Délvidéki Hirlap, 1949. december (1. évfolyam, 202-227. szám)

1949-12-01 / 202. szám

MDP Közp. Sajtóosztálya V., Nádor­ u. 28 Budapest ] 3 példány DÉLVIDÉKI HÍRLAP .. . --------------------- -......---- ■ '...... Főszerkesztő: Tóth Antal. Szerkesztőbizottság Kon­cz Antal Szeged, Kormány Lajos Hódmezővásárhely Katona Sándor *Lake «■«■in ■■■ián isi nun. Csütörtök, 1949. december 1 A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT NAPILAPJA ezer?) Ára 60 fillér A Tájékoztató Iroda határozata erősíti a munkásosztály hitét ügye győzelmében — írja a Pravda. — A határozat világvisszhangja 'A Pravda „A békéért, a demo­kráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért“ címil elekében a Kommunista Pártok Tájékoz­tató Irodája tanácskozásának az eredményeivel foglalkozik. A Pravda megállapít­a, h hogy a Kommunista Pártok Tá­jékozató Irodájának november 29-én nyilvánosságra hozott nyi­latkozata elsőrendű jelentőségű a kommunista- és munkáspártok működése, a világ dolgozó tö­megei létérdekének megvédése szempontjából A Tájékoztató Iroda november második felé­ben Magyarországon lefolyt ér­tekezletének döntései a legszéle­sebb néptömegeknek a harci moz­gósítását célozzák az új háború fenyegetése ellen. A határozatok felfegyverzik a kommunistákat s munkásosztályt, a dolgozókat, a békéért, demokárciáért, a né­­pek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiért folytatott harcban. A Tájékoztató Iroda határozatai­ rámutatnak az impe­­rial­ista rendszer gyógyíthatat­lan betegségére, az imperializ­mus fokozott gyengülésére. A Kommunista és a Munkás­­pá­ztok Tájékoztató Irodájának határozatai — hangsúlyozza a Pravda — erősítik a munkásosz­tály hitét ügye biztos győzelmé­ben, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmá­ra, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért foly­tatod harcában. A Rude Pravo atto"dán „Az élet és szabadság ne­vében a békéért"­ című vezércik­kében foglalkozik a Tájékoztató Iroda határozatával, amelyet nagy történelmi jelentőségű ok­mánynak nevez-A párisi jobboldali Monde azt a részét, amely rámutat: a háborús uszítók érzik, hogy az idő ellenük dolgozik és ezért lá­zasan igyekeznek különféle töm­böket és szövetségeket létrehozni a reakciós erőkből, hogy megva­lósíthassák támadó terveiket. Az angol-amerikai imperialista tömb egész politikája új háború elő­készítésére irányul. Ezt a politi­kát fejezi ki az is, hogy az an­gol-amerikai tömb nem hajlandó hozzájárulni az atomfegyverek megtiltásához, annak ellenére, hogy az amerikai atommonopó­­lium legendája megdőlt — írja az AFP. A szerdai román lapok vezércikkekben foglalkoznak a határozatoknak rendkívüli fon­tosságával. Ezek a határozatok — írja a Scanteia — valóban rendkívül fontossággal bírnak, miert fel­fegyverzik a nem­z­etközi kom­munista mozgalmat a szocialista­­ és kapitalista rendszerek jelent* legi erőviszonyainak világos fel­ismerésével, valamint arra két tábor eszközeinek és politi­kájának felismerésével, amelyre a világ szakadt. Az értekezlet határozatai a bé­ke megvédésé­rs a háborús gyújtogatók elleni harc por­gram­jának konkrét intézkedései ad­ják. Ez a program a legszéle­sebb néptömegek mozgósítása a béke megvédéséért folytatott ak­tív harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meg­­hiúsítsa. A vezércikk ezután kifejezés­re juttatja a román dolgozók un­dorát és felháborodását, amelyet Belgrád fizetett ügynökeivel és hivatásos provokátőreivel szent­ben éreznek.­­ Minden egyes pártnak a legna­gyobb figyelemmel kell tanulmá­­nyoznia a Tájékoztató Iroda ha­tározatait és alkalmaznia kell an­nak tanulságait a pártu­nkában — fejezi be a Scanteia vezércik­kében. vezércikkben foglalkozik az­­ájékoztató iroda határozatai­val. A francia nagyoké lapjá­nak nyilvánvalóan fáj a béke­­m­ozgaloma nagy sikere. A lap ke­serűen jegyzi meg, hogy a kom­munista pártot békepropag­­ódá­ja „eredményes“­, a békepolitika pedig „igen ügyes“. A kommu­nisták a béke eszméivel hódítják meg a lelkeket — írja a Monde, mégpedig nemcsak a kommuniz­mushoz hű tömegek leh­et. Valamennyi nagy nyugati hír­ügynökség is hosszan ismerteti a határozatokat.. Az Associated Press aláhúzza a határozatnak az új háborús előkészületek elítéléséről és az öt nagyharaioni szerződésének megkötésére.*, a tróné megszilárdításáról beszélt Visinszkij az ENSZ-ben Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizott­ságában válaszolt azokra az el­lenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak, fel, amely indítványozza, hogy ítéljék el az új háborús előké­születeket és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. Általánosságban szólva — mon­dotta Visinszkij, — teljesen vi­lágos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt kö­vet, hogy azokat a gyakorlati ja­vaslatokat, amelyeket a Szovjet­unió a béke megszilárdítására tett, elméleti vitákba igyekeznek tartani. Visinszkij a venezuelai kül­dött beszédére válaszolva ki­je­lentette: a venezuelai küldött­ véleménye szerint az öt nagyha­talom szerződése a béke megszi­lárdítására egyáltalán nem kü­szöbölné ki a nagyhatalmak kö­zötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei közül nincs min­den rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközé­sekre vezekelnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, min­denféle eszközzel arr­a kell töre­kednie — és ilyen esz­köz többek között az öt nagyhatalom szened­­désének megkötése is. A következőkben Visinszkij a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. Történelmi vissza­pillantást vetett a Szovjetun­ó első békenyilat­kozatára. Kimutat­­ta a kiküldött aljas rágalmait, majd így folytatta: A chilei kül­­dött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az állami szuverenitás elvének elismerése“. De akkor miért helyezi az angol-amerikai javas­latot, amely nagyon keveset hagy meg az állami szuveréni­­tásból. Hogy áll a helyzet­ ma­gának Chilének a szívverés Húsá­val, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott? H­a nem csalódom, a réz­kitermelés tekintetében Chile a második he­lyen áll a világon. Chile rézkin­­cse egy fillér jövedelmet sem biztosít az­ országnak, miután az egész rézkincs két amerikai kon­szern kezében van.­­ Kifejtette, hogy csak kíméletlenül kizsák­mányolják Chilét. A chilei kor­­mány már eladta ezt a szuveré­­tiltást az amerikai monopolis­táknak. A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij, — hogy a kommunizmus filozófiája a háború és forradalom- Ez a kommunizmus teljes és durva el­ferdítése. A kon­mun­­izmus filo­zófiája — ha már beszélünk erről — a béke, a háború megsemmi­sítése, háborúk keletkezése lehe­tőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munká­­ és cikkeit, az előtt feltétlenül vi­lágos ,hogy a kommunizmusban a fődolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Lenin ta­­nítja. A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszerve­zése a kapitalista társadalm szervezeténél magasabb techni­kai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindu­latúan azt állította, hogy a kom­munista filozófia a háború elke­rülhetetlenségéből indul ki. Nem érti, vagy úgy lesz, mintha nem értené, hogy a h­áború a kapita­lizmus szüleménye. Abból a ha­zug feltevésből kiindults, hogy a kommunista filozófia i­líttólag háborút követel, a libanoni kül­­­­dött arra a következtetésre i­­. A néphadsereg bevonult Csungkingba A kínai néphadsereg csapatai felszabadították Csungkin­­got. A csapatok bevonulása a városba teljes rendben ment végbe. A város lakossága nagy örömmel fogadta k­i szaba­­ddítói csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang r­észéről is elismerték Csungking elestét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang új fővárosa, Csengtu két héten belül színtér, kénytelen lesz megadni magát a néphadsereg erőinek. Csonking lakossága öröm­mámorban fogadta a Csungking városát körülvevő f­él evezr­e­­des fal kilenc kapuján át özön­lő népi hadsereg csapatait. A Kuomintang szétzüllött csapa­tai fejveszetten menekültek a városból Csengt­u irányába,­­ahol a kuomintang bábkor­­m­ány szánalmas maradékai kerestek menedéket. A csang­­kaiseki fasiszta csapatok kivo­nulása után a város lakói ki­tűzték a házakra a féltve fű­zött népköztársasági zászlót, az utcákon és a tereken tán­­colva, örömmámorban fogat­ták a felszabadító néphadsereg hős csapatait. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű. Egész Bel­­ső-Kína leggazdagabb, legné­­jpesebb, ötvenmillió lakosú tar­tományának, Szecsuannak mil­­l­­iós fővárosa került a nép­he ■zére. Az a város, amelyet a második világháború után épí­tettek ki egész Belső-Kína leg­nagyobb ipari központjává Csungking volt az utolsó rabo­ságban sínylődő kínai nagy­­város. Ma már az egész Kuo­­i mintán" területén a 400 ezer lakosú Csengtu a legnagyobb város. Az események azt mutatják, hogy Csungkinggal katonailag eldőlt Belső.Kína óriási terü­letének sorsa, hogy a felszaba­­d­tó népi hadsereg ma már az összes frontokon , általános támadásban van, hogy az u­ol­­só csapás következik. A néphadsereg ezután nyu­­gat­­felől tartó támadó ékeit Belső-Kína legjobban kiépített útvonalai keresztül láthatja el utánpó­lással. Ezek a seregek — elsősorban a gépesített osz­tagok — egész Kína egyik leg­jobb autóútján­­ száguldhatnak délnyugat irányában a burmai határ felé. Csungking felszaba­­dulása azt jelenti, hogy a Kur­mai út döntő szakaszának kéz­bentartása uán semmiféle amerikai segítség nem juthat el többé szárazföldön sem a kuomintang csapatok maradé­­kaihoz. Azt jelenti, hogy a néphadsereg közvetlen straté­giai célként állíthatja maga elé az­­utolsó csapást«, Kína területének teljes felszabadí­tás­át. A csungkingi győzelem nem, csak katonai kérdés, politikai, forradalmi súlya is hatalmas. .Csungking minden kínai szá­rmára a Kuomintang és az ame­r­ikaiak rabló­­egy­ütt­m­ű­k­ödé­s­é­­nek jelképe volt. Ez a város volt a Kínára ki­áradó ameri­kai terror fészke. Hatalmas győzelem azért is, mert az amerikaiak és a Kuomintang azzal vigasztalták magukat, hogy Csungking «bevehetet­len«. A felszabadító néphadse­reg most ismét megmutatta az oly nehezen tanuló amerikaik­nak: a nép hadserege számára nincs »bevehetetlen« város. Hatalmas végül a csungkingi győzelem politikai és forr­a­­dalmi súlya azért, mert ennek a városnak a felszabadítása­ után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem szabadított területeken A néphadsereg tehát a közel­jövőben Burma és India hatá­rain viszi a nemzeti felsza­badító harc zászlaját. Ezért írta olyan aggodalommal né­­hány napja a londoni Times Csungking várható «elestéről»: "Mindez azt jelenti, hogy a forradalom _ a történelemben először — elérkezik India észa­ki határaira és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg.« Ezért olyan hatalmas a kí­nai néphadseregnek ez a győ­­zelme, am­ikoris nem egy «fő­városból», hanem a legutolsó­­ fővárosból kergette ki a Kuo. ■ mintang szétzüllött maradva. I nyait.

Next