Délvidéki Hirlap, 1949. december (1. évfolyam, 202-227. szám)
1949-12-01 / 202. szám
A Tájékoztató Iroda határozata erősiti a munkásosztály hitét ügye győzelmében — Írja a Pravda. — A határozat világviss»hangja 'A Pravda „A békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért“ 0fmfl elekében a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája tanácskozásának az eredményeivel foglalkozik, A Pravda megállapít a, <aogy a Kommunista Pártok Tájékozató Irodájának november 29-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata elsőrendű jelentőségű a kommunista- és munkáspártok működése, a világ dolgozó tömegei létérdekének megvédése szempontjából A Tájékoztató Iroda november második felében Magyarországon lefolyt értekezletének döntései a legszélesebb néptömegeknefc harci mozgósítását célozzák az új háború fenyegetése ellen. A határozatok felfegyverzik a kommunistákat s munkásosztályt, a dolgozókat, a békéért, demokárciáért, a né- bek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók lé'őrdekelért folytatott harcban. A Tájékoztató Iroda határozatai* rámutatnak az impo. azt a részét, amely rámutat: * háborús uszítók érzik, hogy az idő ellenük dolgozik és ezért lázasan igyekeznek különféle tömböket és szövetségeket létrehozni a reakciós erőkből, hogy megvalósíthassák támadó terveiket. Az angol-amerikai imperialista tömb egész politikája új háború előkészítésére irányul. Ezt a politikát fejezi ki az is, hogy az angol-amerikai tömb nem hajlandó hozzájárulni az atomfegyverek megtiltásához, annak ellenére, hogy az amerikai atommonopo- iium legendája megdőlt — írja az AFP. A fzerdai román lapok vezércikkekben foglalkoznak a határozatoknak rendkívüli fontosságával. Ezek a határozatok — írja a Scanteia — valóban rendkívül fontossággal birnak, pierf felfegyverzik a neuiz.etközi kom munista mozgalmat a szocialista I és kapitalista rendszerek jelen-* légi erőviszonyainak világos felismerésével, valamint arra két tábor eszközeinek és politikájának felismerésével, amelyre a világ szakadt. Az értekezlet határozatai a bélke megvédése ce a háborús gyújtogatok elleni harc por gram jának konkrét intézkedései adják; Ez a program a legszélesebb néptömegek mozgósítása a béke megvédéséért folytatott aktiv harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meg. hiúsítsa. A vezércikk ezután kifejezésre juttatja a román dolgozók undorát és felháborodását, amelyet Belgrád fizetett ügynökeivel és hivatásos provokotőreivcl szentben éreznek. ‘ Minden egyes pártnak a legnagyobb figyelemmel kell tanulmá. nyoznia a Tájékoztató Iroda határozatait és alkalmaznia kell annak tanulságait a pártumnkábnn — fejezi be a Scanteia vezércikkében. Hz uj háborús előkészületek elítéléséről és az öt nagynalaiom szerződésűnek megkötésére.*, a tróné megszilárdításáról beszélt Visinszkij az ENSz-ben Vislnszkij, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak, fel, amely indítványozza, hogy ítéljék el az új háborús előkészületeket és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilá'dí'ására. Általánosságban szólva — mon dotta Visinszkij, — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokaf a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elméleti vitákba igyekeznek fajtani. Visinszkij a venezuelai küldött beszédére válaszolva ki jelenhette; a venezuelai küldött) véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldölt érvei körül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeieltó"ésck. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésekre vezekelnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel ari'a kell törekednie — és ilyen esz-köz többek között az öt nagyhatalom szened- désének megkötése is, A következőkben Visinszkij a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. Történelmi visszapillantást vetett a S'ovjetun ó első békenyila1 kozatára. Kimutat, ta a kiküldött aljas rágalmait, majd így folytatta: A chilei kül. dött ártól beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szüksége# „az állami szuverénitás elvének elismerése“. De akkor miért delmezj az angol-amerjkai Jav3» latot, amely nagyon köveset hagy meg az állami szuvjréni- tásból. Hogy áll a helyzet) magának Chilének a szívverés Húsával, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott? H v nem csalódom, a réz kitermelés tekintetében Chile a második ho lyen áll a világon. Chile rézkin- ese egy fillér jövedelmet sem rial ista rendszer gyógyíthatatlan betegségére, az imperializmus fokozott gyengülésé'e. A Kommunista és a Munkás- pójrtok Tájékoztató Irodájának határozatai — hangsúlyozza a Pravda — erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatod harcában. A Rude Pravo atto"dán „Az élet és szabadság nevében a békéért'1 című vezércikkében foglalkozik a Tájékoztató Iroda határozatával, amelyet nagy történelmi jelentőségű okmánynak nevezA párisi jobboldali Monde vezércikkben foglalkozik ft Tájékoztató iroda határozataival. A francia nagyoké lapjának nyilvánvalóan fáj a békc- inozgaloru nagy sikere. A lap keserűen jegyzi meg, hogy a kommunista pártot hékcpropag ;ódája „eredményes*1, a bókepolitika pedig „igen ügyes“. A kommunisták a béke eszméivel hódítják meg a lelkeket — írja a Monde, mégpedig nemcsak a kommunizmushoz hű tömegek leltét. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség is hosszan ismerteti 8 határozatokat.. Az Associated Press aláhúzza a határozatnak H néphadsereg bevonult Csungkingba A kínai néphadsereg csapatai felszabadították Csungkiu- got. A csapatok bevonulása a városba teljes rendben ment végbe. A város lakossága nagy örömmel fogadta iclszaba. 4»jtéi csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang í észéről is elismerték Csungking eiestét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang új fővárosa, C*engtu két héten belül színtér, kénytelen lesz megadni maga! a néphadsereg erőinek. Cspwking lakossága örömmámorban fogadta a Csungking városát körülvevő f ól evezi e. des fal kilenc kapuján át özönlő népi hadsereg csapatait. A Kuomintang szétzüllött csapatai fejveszetten menekültek a városból Csengi u irányába.- ahol a kuomintang bábkor« rnány szánalmas maradékai kerestek menedéket. A csang. kaiseki fasiszta csapatok kivonulása után a város lakói kitűzték a házakra a féltve fűzött népköztársasági zászlót, az utcákon és a lcreken tán. colva, örömmámorban fogatták a felszabadító néphadsereg hős csapatait. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű. Egész Bcl- ső-Kína leggazdagabb, legne. jpesebb, ötvenmillió lakosú tartományának. Szecsuannak mii- j liós fővárosa került a nép ke ■zére. Az a város, amelyet a második világháború után építettek ki egész Bclsö-Kína legnagyobb ipari központjává Csungking volt az utolsó rab. Ságban sínylődő kínai nagy~ páros. Ma már az egész Kuo. i mintán" területén a 400 ezer lakosú Csengtu a legnagyobb város, Az események azt mutatják, hogy Csungkinggal katonailag eldőlt Belsö.Kína óriási területének sorsa, hogy a felszaba. oitó népi hadsereg ma már az összes frontokon . áltaJánor támadásban van. hogy az u ol- só csapás következik. A néphadsereg ezután nvu. gat "felől tarló támadó ékeit Belső_Kína legjobban kiépített útvonalas keresztül láthatja el ulánpö lássál. Ezek a seregek — elsősorban a gépesített osztagok — egész Kína egyik legjobb autóutján . száguldhatnak délnyugat irányában a burmat határ felé. Csungking felszaba. dulása azt jelenti, hogy a búimat út döntő szakaszának kézbentartása uán semmiféle amerikai segítség nem juthat el többé szárazföldön sem a kuomintang csapatok maradó- kaihoz. Azt jelenti, hogv a néphadsereg közvetlen stratégiai célként állíthatja magi elé az «utolsó csapást«. Kína területének teljes felszabadi tás át. A esungkingi győzelem nem. csak katonai kérdés, politikai. forradalmi súlya is hatalmas. .Csungking minden kínai szármára a Kuomintang és az amr r-ikaiak rabló .egy üti m ü k öde s e. nek jelképe volt. Ez a város volt a Kínára ki áradó amerikai terror fészke. Hatalmas győzelem azért is, mert az amerikaiak és a Kuomintang azzal vigasztalták maguka*. hogy Csungking «bevehetetlen«. A felszabadító néphadsó reg most ismét megmutatta az oly nehezen tanuló amerikaiknak: a nép hadserege számára nincs »bevehetetlen« város. Ha'almas végül a esungkingi győzelem politikai és forr-i- dalmi súlya azért, mert ennek a városnak a felszabadítás'! után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem szabadított területeken A néphadsereg tehát a közeljövőben Burma és India határaim viszi a nemzeti felszabadító harc zászlaját. Ezért írta olyan aggodalommal né. hány napja a londoni Times Csungking várható «elestéről»: 'Mindez azt jelenti, hogy a forradalom _ a történelemben először — elérkezik India északi határaira és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg.« Ezért olyan hatalmas a kínai néphadseregnek ez a gvő. zelme. ainikoris nem egy «fővárosból». hanem a legutolsó i fővárosból kerget'e ki a Kuo. ■ mintang szétzüllött maradva. I nyait. biztosít az, országnak, mintán az egész rézkincs két amerikai konszern kezében van. — Kifejtette, hogy csak kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. A chilei kor- many már elad'a ezt a szuve'é- tiltást az amurikai monopolistáknak. A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij, — hogy a kommunizmus filozófiája a háború és forradalom- Ez a kommunizmus teljes és du'va elferdítése. A kon műn litmus filozófiája — ha már beszólunk erről — a béke, n háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munka t és cikkeit, az előtt feltétlenül világos ,hogy a kommunizmusban a fődolog nem az eiőszsk, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Leniu ta- nílja; A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista t4rsndaöm szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindulatúan azt állítotfa, hogy a kommunista filozófia a háború elkerülhetetlenségéből indul ki. Nem érti, vagy úgy lesz, mintha nem értené, hogy a liáboiú • kapitalizmus szüleménye. Abból a hazug feltevésből kiindulrs, hogy a kommunista filozófia itlli'ólag háborút követel, a libanoni kül- 1 dott arra a kövejkeztetfire j'V. MDP Közp. Sajtóosztálya V., Nádor-u. 28 Budapest ] 3 példány DÉLVIDÉKI HÍRLAP .. . Csütörtök, 1949. december 1 A FÜGGETLEN KISGAZDAPART NAPILAPJA ézer?) Ara 60 fillér--------------------- -......---- ■ '...... hőszerkesztó: Tóth Antal. Szerkesztőbizottság Kon ez Antal Szeged, Kormány Laios Hódmezővásárhely Katona Sándoi *>ake «■«■in ■■■ián isi nun.