Délamerikai Magyarság, 1938. január-március (10. évfolyam, 1226-1263. szám)

1938-01-01 / 1226. szám

akiket­­— Németország példáját követ­ve — kíméletlenül fog kiűzni- Szerinte úgy az ipar, mint a kereskedelem és a sajtó teljesen zsidó kézen van, amit rö­vid időn belül minden eszközzel meg fog szüntetni-Ami a külpolitikát illeti, Goga csak enyhe célzásokat tett arra, hogy Romá­nia továbbra is hű ig­áván maradni a francia szövetséghez és a Népszövetség­hez, de határozottan állást foglalt a Szovjetek és annak “szövetségeseivel" szemben, ami alatt főképpen természe­tesen Csehszlovákia értendő. A “Wiener Weltblatt”, az osztrák kor­mány félhivatalos szócsöve, a romániai eseményekkel kapcsolatban riadót fúj és "Bezárni a kaput” címmel vezércikket közöl, amelyben előrelátja, hogy a rö­videsen kivándorlásra készülő romániai zsidóság nagy része valószínűleg Ausz­triában keres majd menedéket és ennek meggátlására máris sürgős óvintézke­déseket követel- A cikk hosszasan fog­lalkozik az aktuális romániai helyzettel, amely könnyen vészes nemzetközi bo­nyodalmakat idézhet elő, miután Goga miniszterelnök kormányprogrammja a legsötétebb perspektívát és soha nem tapasztalt elnyomatást helyez kilátásba a 18 millió lakosú ország csaknem öt millió főre rugó — magyar, német, zsi­dó, ukrán, bulgár, török és orosz — ki­sebbség számára­ — A lap szerint Goga kormányát a Codreanu által vezetett “Vasgárda” is támogatja a hadsereg an­­­tiszemita érzelmű tisztjeivel együtt A bécsi lap véleményét csaknem min­denben osztja a “Pester Lloyd” cikke is, amely megemlíti, hogy Goga volt a bel-­­­ügyminiszter 1926-ban, az emlékezetes véres választások idején.­­ A romániai viszonyokat illetőleg kitűnően informált budapesti lap előrelátja azt, hogy Goga,­­ aki jelenleg a nemzeti keresztény párt élén csupán az össz-szavazatok kilenc és fél százalékát nyerte el, a rövid idő múl­va megtartandó új választásokon a “Vasgárda" terrorosztagjaival igyekszik majd a szükséges 40 százalék elnyeré­sére. Sokan azt hiszik, hogy Tatarescu kész­akarva provokálta ki a jelenlegi helyre- B. u. é. k. BOLDOG újévet kívánok- De mi az a boldogság? Főként milyen az a boldog­ság, amelyet úgy kívánhat az ember, hogy a kívánságnak tartalma is legyen, ne csak formája? Nem kívánhatom neked, hogy az új esztendő végesvégig a tökéletes öröm szüntelen esztendeje legyen. Nem kíván­hatom, mzt te is tudod, én is tudom, hogy ez lehetetlen- Valaha, álmatag ser­dülő korunkban, valamennyien azt hit­ték, hogy valahol, valamilyen titkos ka­pu mögött várakozik valami csodálatos megvalósulás, amely tündöklő színű fél­istenekké fog varázsolni bennünket- im­ már tudom, hogy ez a kapu nem nyitha­­tik meg soha. Éltem, éreztem, tanultam, kutattam S most itt állok egyelenegy mondatnyi tudományommal: a világtör­­ténleem nem más, mint az ebelt fajta boldogtalanságnak története. Ne kívánok neked csodát, mert a kí­vánság nem volna őszinte. Nincsenek csodák Megmondom, mit kívánok­ Néhány pillanatot, vagy órát a meg nem változtatható, vak és néma hétköz­napi élet időtlen áradatában Mert az idő ebben az esztendőben is tovább fo­lyik, mint eddig, szilveszteri lámpául­ás sikoltozó kis ellobbanása ezt az irtóza­tos erővel hömpölygő valamit, amiben idő és végzet torkollanak össze, árja út­já­ból el nem térítheti. S egyetlen rebbe­­néssel sem változik a sors, amelyben az évek könyörtelen szaporodtával vergő­dünk előre- Percre nap, hónapra eszten­­­­dő, lefekszünk és fölkelünk. Más különb­ség alig van, mint hogy némelyik fölke­léskor a tükör meglepi a szórakozott pillantást: nini, megint öregebb vagyok, mint a múltkor, mikor ugyanígy ráesz­méltem saját arcomra. Csak néhány pillanatot kívánok- Né­hány megkönnyebbütő lélegzetvételt- kívánom, hogy két gond között bele tudjál felejtkezni egy jó könyvbe Jó könyv kevés van és kevés lesz De le­gyen egy órád lefekvés után, elalvás előtt, mikor magad vagy, kint elcsende­sedett a világ, mint az elszunnyadt bör­­tönőr. S a könyv fogjon meg, szívjon fel, ragadjon magával és mikor az utol­só oldal elolvasása után fáradtan leested a takaróra, kívánom nézésedbe azt a ha­­lavány mosolyt, amely annyira hasonlít a kisgyermek ámulatához-kívánom, hogy egyszer, mikor vélet­­l­­enül körülnézel ott, amerre éppen jársz, hirtelen lepjen meg a pillanat különös hangulata, dobbanjon meg benned az a titokzatos harmónia, amelyet alkony, tá­voli jellegek, sziporkázó fénypontok, vé­let­len találkozása ad- Nézz körül, ám ülj tétlen találkozása az. Nézz körül, ámulj el, tedd szivedre a kezedet s érezd, hogy édesett fáj a szived-Kívánom, hogy miközben megismersz másokat és rájössz jó tulajdonságaidra, egyszer csak fedezz fel magadban vala­mi jót, amit addig nem ismertél- S eb­ben a kedves pillanatban tudj bókolni magadnak úgy és tudj vonzódni magad­hoz úgy, mintha idegen ember volnál-Kivánom, hogy kapjon meg még egy­szer egy melódia, nem baj, ha átszeli is- De legyen kedves neked, döngicséljen a füledben és fesse meg egy tűnő napo­dat a muzsika bájával Dúdold magadban öntudatlanul, mint színes fátyol álljon közéd és hétköznapod közé, míg el nem enyészik könnyű kis varázsa oda, ahová elenyészik minden. Kivánom, hogy örülni tudj egy pohár friss víznek- “Jaj, de jól esett” — mondd utána csillogó szemmel. Kivánom, hogy örömöd legyen egy tré­fában, amit hallottál. Jusson eszedbe később is és kedvtelve mosolyodj el mu­latságán, elmésségén. “Régen hallottam már ilyen jót” — mondd magadban csen­des jó kedvvel-Kivánom, hogy soká nézz egy véletlen szál virágot és gyönyörködve csodálkozz azon a megható igyekezeten, amellyel szép akar lenni- “Kedves vagy”. — mondd neki és értesd arcodhoz-Veszed-e észre, hogy csupa olyat ki­vánok neked, amihez senki más nem kell — csak magad? Tudom, nem élhetsz egyedül- S ha nem vagy magad, arra is van kívánságom Kívánom, hogy ha találkozol azzal, a­kitől elszakadtál, csendesen, nyugodtan, úgyszólván kíváncsian pillants rá, róla rögtön nézz magadba és lásd meg, hál,­­ már a sebhely is teljesen elhalványodott. Már nem haragszol, nem lázadozol, tö­kéletesen nyugodt vagy és enyhén elné­ző jóakarattal gondolsz arra a keserű, háborgó, bolond valakire, aki mintha nem is te lettél volna.­­ Kívánom, hogy akinek új arca az csen­gő, titkos vagy sugárzó keretével buk­kant fel szívedben, attól kapj egy gyö­nyörűen megdöbbentő, biztató, otthonos meleg pillantást- S költözzék bele szí­vedbe a repeső várakozás, amely lebeg­ve tud hordani szárnyain, amely meg­szépíti szemedet, amely este andalítóan simogat álomba és reggel kedvessé teszi azt a pillanatot, amikor felébredsz- — Várjad az örömet ujjongó titokkal és ne tudd, hogy az öröm várása sokkal szebb­­ az örömnél-Boldog újévet kivánok: feledést, vá­­gyat és reménységet- “Délamerikai Magyarság” 1938. január 1. Magyar expedíciót terveznek­ Braziliába a 12 év előtt eltűnt Fawcet felkutatására? (Transocean-távirat) Gömöry Oszkár volt magyar tiszt expedíciót tervez a brazíliai őserdőkbe, ahol fel akarja ku­tatni a 12 év előtt eltűnt Fawcet angol őrnagy és kísérői nyomát- Gömöry kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy hosszabb időt töltött a bra­zíliai ősrengetegben és beszéli ezeknek a területeknek legtöbb nyelvjárását- Ez­­időszerint levelezésben áll Fawcet őr­nagy özvegyével, valamint több délame­rikai kutatóval, kik valamennyien öröm­mel veszik a tervezett expedíció hírét- Az expedícióban résztvenne őrgróf Pallavicini, az ismert vadász is. A csoport jövő év elején indulna el és három esztendőt szándékozik a brazíliai ősrengetegben eltölteni- EGYMILLIÓ FELVIDÉKI MAGYAR JOGAIT KÖVETELTÉK A PRÁGAI PARLAMENTBEN “Csehszlovákia még az emberi jogokat sem adja meg a kisebbségeknek” Prága, december 3 A költségvetés képviselőházi vitájá­ban Eszterházy János egyesült magyar­párti képviselő a következőket mon­dotta: — A költségvetésből hiányzik minden, ami csak valamiképpen is hasonlít arra a demokráciára- de viszont hasonlít ahhoz a diktatórikus szellemhez, amit a cseh tét, hogy a hatalmat ellenségeinek ke­zébe játszva az, azokat így a káoszba kergetve, minél előbb végérvényesen megbuktassa-Bukarestben úgy tudják, hogy Goga semmiféle engedményt nem hajlandó tenni a magyar kisebbség számára, a­melynek képviselői, amint a szavazatok végső összeszámlálásánál kiderült, most már 19-re rúgnak-Párizsban nagy meglepetést keltett a Goga-kormány programmja­ . A sajtó nagy része nem titkolja el neheztelését az események felett, amelyek éppen Dei­­bos bukaresti látogatása után következ­tek be­ — Előrelátják azt, hogy a Szov­jetek, amelyek sohasem ismerték el Besszarábia annexióját, rövid időn b°lü­ hatalmas diplomáciai és politikai kam­­pányt fognak indítani a fascista szom­szédállam, Románia ellen­koalíciós pártok minduntalan szidni szoktak. A kisebbségeknek még az emberi jogokat sem adják meg és sem Hodzsa, sem a kormány nem nem akarják a kisebbségeket jogaik bir­tokába juttatni- Mi nem megyünk a pá­­rizs-moszkvai vérrel áztatott szövetség politikája után, ahol papokat gyilkoltak és templomokat égettek el- Mi nem me­gyünk, mint Szamek pártja, koszorút­­ helyezni Lenin sírjára- Ebben az ország-­­ban hiányzik a demokrácia, hiányzik a szociális érzék, de uralmon van az ije­­delem és ezért elköltik minden pénzüket arra, hogy Maginot-vonalakat csinálja­nak ugyanakkor, amikor itt az ország­ban a betonfalak mögött ezrek és ezrek éheznek. — Ne beszéljenek az urak demokrá­ciáról, beszéljenek csak nyugodtan dik­tatúráról Egyenesen kulturbotrány a bencésrendi gimnázium államsegélyének megvonása­ Vagy nem botrány-e, hogy a losonci tiszta magyar vidéken az ipa­­rostanonciskolában felmondtak a magyar tanítóknak és csehszlovákokat hoztak a helyükbe? Az egyetemi magyar tanszék sincs még betöltve, de már ismerjük a koalíció szándékát, hogy oda Gregorova Arzsbetát akarják magyar tanárnőnek kinevezni. — Egymillió magyar jogait követelem — mondotta Eszterházy — a békeszer­ződések és az alkotmánytörvény értel­mében és nem viseltetem bizalommal a kormány iránt azért, mert eddig semmi jelét nem adta annak, hogy a magyar­ság jogait respektálni kívánja- JÉG ALATT KÁNIKULA Ezt az érdekes természeti tüneményt a mi távoli szépséges Erdélyünkben fi­gyelték meg a szászok a sóstavakn­ál-Sokáig rejtély volt, míg most megta­lálták az igazi okot- hogyan lehet a be­fagyott sóstavak, vize harminc fok me­leg télen? Ezek a tavak 20—25 százalékos só­oldatot képeznek, amely vízréteg fölé csörgedeznek az édesvizű források értes­ítői anélkül­ hogy lényegesebben össze­keverednének. Ezen a felső, tiszta réte­gen áthatolnak a fénysugarak és fel­­melegítik a sós vizet, mely napsütéses télen 3° fokig is hevül, míg az édes­víz­­réteg fent befagy, a hőterjeszkedést fel­felé megakadályozza- így a hőhatás­i mélybe érvényesül-

Next