltétele annak, hogy Né­metország ¡naga is megoldáshoz segí­tené a jóváiételi kérdést, —■ ezeket vá­laszolta: ‘‘A világ bizalma nem térhet vissza mindaddig, amíg az európai háború­ban győztes hatalmak nem hajlandók megszüntetni azokat az igazságtalan­ságokat, amelyeket a versaillesi béke* szerződés okozott.” “Csak Tia ennekrta szerződésiek a revíziója ¿Ital visdkaállitják Németor­szág egyenjogúságát és biztonságát, ­csupán eéak akkor képzeli a kancellár lehetségesnek, hogy Németország a vi- lággafoaság újjáépítése érdekeljen való közös erőfeszítéshez hozzájárulást fi­zessen; vagyis természetszerűen hely­re kell állítani aknámét gazdasági és kereskedelmi egyensúlyt épugy, mint az egész világét" Lausanne, junios 29 : m cáfolt értesülések szerint a német- 1 gadtatni a német delegációval azt az valamit fizetni fog számlábra. — Eddig meg nem erősített, de meg se: irancia jóvátétel! vitában sikerült elfo ¡ elvi megegyezést, hogy ’’Németország (A conto) Eddig a német álláspont mereven az volt, hogy a birodalom semmilyen körülmények között sem tud fizetni semmit. M

Next

/
Thumbnails
Contents