Délamerikai Magyarság, 1947. január-március (19. évfolyam, 2596-2631. szám)
1947-01-03 / 2596. szám
a Correa Argentino CentraliBX › a i»a ›CL cmo S a »• ‚UJ z o 2 * c UJ c 'O3“ O (j z * és Ll cucc CJ testi. ISzerkesztőség és kiadóhivatal BUENOS AIRES - LA VALLE 361 U. T. 31 - Retiro 2819 Levélcím: DEL AMIRWAI "HUNGAROS DE SUDAMERICA” ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUD MEGJELENIK: kedden, csütörtökön és szombaton Főszerkesztő Faragó Rezső BDGSO- AIRES — I.AVAIXE Ml V. T. 31 (Retiro) 2SU CASH.I.A CORREO 1483 „ Magyarság” Casilla Correo 1483 — Buenos Aire* Lililí...■........... Alrtde«l«r de 2&9.000 Jaéuajcaree Bl peHMle* „Délamerikai Magyarság” M el örgiino más difundido en cm D«mcro«a colectividad de le eeal defiende mnm intereses y * la vea HUNG RIAINOEPENDIENTE ll.^Ulmn A n.-iofin I Se I- Críiei*! Intelectual Ito. 220487 Egyes szám 20 ds. Előfizeti»! árak: 1 hónapra 2 argentínai pesó (külföldön 50 északamerikai cent) Hirdetések dija: hasábcentiméterenként S 2. XVIX. év, 2596. szám Péntek, 1947. január 3. It**-*-* #.-■*--.v-54** -*• BLUM León francia miniszterelnök újévi rádiószózatában kérte a lakosság támogatását, hogy az árakat leszoríthassa és az életnívót legalább 5 százalékkal megjavíthassa. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem tartja a munkások 30 százalékos fizetésjavítási igényét jogosultnak. , CHURCHILL az újév alkalmából beszédet mondott és újból gén heves támadást intézett a laborista kormány ellen és rámutatott arra a veszedelemre, amelly az országot fenyegeti a laboristák kapkodó politikája miatt. DÁNIA és Oroszország között kereskedelmi szerződés jtt létre a legtöbb kedvezmény elve alapján. HARBANAYA (Irak) repülőtere közelében a rossz időjárás miatt lezuhant egy személyszállító repülőgép és vezetője, valamint 4 utasa életét veszítette. LENGYELORSZÁG kéri, hogy a Németországgal kötendő békeszerződést annak idején Varsóban írják alá, mert a háború lengyel területen kezdődött és ott kell véget érnie. MEXICO fővárosában megtiltották a bikaviadalok rendezését hétköznapokon, mert azok igen káros kihatással voltak úgy gazdasági, mint egyéb vonatkozásban a lakosságra. MOSZKVA rádiójának közölése szerint az orosz petróleum termelés 75 százalékkal emelkedett az 1940-es eredmény felett. OROSZORSZÁG — egy párizsi lap jelentése szerint — megegyezett Franco kormányával, hogy az 1947-ik esztendőben nagyobb mennyiségű amoniak szulfátot szállít neki. A vegyszert a Fekete-tenger egyik kikötőjéből fogják Spanyolországba vinni. PORTUGÁLIA kormánya beterjesztette új költségvetését, amely 600.000 escudo felesleget mutat ki. SYDNEY (Australia) fürdőtelepén 10 perces jégverés okozott nagy károkat. A fürdőző közönség közül több száz személy szenvedett sérüléseket. A jég ökölnagyságú volt és rengeteg ablakot tört be. DE GASPERI olasz miniszterelnök 10 szakértő kíséretében az Unióba utazott, hogy ott Olaszország jövőjére kiható fontos tanácskozásokat folytasson. URUGUAY külügyminisztere, Dr. Eduardo Rodriguez Larreta repülőgépen az Unióba utazott, ahol részt vesz egy nemzetközi szabad jogászgyűlésen. El akarták távolítani a jelenlegi magyar kormányt? A földalatti szervezkedés igazi célja Nem a volt hadügyminiszter állott a mozgalom élén Buenos Aires, január 2 A múlt év utolsó napjaiban hírül adtuk egy francia távirati jelentés alapján, hogy Budapesten tömeges letartóztatásokat eszközöltek olyan katonai és politikai személysége között, akikről köztudomású, hogy a “nyugati demokrácia” hívei. Az első jelentések szerint a szervezkedés céljai összefüggésben állottak a felvidéki magyar tömegek súlyos helyzetével s azt következtették, hogy a fegyveres felkelés azoknak a helyzetén kívánt volna segíteni; a mozgalom vezetőjeként Vörös János tábornokot, a debreceni kormány volt hadügyminiszterét említette a távirat. Időközben a kisgazdapárthoz közelálló körkből olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek megerősítették a szállongó híreket, egy ma érkezett UP- távirat azonban egészen más világításban mutatja be a budapesti eseményeket és az azokkal kapcsolatos letartóztatásokat. Mindenekelőtt megállapítja az újabb közlés, hogy a még mindig eléggé homályos szervezkedés élén nem Vörös volt hadügyminiszter, hanem Dalnoki Veress Lajos tábornok állott, akivel szemben ma elfogató parancsot adott ki a rendőrség. A parancs szövege szerint a magyar vezérkar volt tagját azzal vádolják, hogy földalatti szervezkedést kezdeményezett a jelenlegi kormány eltávolítására. Az elfogatási parancsot a főváros és a fontosabb vidéki központok utcáin falragaszok útján hozták nyilvánosságra és ugyanakkor a magyar sajtó — most első ízben! — közli, hogy “több letartóztatást foganatosítottak a rendőrségi közegek magasrangú katonák és közismert politikai személyiségekkel szemben.” A Veress tábornok által vezetett szervezkedés — a Sajtóközlemények szerint — “a közrend megzavarását célozta.” A “Világosság” című szociáldemokrata újság megjegyzi, hogy a földalatti mozgalom természetéről és eddigi kiterjedéséről akkor fognak részletes hivatalos jelentést kiadni, hogyha annak vezetői már mind letartóztatásban lesznek. A “Szabad Nép“ című kommunista újság közli hogy a párt politikai vezetősége hosszasan foglalkozott a földalatti mozgalom tényével és annak politikai kihatásaival. A budapesti letartóztatásokkal kapcsolatban a jugoszláv kormány hivatalos sajtóügynöksége, a belgrádi “Tanjug” azt jelenti, hogy Budapesten a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvést fedeztek fel és annak tagjai Horthy volt kormányzó párthíveiből kerültek ki. Megerősíti a belgrádi jelentést, hogy eddig mintegy 100 személyt tartóztattak le az összeesküvésben való részvétel vádja alatt. A német repülők általi szétbombázott angol parlament helyett építendő új képviselőházi kicsinyített mása. Benes Imre Károlyihoz a felvidék magyarság problémájáról Budapest, december 28 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás)) Ismeretes, hogy Károlyi Mihály a szlovákiai magyarok sorsával kapcsolatban táviratot, majd levelet intézett Benes csehszlovák köztársasági elnökhöz, aki hosszú levélben most adta meg válaszát. Benes azzal kezdi, hogy életének legtöbb vágya s politikájának legőszintébb tartalma (?) a két ország közötti problémák végleges megoldása. Nemcsak a pillanatnyi ellentéteket akarja kiküszöbölni, hanem olyan alapokat szeretne teremteni, amelyeken a két nemzet konszolidációja és békés együttműködése épülhet fel. Ezt az alapot a két világháború között nem sikerült megtalálni. A kisebbségvédelem, amely a legnehezebb középeurópai kérdésnek, a nemzetiségek együttlakásának a kérdését volt hivatva nyugvópontra juttatni, a problémát a gyakorlatban nem oldotta meg. Benes hangsúlyozza, hogy nem akarja a felelősséget másra hárítani és nem akarja az okokat kutatni, de meg kell állapítania, hogy a kisebbségvédelemmel német és magyar részről olyan súlyos visszaélés történt, ami egyenesen a második világháborúhoz vezetett, így a kisebbségvédelemmel többé nem lehet próbálkozni. A megoldás mégis adva van: végigjárni azt az utat, amelyet a magyar-csehszlovák népcsereegyezmény mutat meg. A továbbiakban Benes valótlannak minősíti azt az állítást, mintha a november 8-án megkezdődött szlovákiai akciónak köze lenne a magyarság eltávolításának kérdéséhez. A valóságban csak a minden csehszlovák állampolgárra kötelező munkaszolgáltatás alkalmazásáról van szó. Megemlíti, hogy 180.000 szlovák is dolgozik Cseh- és Morvaországban. Benes a magyar propagandát okolja azzal, hogy a szlovákiai magyarságnak a közmunkákban való békés részvétele megnehezült- Ha néha (?) szüksége mutatkozott annak, hogy a magyarságot kényszeríteni kelljen a közmunkában való részvételre, akkor ez csak azért történhetett, mert a magyar propaganda megakadályozta a magyar lakosság önkéntes és jóakaratú részvételét. Sajnos, történtek incidensek, de ezeket a magyar hírszolgálat szélsőségesen eltúlozta. Ha a magyar propaganda nem izgatja fel a tömegeket, akkor ezek az incidensek egyszerű közigazgatási méretekreorlátozódtak volna. Levelének végén a csehszlovák köztársasági elnök a magyar kormányt a népesség-csereegyezmény szabotálásával vádolja és a megegyezés útját az egyezmény gyors végrehajtásában jelöli meg. Benes Eduardnak a szlovákiai, magyarság helyzetére vonatkozóválaszlevelével kapcsolatban Károlyi Mihály pénteken felkereste Nagy Ferenc miniszterelnököt, akivel hosszabb megbeszélést folytatott a magyarcsehszlovák ellentétek ügyében. 4HI**********************************************************************#1