Délamerikai Magyarság, 1933. július-szeptember (5. évfolyam, 544-583. szám)

1933-07-01 / 544. szám

f «=» FRANQUEO A I>AGAR UJ •— CUENTA No. 112 i TARIFA REDUCIDA 1 ­CONCECION No. 409 ©ÉL AMEIS II IK All tr ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUD DE LOS 200.000 HUNGAROS QUE VIVEN EN LA AMERI­CA DEL SUD, MAS DE 40.000 ESTAN EN LA ARGENTINA Y EN GENERAL LEEN EL „Délamerikai Magyarság” DIRECCION BS. AIRES, LAVALLE 365 CASILLA CORREO 1483 U. T. 31 - RETIRO 2819 Szerkesztőségi és kiadóhivatal BUENOS AIRES Calle Lavalle 365 U. T. 31. Retiro 2819._ Leveleim : „MAGYARSÁG" Casilla Correo 1483 — Buenos Aires Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton ára 10 CENTAVOS ______ \ Előfizetési árak: Egy hónapra 1 argentínai pesó Főszerkesztő Európába: 1 pesó 50 centavos , Hirdetések dija hasábcentiméterenként FARAGÓ REZSŐ SO Ctv. — Bankok és hajótársaságok számára Pesó 1.80 Szombat, 1933. julius 1. V. évfolyam, 544. sz. MIT ÜZENT BORAH SZENÁTOR? AUSTRALIA uj javaslatot terjesz­tett a buza-konferencia elé s remélik, hogy az ebben foglalt elv alapján si­kerülni fog a megegyezés a négy nagy búzatermelő állam között­A VILÁGGAZDASÁGI konferencia nagy nyugtalansággal várja az észak­amerikai delegáció által kapott újabb utasitások nyilvánosságra hozását, —- mert ettől a tárgyalások menetében kedvező fordulatot várnak. A MUNKAÜGYI kongresszus Géni­ben behatóan foglalkozott a Németor­szágból menekült zsidó munkások ügyé­vel és 80 szavazattal 2 ellenében elha­tározta. hogy az egyes államok foko­zott védelmébe ajánlja ezeket a mene­külteket és ni unkabaállításukat különös elbírálásra érdemesnek minősítette. A ZEPPELIN a szombatra virradó éjszakán kezdi meg harmadik délame- riki repülőutját. Ezalkalommal több utast hoz magával, mint előző idei ut­jain. BULGÁRIA határőrsége letartóztatta a Nicópoli közelében leszállóit három jugoszláv repülőgép hét tiszti utasát, akik közül állítólag nem is valamennyi tudja igazolni, hogy a szerb hadsereg tisztjei. A jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket intézett a bolgár kormány­hoz és követeli az elfogott repülök sza- badonbocsá jtását­I)RUMMOND Eric, a Népszövetség főtitkára szombaton megválik állásától Ebiül! az alkalomból meleg ünneplés­ben részesítették a távozó főtitkárt. HUGENBERG helyett Kurt Schmitt lett a német földmivelésügyi miniszter. Gazdasági — miniszterré egy Buenos Airesben született német közgazdászt, Malter Darré-t nevezték ki. HIROHITO japán császár nyilatko­zatot tett egy északamerikai újságíró előtt és kijelentette, hogy Japán és az Unió felelősek a világ és a történelem előtt azért, hogy a távolkelet békéjét fentartsák. HITLER repülőgépen Neudeckbe uta­zott, ahol kétórás kihallgatáson jelent meg Hindenhurgnál. — Hir szerint a Centrum-párt feloszlatására vonatkozó­lag tett előterjesztést az elnöknek. LITVINOFF orosz külügyi népbiztos Londonban beható tanácskozásokat folytatott Titulescu román külügymi- niszertrel. A meg-nem-támadási szer­ződések kérdéséről tárgyaltak. ;at;tartanakattólMataoi hrdl.a taoinnn TÖRÖKORSZÁG betiltotta a “szer­ződéses szabad szerelem” közjegyzői hitelesítését. Eddig bárki szerződést ké­szíthetett közjegyő előtt arról, hogy valakivel házasságkötés nélküli együtt­élést folytat s ezeket a szerződéseket a bíróságok respektálták. A magyar nemzet északamerikai barátjának levele a revízióról Budapest, junius 4 Az északamerikai politikai élet egyik világszerte ismert egyénisége Borah szenátor s nem kell őt bemutatnunk a magyar közönségnek sem. Az Ameri­kai Egyesült Államok politikai tekin­télyeinek a legélén halad s ezt a hely­zetét a legkevésbbé sem változtatta meg az a tény, hogy pártja a legutób­bi elnökválasztás alkalmával kisebbség­ben maradt. Sőt éppen az igazolja Bo­rah szenátor jelentőségét, hogy ennek dacára ma is Amerikának legelső kül­politikai tekintélye. Ez a nagyszerű politikus már több alkalommal nyilatkozott a Dunavölgy dolgairól s nyilatkozatai mindig súlyo­sak voltak. Ahányszor megszólalt: — megremegett az utódállamokbeli hatal­masok talpa alatt a tentával hóditott magyar föld. Borah szenátor most egy Észak- amerikában tanuló magyar leányhoz I intézett levelet, amelyben ismét állást foglal a magyar igazság mellett. A levél szószerint igy hangzik: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZENÁTUSA Külügyi Bizottság. aesze Anna kisasszonynak az Elmira tanintézet címén Elmira, New York Tisztelt Becse kisasszony! A levele ismét elém idézi Magyaror­szágot, azzal a nagy igazságtalanság­gal és kegyetlen bánásmóddal, amely­ben azt « győztes hatalmak részeltet­ték. A trianoni szerződést másnak soha sem fogom tekinteni, mint a történelem legcsalárdabb cselekményének. — Sért minden igazságérzetet és megcsufolja mindazt, amiért a győztes országok hirdették, hogy a háborút folytatják. Gazdasági intézkedései esztelenek s a polifikaiak szörnyűek. Megengedem, hogy a győzelem szé­les ajtót nyit a cselekvés számára, de a~. általános tisztesség szabályai s az igazság alapvető elvei, amik a polgá­riasait embert a civilizálatlantól meg­különböztetik, kell, hogy kössék a győ­zőt. is. Lehetetlen elhinni, hogy a mohóság­tól és boss uvágytól fogant s be nem. tartott Ígéretre, alapított szerződés soleá bírja elviselni a felvilágosított közvéle­mény marasztaló ítéletét. Biztos, hogy valamikor és valamilyen módon, ezt az igazságtalanságot jóvá fogják tenni. A leveléből látom, milyen mélyen át­érti a nemzetére ráerőszakolt igazság­talanságot. A lovagion és hű nép tulaj­donságao : s biztosítéka annak, hogy a magyar iiyyct soha sem fogják cserben hagyni. Köszönöm, hogy irt nekem. Remélem, h'yy a köztünk való maradása nagy hasznára lösz s ha visszatér Magyaror­szágba■ elviszi az egész Magyarország­nak szóló őszinte barátságom üzenetét. Szívélyesen köszönti: IF. E. BORAH Okosan magyarosan irta: CSERMELY GYULA Királyfia Bálint uram, Damazér- Karcsa csallóközi nemesi község újon­nan megválasztott hadnagya, a falu- haza irodájában bírói székében ült és jóizüen pipázott. Valami esetre gondolt éppen, amelyről a főbíró ur tőle jelen­tést kért, mikor bejött hozzá a kisbiró- káplár és katonásan összéütötte bo­káit: — Hadnagy uramnak átosságal je­lentem: Igrici Balázs legény beboesát- tatást kér. — Az özvegy Igrici Jánosné fia? — Jöjjön be. meghallgatom szívesen. Egy-két pillanat múlva Igrici Balázs már be is jött, de nem egyedül, mert vele volt az anyja. Igrici Balázs: hu- szonnégyéves, jól megtermett legény, tősgyökeres csallóközi fajta; barna hajú, szelíd nézésű, vállas és egyenes, mint a jegenye törzse — mögötte az anyja, fekete fejkendős, talpig kifogás­talan tiszta, mintegy negyvenéves, de még sima arcú asszony. — No, mi a baj, Balázs fiam ? — kérdezte illő méltósággal a hadnagy ur. • — Panasszal jöttém hadnagy uram, —- felelte nyugodt hangon a legény. — Nem vagy te kisfiú, Balázs. Miért | •— Éppen azért, mert az anyám el­len van panaszom, hát egyúttal ma- j gammal is hoztam. Tessen törvényt tenni anyámmal szemben, hadnagy uram. — Törvényt tegyen! — kezdte iá az asszony. — Édes szülőanyja ellen kér törvénytevést ez a fiú. De kifordult már sarkaiból a világ!-— Legyen türelemmel, Igriené lel­kem — nyugtatta meg a hadnagy uram az asszonyt. — Majd meghallgatom magát is, mihelyt rákerül a sor. De a törvényes rend szerint előbb a pana­szost kell hogy meghallgassam. — No, hát mi bajod Van az anyáddal, te fiú? Talán az apai juss miatt békétlen- kedsz ? — Az a panaszom ellene —- felelte kissé indulatosan a fiú — hogy nem akarja megengedni, hogy én feleségül vegyem Ács Terkát. — Nem engedem meg hát, — robban ki haragosan az asszonyból. — Holott nincs joga hozzá, hogy ne engedje meg — pattogott keményen a fiú. — Nagykorú vagyok, azt vehetem el, akit akarok; tessen ezt megmagya­rázni anyámnak, hadnagy uram. — Mindenekelőtt is azt mondom, — Balázs fiam, amit a Szentirás tízpa­rancsolatának a negyediké mond, — jegyezte meg ünnepélyesen a had­nagy ur — Tiszteld apádat és anyádat; ez nemcsak a kiskorú, de a nagykorú fiuknak is törvényük Most pedig maga meg, hogy a fiú elvegye Ács Terkát? — Tíz, meg száz oka is van annak, hadnagy uram — felelt Igriené elszán­tan, előbb végighuzván tenyerét a szá­ja szélén. — Szentirás azt is mondja, hogy segítőtársa legyen az asszony az urának, már pedig Ács Terka az soha­sem lesz. Nem tud az semmit, az a vi­rágszál. Kacsát, ludat hizlalni nem tud. A főzéshez sem ért az a leányzó, ah­hoz sem, hogy rendben tartsa a házat és a belsőséget, ami legelébb is az asz- szonynak dolga. Békétlenkedés és pa.1- varkodás költözne azzal a Terkával a fiam házába, ha feleségül venné azt n tudatlan... Tehát nem engedem meg. hadnagy uram, hogy elvegye. — Igazsága van, Igriené lelkem — hallatta most véleményét a hadnagy ur. — Egyelőre igazsága van, lelkem­Majd a fiúhoz fordult és azt mond­ta neki: Én nem kényszerithetem anyádat, hogy megengedje, amit te akarsz. Arra nincs törvény. Tehát panaszodban sem itélkezhetem. Elmehetsz, így döntött a hadnagy ur. Nem azért, mert Igriené a faluban a legmódosaV bak egyike volt, hanem azért, mert ez volt az igazság. Ugyanaznap, délután négy óra. A kisbiró-káplár hiába hesegette azt a kislányt, aki a faluházai irodájának ajtaján elszántan kopogott. — A hadnagy urnák most dolga van — mondta, de a kislány, nem törődvén vele, hogy bentröl nem hallatszott a jössz akkor az anyáddal? /Tv \ " ♦ beszéljen, Igriené; miért nem engedi *•• *v’3HS*£!" .• \

Next

/
Thumbnails
Contents