Délamerikai Magyarság, 1936. július-szeptember (8. évfolyam, 1000-1037. szám)

1936-07-04 / 1000. szám

2 egyetlen járható irányt,­­ ame­lyen haladnunk kellett és csak úgy juthattunk el ehez a mértföldkőhöz, hogy az ő bátorító biztatásuk, ra­gaszkodó szeretetük az első perctől kezdve az ezredik számig mindig fentartás és maradék nélkül velünk volt. íme: ezer újságszám szerény, de mégis nagyszerű példája mutatja, hogy mit jelent az, ha sajtó és olva­sótábor egy­ lélekből lelkedzett test­vér.* Egy nagy államférfi ,mondotta hogy minden közületnek olyan a sajtója, amilyet megérdemel. A “Délamerikai Magyarság” tá­bora büszke lehet reá, hogy olyan sajtót érdemelt, amelyet ma két or­szág államfője tüntetett ki. A legmagasabb elismerést így mélységes tisztelettel továbbítjuk azokhoz, akiket elsősorban illet: — a délamerikai magyar társadalom­nak és mi szerényen maradunk az, ami ezer számon át voltunk: bátor, becsületes és magyar újság! * A “Délamerikai Magyarság” első száma 1929. június 29-én jelent meg: mint hetilap 120 héten keresztül — 1931 október 4 éig — olyan naggyá fejlődött, hogy indokoltnak látszott a napilappá való átalakítása. Több, mint egy esztendőn át — 1932. október 8-áig — minden nap beköszön­tött a magyar házakba a ’’Délamerikai Magyarság” és napi megjelenésével pár­huzamosan heti, összesített kiadást is rendezett a nagyon távoli előfizetők és a szomszéd állambeliek részére. A napilaphoz fűzött reménységek azon­ban, a bevándorlás beszüntetése miatt és a válság következtében, nem váltak be és 1932- október 8-án kénytelenek voltunk azt beszüntetni. Azóta — a 413- ik szám óta — hetenként háromszor ad- „Délamerikai Magyarság” 1936. július hó 4. ISMERD MEG DÉLAMERIKÁT A TITICACA-TÓTITKAI Egy tudományos expedíció, mely 1937- ben fogja elhagyni Angliát és Délameri­­kába utazni, azt a célt tűzte ki, hogy a föld egyik legszegényebb vidékéből az egyik leggazdagabb vidéket csinálja Az expedíció a föld legmagasabban fekvő és egyik legnagyobb tavát, a Titles­ca­­tavat fogja fölkeresni. A Titicaca-tó Délamerika legnagyobb hegyi tava, 3854 méterrel a tenger fel­színe felett fekszik s vízfelülete­­1900 négyzet­kilométer. Legnagyobb mélysé­ge 272 méter és számos szigetének egyi­­kén még­­ma is meg vannak egy esperui palotának és egy Naptemplomnak a romjai. — Hat tudóst fogok kiválasztani — jelentette ki Gardiner professzor, az ex­pedíció szervezője három zoológust, egy kémikust, egy botanikust és egy geológust. Magam nagyon is öreg va­gyok rá, hogy velük tartsak: fiatalem­berek dolga ez, akiknek egész sor testi munkát kell majd végezniök. S azonfelül a tó csaknem 4000 méter tengerfölötti magasságban fekszik s a ritka levegő ebben a magasságban nagy követelmé­nyeket támaszt a szívvel szemben. A tó legmélyebb részei Peruban van­nak, a sekélyebbek Bolíviában. Egy legenda szerint az inkák kincsét 50 millió font sterling értékben a tóba sülyesztették, hogy megmentsék a spa­juk ki a “Magyarság”-ot, amely megje­lenési időpontjainak kényszerű változ­tatása közben is mindvégig megmaradt az argentínai és szomszédállamok ma­gyar társadalmának lapja. I nvoloktól. De bár valamennyi benszülött rendíthetetlenül hisz a kincs létezésében — még soha senki se kutatott utána . Most ez a kutatás is egyik feladata lesz az expedíciónak. A tó vidékén azonfelül nagymennyiségű réz, ezüst és ólom van. Ezenfelül a tó vizének természetét egész a legmélyebb részekig kikutatják a an­golok, valamint a tó faunáját. Ezek a kutatások fogják megvilágítani, hogy A délamerikai Brit-Guyana arany me­zőin épített új utak hozzáférhetővé fog­ják tenni a világ legnagyobb vízesését, a Kaletur-zuhatagot, melynek esés­­ma­gassága 822 láb. (A Niagara esése 3011 láb, a Victoria vízesésé 343 láb.) “Kaletur” benszülött nyelven azt se­ lehetséges-e a tóban halakat tenyészte­ni, hogy a vidéknek egészen uj tápanya­­got adjanak. Mert a Titicaca-tóban csak két halfajta van s azok is élvezhetetle­nek. A Titicaca-tó kikutatása nagyfontos­­ságú munka lesz s a brit expedició ered­ményeit más vidékeken is hasznosíthat­ják.­lenti, hogy “öreg emberek zuhataga”.­­ A környékbeli benszülöttek ugyanis az önmagukkal tehetetlen öregeket a Pon­taro-folyón, közvetlenül a zuhatag felett csónakba ültették és a csónakot ellök­ték. A zuhatag gondoskodott a ‘­fájda­lommentes meghalás”-ról. „Öreg emberek zuhataga“ Elbocsájtották Erdély egyetlen magyar közjegyzőjét Marosvásárhely, június h­é. Kovácsy Albert dr. közjegyzőt néhány héttel ezelőtt a bukaresti igazságügymi­niszter a román nyelv nemtudása címén elbocsájtotta állásából. Kovácsy Albert 1910 óta megszakítás nélkül töltötte be a közjegyzői tisztet és az impériumváltozás után 18 esztendeig nem merült fel kifogás nyelvtudásával szemben. Kovácsy a marosvásárhelyi Ítélőtábla közigazgatási bíróságához fe­­lebbezett az elbocsájtó végzés ellen, de a tábla ítéletében elutasította a feleb­­bezést-Erdélyben most már egyetlen magyar közjegyző sincsen ünkEI Perelünk Írta: Nyirő József Akárki bármit mondjon, a per nekünk székelyeknek olyan, mint a­ jó pálinka. Az ablakon hányja ki a sok pénzt érte az ember, utána szeretné a falba verni a fejét miatta és szégyenkezve sóhajto­zik, hogy “Hol volt a szép eszed, te kö­tözni való bolond”, — de amíg benne van a perben, kiadhatja a virtust magá­ból, legalább megmutatja, hogy nem akárki s az igazát nem hagyja. Nincs is addig becsülete az embernek a faluban, amíg valami kemény peren által nem ment. Igaz, hogy a törvénynek sok ága­­joga van, de arra való az ügyvéd, hogy tudja. Viszont az ügyvédnek az a baja van, hogy sok pénzt eszik s — szakad­jon a körme — drágán meg kell fizetni, ha pár sort vakarint s ingyen nem adja a szót, de arra való az ember esze, hogy túl járjon az ügyvéd eszén és ha nem tud túljárni rajta, hát megérdemli, hogy fizessen. Úgy kell csinálni, mint Simó Laji, ki az unokatestvérivel, Bali Dani­val egy kétvékás osztozó pityókaföld miatt keményen összement. — Törvényre megyek! — rázta a ka­­jakjét Dani. — Jaj, most mi lesz velünk ! — sápi­­tozott a Laji felesége, de Laji keményen rászólt: — Fogd be, mert kévé­rém! — Tiszta bizonyos, hogy az a koszos birtoka reámegy. — Bizakodtak a Bab­­ák. — Vitos Pali úr elhúzza a nótáját. — Jó, hogy tudom, ki az ügyvéd — gondolta Laji. Ettől a perctől kezdve azonban be­fogta a száját. Nem árulta el, hogy mit akar, mert a per olyan, mint a háború­ Ha az ember zöldágra akar vergődni ve­le, különösen egy olyan nagyszerű, — minden hájjal megkent ügyvéddel szem­­ben, mint Vitos Pali úr. — Hát te melyik ügyvédet fogadod meg? — kérdezték kiváncsian az embe­rek Lajitól, mikor látták, hogy nem is mozdít semmit az ügyben­— Nekem nem kell ügyvéd — mon­dotta egyizerűen. — Olyan legénnyel, mint Vitos ügyvéd úr, magam is elbá­nok. .. A faluban már sokan csodálták a ba­rátságát s egykedvűségét. Laji meg­várta, mig az ellenfél törvényesen is megadja a megbízást az ügyvédnek és akkor azt mondja a feleségének: — Pakolj fel két szép csürkét, Rózák, mert bemegyek Udvarherré. Az asszony kérdezősködni sem mert­, csak összekötötte két kendermagos csir­kének a lábát s betette egy kerek ko­sárkába. — Estére itthon leszek — indult Laji — és ha valaki kérdezni találja, hogy hol vagyok, mond azt, hogy hátra mer­­tem a havasba... Reggel kilenc órakor már ott volt Vi­tos ügyvéd urnak — Adjon Isten szerencsés jóreggelt, tekintetes ügyvéd ur! Hát felkelhetek? — barátságoskodott s a két csürkét hu­nyorítva letette az Íróasztalra. — Küld­je ki a konyhára azt a két kakaskát, ügyvéd ur. Mert amilyen okos két csür­­ke ez, hát még eltanulja a mesterségit, — tréfálkozott. — Foglaljon helyet bátyám — kínál­ta, mig a gépirókisasszony kivitte a csir­kéket a konyhába s az üres kosarat visz­­szahozta. — Nem is ismerjük egymást, lelkem kisasszony — tréfált vele is — s ebbe­­hejbe kosarat ad nekem? Mindhárman kacagtak. Hogy az isten­csudájába ne, mikor ilyen jót mondott. — Csináljon szivarat, bátyám — adta oda a saját dohánytárcáját az Ügyvéd — s mondja, hogy mi járatban van? Laji egy kicsit nézte meg a szivart s azt mondta bátortalanul: —­ Nem is tudom, hogy hol kezd­jem el. — Csak az elején — bátorította Vitos ügyvéd úr. — Hát hogy az elejin kezdjem — ko­molykodott el Laji — meg kell monda­nom először, hogy én a Bara Dani édes­bátyja vőnök... — Igen, igen — élénkült meg az ügy­véd. — A Bara kontra Simó-per. — Heljös — vidult fel a székely is. Akkor jó helyen járok__ De nem tu­dom, beszélhetek-e tiszta őszintén... — Legyen csak teljes bizalommal hoz­zám. — Hiszen éppen azért jött­em a tekin­tetes ügyvéd úrhoz s ezért is küldtem ide az öcsémet... “Senkihez máshoz ne menj, csak tekintetes Vitos Pál ügyvéd úrhoz.” — Köszönöm a bizalmát — mosoly­gott az ügyvéd. Most a székely bizalmasan előrehajolt s úgy suttogta: — De ne... Nem akarnám, hogy Dani megtudja, hogy itt jártam. Ha ide talál jönni, ne szóljon neki a tekintetes ügy­véd úr. — Kérem szépen — egyezett bele az ügyvéd. — Azért kérem erre, mert néhány igen bizalmas kérdésem volna­— Tessék — hallgatta az ügyvéd­— Azt szeretném tudni — aggódott a székely — vájjon Dani kifizette-e a te­kintetes urnak az előzetes kötségeket? — Hogyne, — készségeskedett az ügyvéd s a kisasszonytól mindjárt el is kérte a Bara kontra Simó-per aktáit. — Itt van.. .Bélyegre adott ötszáz lejt... — Hála Istennek — könnyebbült meg a székely, ki belátta, hogy valami ma­gyarázatot kell adnia. — Azért mon­dom, mert az én ecsém tikányos ember­t addig hatökörrel sem lehet kihúzat­ni a kocsmából, mig pénzt érez magá­nál. Már attól féltünk... Restellettem volna, hogy szégyenbe maradjak a dok­tor úr előtt, mikor én küldtem ide. — Kérem, ebben a tekintetben nincs semmi baj — nyugtatta meg az ügyvéd. — Minden rendben van. — Ezért nem szeretném, hogy az én öcsém megtudja, hogy itt jártam — vágott közbe a székely. — Nem akarok haragot, tudja ? ... De — ugye, belás­sa a doktor úr is, hogy ilyen nagy ügyet, mint ez a per, nem hagyhatunk teljesen rá a szerencsétlen természet miatt... Mikor most bentjárt az ügyvéd urnál szeredán... nem... mégis kedden volt, ismét úgy leitta magát, hogy azt sem tudta megmondani, hogy mit kell a perben mozdítanunk... Mondotta is a két kisebbik ecsém — mert négyen va­gyunk testvérek — hogy legjobb lesz, ha kied megy be, Álózi bátyája az ügy­véd úrhoz , személyesen tájékozódik, hogy ebben a perben egyszer lássunk

Next