Délamerikai Magyarság, 1938. október-december (10. évfolyam, 1338-1375. szám)
1938-10-01 / 1338. szám
1938. október hó 1. "Délamerikai Magyarság" Új argentínai követet neveznek ki Budapestre Brebbia meghaminiszter cserél a hágai miniszterrel Buenos Aires, szeptember 30 Alig néhány hónappal ezelőtt foglalta el helyét Argentína magyarországi követe, Carlos Brebbia volt földmivelésügyi államtitkár és máris elhagyja Budapestet, ahová olyan nagy örömmel ment és ahol olyan kitűnően érezte magát. Brebbia követet — mint ismeretes — , még Saavedra-Lamas külügyminiszter nevezte ki Budapestre s amikor az új kormány hivatalba lépett. Cantillo külügyminiszter egészen más megbízatást szánt volna a pesti követnek. Kinevezését azonban nem akarták hatálytalanítani és így elutazott állomáshelyére, ahonnan azonban — bármennyire is szereti a magyarokat és szép Budapestünket — igen hamar kénytelen távozni, mert Cantillo külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy rendkívüli és sokoldalú képességeit olyan helyen használja fel, ahol követi tevékenysége mellett gazdasági tanácsadóként is működhetik. Elsősorban az argentin—angol kapcsolatok ápolása és kiépítése tekintetében volt erre szükség s ezért a londoni követség közvetlen közelségében kívánta tudni a minisztere s ezért Breblia követet Hágába helyezte át, ahol alig néhány órai át választja el csak a szigetország fővárosától. Az igy megüresedő budapesti követi állásba az eddigi hágai követ, José Manuel Llobez megy, aki ezidőszerint szabadságidejét Buenos Airesben tölti. "MAGDA” KALAPSZALON ESMERALDA 786 U. T. 31. — 1547 a t. magyar hölgyközönség szives tudomására hozza, hogy megérkeztek a tavaszi és nyári ,ámelyeknek megtekintését klienseinek a figyelmébe ajánlja. rizsi modelljei. Új út épíl Argentina és Chile közt Buenos Aires, szeptember 28 A chilei kormány útépítő bizottságának vezetője a napokban Mendozában időzött és megbeszéléseket folytatott az argentínai illetékes körökkel egy új nemzetközi út építésére vonatkozólag, amely Argentína és Chile között új összeköttetést létesítsen. Az új út a chilei Portillo és az argentínai Las Cuevas helységek közt vezetne át a határon egy nyolc kilométeres alagúton át, amelyet az Andesek hegyláncán át fúrnának. Vasárnaptól kezdve innét tovagyitjuk műsorunkat A műsoradás kezdete reggel fél 10 óra Buenos Aires, szeptember 30 A “Délamerikai Magyarság” közel nyolc esztendős rádiószolgálatát vasárnap, október 3-ától kezdve új állomáson folytatja. Sikerült, újabb áldozathozással a középállomások egyik legnagyobbikát, a STENTOR stúdióját megszereznünk, amely nagyobb adóerejénél és jobb fekvésénél fogva sokkal távolabbi pontokig sugározza ki műsorát, mint eddigi állomásaink és nemcsak Argentína minden pontján, hanem a szomszédos államokban is kitűnően fogható. Állomásunk felcserélésével egyidejűleg megváltoztattuk (s azt hisszük, meg is javítottuk) a leadás időpontját, amennyiben vasárnaptól kezdve a közvetítés valamivel későbben, reggel fél 10 órakor kezdődik. A leadás időpontja — úgy, mint eddig is — egy teljes óra lesz. A “STENTOR” jele L. S. 8. és a “dial”ban legutóbbi álomásainktól balra a közép felé található. Mindenki helyesen teszi be, saját készülékén már ma megkeresi ezt az adóállomást, hogy a vasárnapi órátzavartalanul élvezhesse végig. Kérjük különösen távolvidéki s a szomszédos államokban élő előfizetőinket, hogy a vételi viszonyokról bennünket informálni szíveskedjenek. mon lakik. Ha elmegyek hazulról csuka teste felé. Mikor már anyabevásárolni, velem jön. Az én kis fa körül van a hurok, villámgyár- falumnak a főutcáján két oldalt fák vannak. A veréb néha unja, hogy lassan gyalogolok, felröppen a vállamról, előre repül vagy tíz fával, ugrál a lombok között, aztán visszaszáll a vállamra. Ha a boltban alkuszom, ott ül a vállamon. Ha kimegyek, megint röpköd kedvére. Az állatokról kezdtek beszélni: állatkínzásról. Majd vadászatról. Majd halászatról. S megszólalt egy eddig hallgató idősebb úriember, nagyszakállas. — Én Schleswig-Nolsteinban lakom. Ott egy igen érdekes neme dívik a halászatnak. Sok ott a csatorna, amelyekben igen tiszta a viz — lelátni a fenékig. A parasztfiúk ebben a vízben csukát fognak dróttal. Ez a következőképpen megy. Igen fényes és vékony fémszálból hurkot készítenek s a parton hasalva, a hurkot leeresztik a vízbe. A csukának az a szokása, hogy egy helyben áll és úgy várja a zsámányát. Roppant óvatosan az orra alá kell bocsájtani a hurkot. Ha jól süt a nap, a hurok olyan fényes, hogy ő azt nem látja. Akkor a hurkot lassan, nagyon lassan vinni kell a san meg kell rántani. De ennek a mozdulatnak nagyon gyorsnak kell lennie, mert a csuka is igen gyors állat. Szempillantás alatt előre ugrik a vízben, mikor érzi a veszedelmet. A hurok rendesen a farkánál fogja meg. Mikor kirántják, a farkánál fogva lóg és hevesen csapkod, de a hurok annál erősebben szorul a farkára. Erre megint a chilei vette át a szót: — Nálunk elég érdekes a tengeri rákászat. A chilei parton sok a tengeri rák, csak úgy nyüzsögnek. A benszülöttek szemfényvesztő ügyességgel tudják fogni őket. Potom áron adják el. Van ott egy magyar, aki a rákászoktól olcsón összevásárolja a zsákmányt és jó áron eladja. Már eléggé megszedte magát. Erre én is beleelegyedek a társalgásba : — Bocsánat, uram, nem tudja véletlenül annak a magyarnak a nevét ? — Nem, sajnálom. A magyar neveket lehetetlen megjegyezni. Elfelejtettem. Miért érdekli? Mert magyar vagyok magam is.. Mindeddig felváltva folyt a társalgás németül és angolul. Ebben a pillanatban megszólalt a bolgár bárpincér, Iván, magyarul: — Nagyságos úr magyar? Én most tanulom a magyarul. Akarom menni Budapest. Erre a szóra, hogy Budapest, valamennyien egyszerre szólaltak meg. Kivétel nélkül valamennyien voltak már Budapesten, össze-viszsza beszéltek hozzám nagy élénkséggel. A Margit-szigetet említették, a Halászbástyát, a Lánchidat. Azt mondták, hogy “barack” és “köszönem szépen”. Lelkesek lettek és jókedvűek. A világ egyik legszebb városának mondták Budapestet. — Csak Rio de Janeiro szebb — mondta az ecuadori ember. Ez nem tetszett nekem. Hiszen lehet, hogy Rio szebb, de mit kell azt az orrom alá dörzsölni. — Kapni ott balatoni fogast ? — kérdeztem támadóan. Mind elismerték, hogy Rióban nem kapni balatoni fogast. — Na, also — mondtam gőgösen. Fizettem és külön borravalót adtam a magyarul tanuló pincérnek. HERCZEG FERENC 75 ÉVES Budapest, szeptember 25 Herczeg Ferenc, a legnagyobb magyar író, most ünnepli 75. születésnapját. Ebből az alkalomból a Nemzeti Színhéz ciklust rendez nagysikerű darabjaiból. A ciklust a “Kék róka” előadása nyitotta meg. Az író nem lehetett jelen, mert húsmérgezés következtében szanatóriumban fekszik. 3 0«fztONSAG BIZTONSÁG TELJES BIZTONSÁG kell önnek — ma még sokkal inkább, mint ezelőtt — hogyha nehezen megtakarított pénzét takarék-betét számlára helyezi. Ezt a teljes biztonságot s megfelelő kamatot nyújtja a magyarok igaz barátja, a TO HOLANDES UNIDOESAL BUENOS AIRES Igyar OSZTÁLYA Főintézet: Bme, Mitre 234 italások bármily pénznemben, repülőköltség nélkül. Városi fiók: Corrientes 1900 leszállított jutalékkal, ÜT ivó és menetjegyek kaphatók az összes hajókra, legolcsóbban Ismeretlen tengeri állatokat fedeztek fel a délamerikai vizeken A Harvard-egyetem állattani gyűjteménye a leggazdagabb és legteljesebb a maga nemében az egész világon. A múzeumnak igen értékes és nevezetes osztálya a halak és tengeri állatok gyűjteménye. Ez a rész most jelentékenyen gazdagodott, annyira, hogy ki kellett bővíteni. Dr. Hubert L. Clark vezetésével ugyanis kutatóvaj járta be a forró égövi tengeri vidékeket és hosszabb időt töltött Közép- és Délamerika nyugati partvidéke mentén. Több, mint kilencezer angol mérföldnyi utat tett meg a társaság és kétezernél több állatot vitt magával a mélységből. Ezek között harminc olyan lény van, amelyet eddig a tudomány nem tartott nyilván. AZ EGYETLEN magyar hirdetési orgánum a La Plata-i országokban a DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG