Délamerikai Magyarság, 1933. október-december (5. évfolyam, 584-621. szám)

1933-10-03 / 584. szám

1933. október hó 3. Délamerikai „Magyarság" Nem szabad feladni a harcot Egy ifjú „gringo” levele a cigány-kérdésről és a „Magyarság” szerepének jelentőségéről Ez volna a magyar nemzethez méltó Rosario, szeptember 29 hogy saját nyelvén nevezzék el úgy az országot, mint fiát, de évszázadok bú­réit helyreigazítani az említett forra­dalom nélkül nem lehet. Ausztria és Németország bűnének minősítem, hogy engem itt cigánynak néznek és hogy mikor azt mondom, hogy “húngaro” vagyok, csodálkozva néznek rám és azt mondják:­­ “que raro”. Tartsuk meg továbbra is “húngaro" elnevezésünket, könnyebben elérhető így az eredmény, mintha felzavarjuk egész Európát a spanyol népfaj egy részének tudatlanságáért.­­ Erősen hangoztatva hogy hivatalos úton kezd­jük az orvoslást, nagy sajtópropagan­dát kell kezdenünk a magyar kormány támogatásával, hogy minden könyv­­kereskedésben ott legyen Magyaror­szág történelme. S nem várni, míg megjelenik a napilapok valamelyikében a cigánysátor, amely alatt mi, “hun­­­garo”-k a jövendőt mondjuk, hanem állandóan cikkezni a napi sajtóban Magyarországról, hisz ezerféle témát lehet választani akár az irodalomból, akár a zenéből. Ez a feladat miránk vár, itt élő ma­gyarokra s ebben a gondolatban látom Önt Főszerkesztő Úr működni, mikor a rádió-órák megtartásán fáradozott. Ez egy fenséges gondolat volt Öntől, beharangozni a sötétségbe, hogy létez­nek “hungaro”-k, akik a mikrofon előtt is megállják helyüket, megmutatva tehetségüket és tudásukat. Ha egy tizennégy éves állam (Cseh­szlovákia) el tudta érni sajtó propagan­da ú­tján, hogy az egész világ ismeri és ki tudta vívni, hogy fiaira megbe­csüléssel nézzenek itt, az idegenben,­­ úgy, ha egy ezeréves kultúrát feltá­runk a spanyol népfaj előtt, hiszem, hogy a megbecsülésnek a legnagyobb fokát fogjuk elérni. Látjuk, hogy számottevő magyar egyéniségek már csaknem kifáradtak a cigánykérdéssel kapcsolatos helyreiga­­zításokba. Ne engedjük, hogy reményt­­vesztve, feladják a harcot. Kérjük ma­gyar hazánk külképviseletét, hogy tá­mogassa fiainak ezt a harcát, mert ez­zel is magyar célt szolgálunk. Fel a további harcra magyarok! Hazafias üdvözlettel: ■ Szőllősi János, enfermero Hospital Centenario - Sala 14 Mélyen tisztelt­­szerkesztő Úr! Nagy érdeklődével olvasom az Ön lapjának, a “Délamerikai Magyarság”­­nak a cigánykérdéssel kapcsolóban megjelenő cikkeit. Nem tartozom az évtizedes argenti­nok közé, engem még csak a "gringo” név illet meg, így még tapasztalataim is igen hiányosak, de magyar lelkem nem tudja elhallgatni azokat az érzé­seket, amiket ezek a cikkek kiváltottak belőlem és hogy el ne mondjam, amit már ittlétem alatt láttam. Azok közül az ifj­ak közül vagyok, akik a háború utáni években nevelőd­tek, így a Habsburg Monarchiáját csak hírből ismerjük; mi már a teljesen független magyar szellemet szívtuk magunkba. Magyar vezényszavak mel­lett masíroztunk és tartottuk a had­gyakorlatokat a pilisi hegyekben, a mi lelkünket az osztrák szellem már nem érintette. Nagy nemzeti öntudat­ra neveltek bennünket és ez a nemzeti öntudat meg is marad bennük, míg élünk, bárhová vet is a sors, bennün­ket. .. Annál is inkább fájó nekünk itt kint idegenben hallani és látni, hogy a mi ezeréves hazánkat ilyen megalázó név­vel hozzák vonatkozásba. Mint fiatal­ember, aki csak még eddig a minden­napi kenyérért futkostam egyik hely­ről a másikra, összeszorult szívvel, te­hetetlenül néztem és hallgattam az “hungaro”névvel járó megalázó kije­lentéseket. Semmi mást, csak hálás k­öszönetemet és meleg kézszorításo­­mat küldöm Önnek, Főszerkesztő Úr, hogy lapjában helyet engedett e kér­dés megvitatására, hogy az itt Argen­tínában szétszórt magyarság ezúton eszm­­ecserét folytathat mindannyiunkat közösen érintő ügyben. — Bízom, hogy az Ön munkája nem lesz meddő és meg fogjuk találni a cikkezések foly­tán a biztos orvosságot — az annyira fájó seb begyógyítására. Amint lehet látni, mindenkit lángoló hazaszeretete vezetett a cikk írásánál és ez a tűzcsóva, amit Lépes mérnök úr bedobott a magyar kolóniába,­­ gyújtson lángra minden magyart és igyekezzen mindenki hozzájárulni ta­pasztalataival, megjegyzéseivel a kö­zös célhoz. Nekem az volna a szerény megjegy­zésem, amit már nálamnál tapasztal­tabb egyének is megírtak, hogy ebben a cigánykérdésben külképviseleti ha­tóságok eredményes munkát végezni n­em tudnak, annál kevésbbé privát egyének. Annyi értékes javaslat for­dult eddig elő a cikkezések folytán,­­ én tehát úgy gondolnám, hogy az ösz­­szes beérkezett javaslatokat egy bi­zottság dolgozná fel és a “Ministro de Hungria“ segítségével — hivatalos úton kezdené meg a munkát. Hogy melyik elnevezés, mellett fog­lalnék állást, mint magyar ember? — Csakis a “magyar” név mellett, de na­gyon helyes, amint azt az egyik cikk­író írja, hogy az egy forradalom volna rákényszeríteni vs. európai országokra a “magyar” elnevezést — minden hi­vatalos formában. Csütörtöki számunkban befejezzük a beérkezett levelek és hozzászólások közlését és azután — összefoglalva az ankét eredményét — arról fogunk írni, hogy mit kell tenni és hogyan? MURILLO magyar fényképészeti műterem — Buenos Aires FLORIDA 478 — U. T. 31 (Retiro) 1365 Művészi felvételek, reprodukciók és nagyitások — Bármily fényképész munka szakszerű kivitele — méltányos árak mellett Justo elnök megkerte szabadságát Mar del Plata-ra utazott, ahonnan hadihajón folytatja útját Brazíliába Buenos Aires, október 2 Hétfőn délelőtt korán megjelent az elnöki palotában a szabadságra induló Justo tábornok, köztársasági elnök és aláírta azt az okmányt, amelyben­­— távolléte idejére — Rocca alelnökre ru­házza a hatalom gyakorlását. A hatalom­átadás az eredeti tervek szerint ünnepélyes külsőségek között kellett volna, hogy megtörténjék, te­kintettel azonban arra, hogy az alel­­nök fekvő beteg, Justo tábornok és a belügyminiszter vasárnap lakásán ke­resték fel Dr. Rocát. — Megbeszélték vele a további teendőket s megálla­podtak abban is, hogy az átadás min­den formaság nélkül, egyszerűen egy hivatalos iratban fog megtörténni s Roca alelnök felgyógyulása után —va­lószínűleg már kedden — ugyancsak írásos formában veszi át a köztársa­ság ideiglenes vezetését. Justo elnök az okmány aláírása után a Constituciónra hajttatott, ahonnan Mar del Plata-ra utazott és ott beha­józott a “Moreno”-ra, amely nyomban meg is kezdte útját Brazilia felé. Az elnökön és feleségén kívül a kö­vetkezők utaztak el a hamnajon.­­• Saavedra Lamas külügyminiszter és felesége, Dr. Alberto F. Figueeroa, elnöki titkár, Segundo R. Stori ellen­tengernagy, Nicolas A. Accame tábor­nok, José Maria Sarobel­li palotaőrség parancsnoka, továbbá a kormányzóság sajtóirodájának vezetője Edmundo T. Calcano és az elnök magántitkára, va­lamint a haditengerészet és a légügyi parancsnokság több beosztott tisztje. Vasárnap a hadügyminiszter szemlét tartott a “Sol de Mayo” nevű repülő­­raj 10 gépe felett, amelyek­­az Elnök kíséretét fogják képezni. Montevideo, október 1 Az újságok élénken kommentálják Jus­to tábornoknak, az argentínai köz­társaság elnökének azt az elhatározá­sát, hogy brazíliai útjából visszatérő­ben Montevideoba is ellátogat. Tegnap, a tervbe vett látogatás beje­lentése után Dr. Terra, az uruguayi köztársaság elnöke táviratilag üdvö­zölte Justo tábornokot, aki ugyancsak táviratban köszönte meg a figyelmes­séget. Egy intelligens beteg tudhatja hogy bármily régi betegségben is szenved, a “CLICINCA CANALE”: LAV­ALLÉ 410 rövid idő alatt meg­gyógyítja a világhírű Profesor ZANDER módszerével. A CLINICA CANALE az európai és északamerikai orvostudomány leg­újabb villamos gyógygépeivel van fel­szerelve Vér, ideg, szív, gyomor, bél haviza­varok, magtalanság, fájdalmas női be­tegségek stb. gyógyítása — Külön rendelt nők részére szakorvosnő ve­zetése alatt — Magyarul beszélünk! Vizsgálat $ 3.— Olcsó bérletrendszer CLINICA CANALE Kincssterapia LA VALLE 410 Ünnepélyesen átadták Latinovits László kitüntetését Rosario, október 1­­." Bensőséges, meleg ünnepség folyt le szombaton délután a rosarioi magyar konzulátuson. — Latinovits László A „CITY” cukrászdában TUCUMAN 430 naponta friss sütemények ha­bos kávé, tea — Szombat, va­sárnap, gesztenye püré tejszín­habbal kapható. — Telejon rendeléseket házhoz szállítunk U. T. 31 - 5758 pazi kitüntetését fel Kelety gyógyszerész tűzte Lajos konzul. Az ünnepségen a kitüntetett gyógy­szerészen s család­ján kivül jelen volt Neuschloss Emil dr. egyetemi tanár, Lőw Mihály, a ro­sarioi Magyar Tár­saskör elnöke, — Spielmann A. és leánya, Dénes Mihály (Saladillo) és mások. — Kelety konzul üdvözölte a kitünte­tett gyógyszerészt és méltatta azokat az érdemeket, amelyeket a legfelsőbb kormányzói elhatározás jutalmazott. Az üdvözlésre Latinovits László meg­hatva válaszolt és hangsúlyozta, hogy ő mindig csak magyar kötelességét teljesítette, azért semmiféle elisme­rést nem várt. Kelety konzul felesége ezután lánch­­ot adott a megjelentek tiszteletére és a kedélyes társaság a késő esti órákig igen jó hangulatban együttmaradt. Megdrágul Uruguayban a hús és a kenyér Montevideo, október 1 Az Union de Abastecedores de Carne legutóbbi közgyűlésén elhatározta,­­ hogy a marhahús árát kilónként 4, illetve 6 centesimóval emelni fogja.­­ Ezzel egyidejűleg a pékek szindikátusa is tervbe vette a kenyér árának 4 cen­tesimóval való felemelését. Úgy a húsiparosok, mint a pékek beadvánnyal fordultak a kormányhoz, hogy az a tervbe vett áremelést hely­benhagyja. A főváros lakossága érthető kíván­csisággal várja a kormány határoza­tát s reméli, hogy az elutasító lesz, mert az áremelést egyáltalán igazság­talannak és túl magasnak tartja. ­­N­I­L­I­N­A COLIBRI . .-1 • i­L. ■ m­l- ¿i H­A \ T k. U r­v C­O­N­FIA­N­Z­ a

Next