Délamerikai Magyarság, 1944. április-június (16. évfolyam, 2177-2215. szám)

1944-04-01 / 2177. szám

­i ■n· Oj3 o> o —2 z 2 'n S > o ű 3 c O' 3 JJ 3 O zm |2 ’AGA o. 382 Q O > O Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUENOS AIRES — LAVALLE 361 U. T. 31. Retiro 2819 L*Yil­lmt DOLAMERIKAl “HUNGAROS DE SUDAMERICA” ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUD MEGJELENIK: kedden, csütörtökön és szombaton Főszerkesztő F­aragó Rezső : Correo Argentino Central (B „Magyarság” Casilla Correo 1483 — Buenos Aíren Alrededor de 250.000 húngarot viven en América del Sur El periódico „Délamerikai Magyarság” es el órgano más difundido en esa numerosa colectividad de la cual defiende sus intereses y a la lucha por una HUNGRÍA INDEPENDIENTE Dirección: BUENOS AIRES — LAVALLE 361 U. T. 31 (Retiro) 2819 CASILLA CORREO 1483 Registro Nacional de la Propiedad |___________Intelectual No. 145.229 Egyes szám 15 d­s. Előfizetési árak: 1 hónapra 1.50 argentínai peso (Külföldön 35 északamerikai cent) Hirdetések díja: hasábcentiméterenként $ 2.­ XVI. évf. 2177. számi Szombat, 1944. április 1. •*«««­» «V BOLÍVIA fővárosa mellett, az Aíto La Paz nevű repülőállomá­­son, amely egyike a világ legma­gasabban fekvő légi kikötőjének, kigyulladt és leégett a kikötő­ épü­let. A személyzet tagjai közül négy könnyebb égési sebeket szenvedett. BRAZÍLIA részére egy 14 gépből álló taktikai légi­ flottát ajándéko­zott az Unió. A gépek közül 5 már megérkezett Pernambucoba és ott át is vette a brazíliai légi főpa­rancsnokság. ÉSZTORSZÁG területén orosz ejtőernyős katonák ereszkedtek le, akiknek feladata szabotázs előkészí­tése, vagy végrehajtása. Az ejtőer­nyősöket az észt főváros bombázá­sa után ejtették le különböző pon­tokon. ÉSZAKAMERIKA kongresszusa előtt javaslat fekszik, amelyben Roo­evelt elnök 6.390.000 dollár megszavazását kéri a folyó eszten­dőre a hadi információs iroda költ­ségeinek fedezésére. NEW YORK művészeti világjának nagy szenzációja akadt: egy Zarief névű 27 éves, egykori táncosnő, egy rádió­zenekar karnagyának fe­lesége 3 leányt és egy fiút szült. A négyesikrek és édesanyjuk egészsé­gesek. PELTIER francia századosnak, akit a­z algíri haditörvényszék ha­lálraítélt, De Gaulle tábornok ke­gyelmet adott és büntetését élet­fogytiglani kényszermunkára vál­toztatta. ROOSEVELT felesége 21.000 ki­lométer berepülése után visszatért az Antillákban és Délamerikában levő északamerikai különítmények meglátogatásáról és kijelentette, hogy mindenütt a legmegelégedet­­tebb szellemet találta. SPANYOLORSZÁG közölte a­z Unió kormányával, hogy vissza­vonja az orosz frontról a "kék had­osztály’’ még ottlevő osztagait. SVÁJC külügyminisztere rádió­beszédben figyelmeztette az ország lakosságát, hogy még egyáltalán nem múlt el a háborús veszedelem az ország felől és a legnagyobb szerencsétlenség volna strucc­politi­­kát folytatni. VILMA holland királynő és kor­mánya elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az európai háború befejezése után a holland hadsereg és tegerés­zet minden nélkülözhető egysége a Japán elleni végső küz­delem rendelkezésére fog állani. I-Jf­-rr­­. -V..- v. A háború 1672 ik napja Törvénytelen­­ a pesti kormány A semleges országokban élő magyar diplomaták egyöntetűen állást foglaltak a báb-kor­mány ellen, amelynek minden tevékenységét törvényellenesnek tekintik­­ A volt magyar sajtófőnök távirata a „Délamerikai Magyarságához Buenos Aires, március 31 A* magyar politikai életben be­következett tragikus változás: — Magyarországnak a német hadse­reg által történt megszállása után nyomban köztudomásúvá vált, hogy a magyar diplomáciai testületnek semleges külföldön élő tagjai egy­­része szembehelyezkedett az új “kor­­mány”-nyal s azt nem ismerte el. A legelső jelentések Ullein-Re­viczky Antal stockholmi és Ambró Ferenc madridi követek neveit kö­zölték és ők voltak az elsők, aki­ket Sztójayék az állampolgárság­tól is megfosztottak Később több külföldi magyar képviselet tagjainak csatlakozásá­ról értesültünk, azonban ezt a két magyar követet tartottuk legilleté­kesebbeknek arra, hogy megkér­dezzük: mi indította őket egy ilyen — a magyar külügyi szol­gálatban eddig teljesen példa nél­kül álló — elhatározásra? A madridi magyar követséggel való érintkezésünket gátolta, vagy legalább is hátráltatta a spanyol­­országi belpolitikai helyzet és­ Franco kormányának viszonya a “tengely”­hatalmakkal és mivel kérdésünk nyilván nem jutott Ambró követ­kezeihez, a stockhol­mi követség vezetőjét, Ullein-Re­­viczky Antalt kértük meg, hogy ad­jon nekünk megnyugtató és részle­tes felvilágosítást. A svédországi magyar követtől szerdán estefelé érkezett meg a francianyelvű távirati válasz, a­melynek szószerinti magyar fordí­tása a következő: A K a 11 a y,k­ormány­tól kapott két utol­só távirat után Magyarországot erőszakkal meg­szállották. Ennek következ­tében a kormány­zó nyomás alatt áll és minden cse­lekedetük törvény­­telen. A történtek töké­letes rekonstruá­lása információk hiányában lehetet­lenség-Lisszaboni, berni, madridi, vatikáni, helsinki-i és kons­tantinápolyi kül­képviselet követte példámat. Köszönöm haza­fias készségét, a­mellyel a Szabad Magyarország örök érdekeit szolgál­ni kívánja. U Z­­­e­­­n-R­evic,sky Ebből a táviratból — és ismerve azokat a körülményeket, amelyek között Ghyczy Jenő volt külügy­miniszter bujkál a nazi-kopók elől — meg lehet állapítani a követ­kezőket: 1., a Kállay-kormány figyelmez­tette a külföldi képviseletek veze­tőit a készülő veszedelemre 2., a kapcsolat közötte és követ­ségei között hirtelen, az idegen ha­talom megszállása következtében megszakadt. 3., az új kormány a magyar al­kotmány szerint törvénytelenül jött létre és cselekedetei törvény­ellenesek. 4., a magyar diplomaták ellenál­lását a stockholmi követ kezdemé­nyezte és nyomban csatlakozott hozzája Finnország, Portugália,­­ Spanyolország, Svájc, Törökország és a Vatikán városban székelő dip­lomáciai misszió vezetője és csak­nem minden tagja. Azt, hogy a megszállás miként folyt le, valóban nehéz pontosan megállapítani mindaddig, amíg a külföldi magyar sabadságmozgalom vezetői nem tudnak közvetlen kap­csolatot teremteni az óhazaiakkal, vagy az onnan elmenekülőkkel.­­ Hogy az ellenállást épen Ullein- Reviczky Antal kezdeményezte, az egészen természetesnek látszik előt­tünk. Amikor alig néhány hónappal ezelőtt a sajtófőnöki állásból visz­­szatért a diplomáciai szolgálatba és svédországi követté nevezték ki, az általános vérsmifig az volt, hogy azért küldötte a magyar kor­mány ebbe az északi városba, mert a jövő szempontjából igen fontos a hely és ott olyan képviselőt akart tudni, aki a háború mind jobban közeledő befejezése előtti időben, a nemzetközi tárgyalásokban, a békelehetőségek felismerésében és kihasználásában megfelelő felké­szültséggel rendelkezik. Alig néhány héttel ezelőtt adtunk róla hírt, hogy a svédországi kö­vetté kinevezett volt sajtófőnök ott is fenntartja kapcsolatait a sajtó­val, amennyiben egy információs kiadványt létesített, amelyben a semleges külföld és különösen az amerikai közvélemény felvilágosí­tását kívánta szolgálni éspedig an­nak a ténynek a hangsúlyozásával, hogy Magyarországnak a háború­ban való részvétele német nyomás következménye. Ez a német nyomás a volt sajtó­főnök távozása után még csak fo­kozódott és a közismert szomorú eseményekhez vezetett. Mindenesetre megnyugvás a vi­lág minden táján élő magyarok millióinak az a tudat, hogy a ma­gyar diplomáciának azok a kivá­lóságai, akik nem állottak köz­vetlen nazi­ nyomás alatt,­­ meg­tagadták a pesti báb­kormány szol­gálatát és a Szabad Magyaror­szágért most világszerte meginduló mozgalom szolgálatába állították képességeiket és összeköttetéseiket. Mi van Wodianer követtel? Ullein-Reviczky Antal táviratának vétele után egy Lisszabonban kel­tezett jelentés azt közölte, hogy maglódi Wodianer Andor portugá­liai magyar követ, aki első volt a csatlakozók között, megváltoztatta volna állásfoglalását és elismerte volna a megszállás által teremtett helyzetet. Ez más szóval azt jelen­tené ,hogy továbbra is hajlandó képviselni Portugáliában a magyar báb­kormányt. Wodianer követ évekkel ezelőtt miniszterrezidens volt Buenos Ai­resben és innen került­ előbb Mad­ridba, majd Portugália fővárosába. A jelentés vétele után táviratot intéztünk a lisszaboni magyar kö­vetséghez, hogy a táviratban közöl­tek valódiságáról meggyőződjünk , állítólagos elhatározása indokait is megismerjük. Táviratunkra lapzártáig nem ér­kezett válasz. ■ Még Sztójay is sokalja a nazik újabb követeléseit? Az Associated Press madridi tu­dósítója német forrásra való hivatkozással azt közli, hogy Sztó­jay, a németek által Magyaror­szágra erőszakolt báb-kormány “quisling”,je nehézségeket támaszt a német hatóságok által a magyar kormányra parancsolt zsidóellenes intézkedések végrehajtása tekinte­tében. Jaross Andor, a báb-kormány belügyminisztere ismertette a mi­nisztertanácson a németek követe­lését. Ezek szernt 1., zidó vallású mérnökök, ügyvé­dek és egyéb szabadpályán működő személyek hivatásukat ne folytat­hassák Magyarország területén. 2., a zsidók minden vagyonát, ami a napi megélhetésükön felül­ marad, le kell foglalni, 3., a zsidó tőkét olyan adókkal kell sújtani, hogy ezen a címen 3 milliárd pengő folyjon be az állam­kasszába, 4., mindazokat a zsidókat, akik 1914. augusztus 1. óta költöztek be Magyarországba, gyűjtőtáborba kell szállítani. (Ehez az utóbbi ponthoz valószínűleg nem fognak a németek nagyon ragaszkodni,­­ mert a Budapest környékén felál­lított 7 gyűjtőtábor máris tele van az eddig internált személyekkel.) A laptudósító értesülése szerint Sztójay miniszterelnök az egész dologban nehézségeket okozott a németeknek és nem sok hajlandó­ságot mutat egy ilyen kivételes ren­deletnek kiadására, mert attól tart hogy a követelt rendszabályoknak igen súlyos következményei lehet-­ mnek. Épen ezért azt javasolta a mi­­­nisztertanácsi ülésben, ho erv­e­­Sz­i

Next