Délamerikai Magyarság, 1935. október-december (7. évfolyam, 888-926. szám)
1935-10-01 / 888. szám
1935. október Hó 1. Délamerikai „Magyarság” PATAKY KÁLMÁN BÚCSÚJA Ma délután lesz a hangversenye — Találkozás a Colon „kiskapuja” előtt Buenos Aires, szeptember 30 Hétfőn este kezdődött meg Pataky Kálmán diadalmas búcsúzkodása: — a „Délamerikai Magyarság” által a Radio Splendid-ben rendezett rövid, csak félórás magyar órájában néhány gyönyörű szép dallal búcsúzott a távoli hallgatóságtól. Személyes, közvetlen ünnepi búcsúja ma, kedden délután lesz a Colón-színházban, ahol nagy és változatos műsorral hangversenyt tart. Ennek a hangversenynek a belépődíjait úgy állapították meg (a legdrágább helyű pesó), hogy azon mindenki— aki a zenét kedveli és a dalművészet egyik nagy képviselőjének tisztelője — résztvehessen. Az eddig megnyilvánult nagy érdeklődésből is megállapítható, hogy a hangverseny Pataky itteni szereplésének egyik újabb sikerállomása * lesz " Ott lesz — természetesen — a magyar kolónia is ezen a búcsuvételen és olvasóink részéről fölmerült az a kedves ötlet, hogy a hangverseny befejezte után a magyarok ne oszoljanak szét, hanem vonuljanak át a calle Cerrito-n levő színészkijáróhoz, színházi nyelven szólva: ‘kiskamu”-hoz és ott várják be a távozó művészt, hogy istenhozzádot mondjanak neki. Pataky Kálmánék kedden este az “Augustus”-sal távoznak körünkből. Hogy visszatérnek-e jövőre, ez ma még bizonytalan, hisz az sem biztos, hogy a Colón igazgatósága megmarad-e a jövő évre mai összetételében? Patakynak mindenesetre egy aláírt szerződést adtak át hétfőn azzal, hogy az a jelenlegi igazgatóságot kötelezi, Patakyt ellenben nem. A szerződés az idei feltételeknél kedvezőbbeket tartalmaz, de hogy elfogadja-e Pataky, az attól függ, hogy kontinentális szerződései, valamint északamerikai meghívásai lehetővé fogják-e tenni egy újabb délamerikai útját? Magyar újságíró angol könyve a legaktuálisabb országról Abessinia on the eveií »> Buenos Aires, szeptember 30 Az egész emberiség érdeklődése Etiópia rejtélyes világa felé fordul s nekünk szinte egészen természetes, hogy a legaktuálisabb kérdésről egy magyar újságíró nyújtsa át az első és legautentikusabb könyvet? Faragó László magyar újságíró, aki már évek óta Londonban él és az angol nyelvű világsajtó egyik ismert nevű munkása, riporter-ösztönnel megérezte a közeledő eseményeket és alig néhány hét előtt tért vissza Etiópiából, ahová csak most indulnak a világ minden részéből a hirlaptudósítók. Faragó László könyve részleteiben 13 regénynél izgalmasabb olvasmány s most sorra lefordítják a világ minden nyelvére, hogy mire elsimulnak az ellentétek, vagy fellángol a háború, mindenütt “kézikönyv”-ként használhassák a háború színhelyeinek követésében , stb. Argentína közönsége is hamarosan megismeri ezt a művet: a buenosairesi CRITICA vasárnapi számában képekkel is illusztrált részleteket közöl a hatalmas munkából. Nem kaphatnak magyar iskolát egy felvidéki község magyar gyerekei A csehek nem tudják megállapítani, él-e magyar „kisebbség" a pozsonymegyei Főréven Pozsonyból jelentik. A pozsonymegyei Főrév nagyközség magyarsága évről-évre szaporodik, sok csallóközi és mátyásföldi magyar család telepedett le évek során a községben. Ennek a főként magyarlakta településnek a gyermekei eddig Pozsonyba jártak iskolába, ami annyit jelentett, hogy a gyermekeknek naponta hat-hét kilométeres utat kellett megtenniük. Két év óta a gyermekek egy része a tót liga iskoláit látogatja, mert télvíz idején nem lehet őket a városba küldeni. Száznál több azoknak a főrévi gyermekeknek a száma, akik magyar iskola hííján a tót liga iskoláit, vagy a német iskolát látogatják. Főrév lakossága több száz aláírással ellátott kérvényt nyújtott be az iskolaügyi referátushoz, amelyben magyar iskola felállítását kérvényezte. A kormánybiztos 1934 decemberben a magyar lakosságnak ezt a jogos kérését elutasította. Hat hónap múlva a pozsonyi járási hivatal jóváhagyta a határozatot. A megokolás szerint az 1930-ban megtartott népszámlálás eredményét a statisztikai hivatal eddig még nem hozta nyilvánosságra, úgy, hogy a járási hivatalnak nem áll módjában megállapítani, van-e Ferér községnek valóban magyar kisebbsége. Az érdekelt magyar szülők felebbeztek az országos hivatalhoz, amely a járási hivatal döntését a benne foglalt furcsa megokolással együtt helybenhagyta és a felebbezést elutasíttotta. Dr. Ricardo Bompet ’ ORR. GÉGE és FÜLSPECIALISTA Bécsi és org. diplomával, a La Plata-i egyetem H. tanára, docente libre a buenosairesi orvosegyetemen — a Ramos Mejia kórház szakorvosa — Rendel TALCAHUANO 727 sz. alatt — w T. 41 — Plaza — 1256 — 2—5 óra között ) Komoly szó az olvasókhoz! — Új negyed küszöbén - Buenos Aires, szeptember 30 Október elsejével új, ezidén utolsó negyedévbe lép a Délamerikai Magyarság. Az évnegyedek fordulása alkalmából szokványos felhívással fordulunk az olvasókhoz; emlékeztetjük azokat, akiknek lejár az előfizetésük, hogy újítsák azt meg és fel-felhívjuk azokat az olvasókat, akik nem vlvnának előfizetőink, hogy lépjenek be ebbe a tisztes táborba, legyenek név szerint is a mi barátaink. Most ezen a már megszokott felhíváson túlmenőleg, különös hangsúllyal akarjuk kérni előfizetőinket, hogy irányunkban való baráti érzelmeiket ismét tanúsítsák éspedig abban a formátlan, hogy szerezzenek nekünk új előfizetőket. Azokat pedig, akik a mások újságját olvassák, hogy könnytsék meg előfizetőink segítőkészségét és jelentkezzenek ők maguk az előfizetők közé! Hat tisztes, fáradhatatlan munkával betöltött esztendő után joggal mondhatjuk el, hogy a Délamerikai Magyarság nemcsak egy újság, amely hazai és itteni híreket közöl, nemcsak tükre a magyar társadalmi életnek, hanem annál sokkal több, — szinte egyetlen és legbiztosabb támasza minden magyar törekvésnek, legyen az kulturális, nemzeti, vallási, vagy akár magánérdek is. Mindenki tudja már a saját személyes tapasztalatából, hogy amikor sehol tanáccsal, útbaigazítással, jószóval, vigasztalással senki sem jön a segítségére, ott van a “Délamerikai Magyarság” amely minden körülmények között együttérez és tehetsége szerint segítségére is van! De ebből az újság nem tud megélni! Az újságra nemcsak akkor kell gondolni, amikor a magunk, vagy embertársaink ügyében hozzájá fordulunk, hanem akkor is, amikor az újság fentartásának gondjait előfizetésünkkel magunkra vállaljuk! A sok- és sokféle eset közül, ami itt napról-napra előadódik, most nem akarunk egyeseket kiragadni, de bizony mondjuk, hogy napról-napra nő a kolónia ilyen irányú igénye is valünk — szemben — és így kénytelenek vagyunk most a sok közügy mellett a magunk ügyével is foglalkozni és őszintén feltárva a helyzetet és megvilágítva olyan oldalról is, amire sokan talán — elfoglaltságukban — nem gondolnak, arra kérni mindenkit, aki olvassa ezeket a sorokat és még nem tagja a mi előfizető-táborunknak, lépjen be, rendelje meg — havi csekély pesóért — a lapot, segítse ennek megerősödését, mert mindig lesznek gyengék, akik segítségre szorulnak és honnan segítsen egy újság, ha maga is erőtlen, gyönge, gondokkal küzködő. ...Aki ismer bennünket, az tudja, hogy mit teszünk évek óta és látja, hogy célkitűzésünk egyenes iránya. S az tudja azt is, hogy ezt támogatni annyi, mint magát a magyar életet erősíteni általa. Magyar táncjáték a Teatro Colónban fából faragott királyfi” Bartók Belától Buenos Aires, szeptember 30 Cseplinszky lengyel születésű ugyan, de három évet töltött a budapesti Operaháznál mint koreográfiai rendező és ez az idő elegendő volt arra, hogy megismerje a magyar kultúrát, a magyar művészetet, melynek most ő igen lelkes propagálója, Bartókot, mint zeneszerzőt, mint embert végtelenül szereti és nagyrabecsül“Én csak azért kívánom a Colónban előadatni ezt a magyar táncjátékot — mondja — mert hihetetlenül szeretem ezt a zenét, azonfelül pedig a jelenkor legértékesebb kadettzenéjének tartom. Nagy boldogsággal tölt el, hogy én lehetek az, aki ezt a zseniális alkotást Buenos Aires közönségével megismertethetem.— A budapesti bemutató előtt, ezt a művet magával Bartókkal tanulmányoztam át taktusról taktusra és a partitúrát könyv nélkül ismerem. Igazi ősmagyar folklorisztikus elemekből áll ez a zene, melyhez én stilizált, magyar táncokat komponáltam. Ugy a dekorációk, mint kosztümök is magyarosok kell, hogy legyenek’." A Colónban már lázasan folynak a “Királyfi”-próbák és Cseplinszky mester el van ragadtatva művészgárdájától, mely a legnagyobb lelkesedéssel éli bele magát az “estile hungaro”-ba. A színház egyik folyosóján, lelkendezve jön Olim Dora del Grande és büszkén újságolja, hogy a magyar darabnak ő lesz a főszereplője. A férfi Szólista Michel Borovszky lesz . Az előadás október 8-ára van tervbe véve és biztosra vesszük, hogy ezen a magyar bemutatón a magyar kolónia is nagy számban lesz képviselve. I. H. K. Válási világrekord Egy szerajevói pár dicsekedhetik azzal, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják, hogy ő tartja a világrekordot a házasságok rövidsége tekintetében. _ Miután az ifjú pár egybekelt a megkapta a vallás áldását, három óra múlva megjelent a muzulmán imámnál — mohamedánok voltak az ifjak — és arra kérte a papot, hogy bontsa fel a házasságot. Az ok — amint olvassuk — “az egyik házasfél kíncs meglepetése volt” Boszniában ugyanis a mohamedán nők még mindig fátyolt viselnek Magyro- német és német magyar szótár -a kötetbe kötve; ára 3 pesó 50 ds. Kapható a könyvosztályban.