Délvidéki Hirlap, 1950. augusztus (2. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

M. LtöngőZük raujoBUDAPEST­­.»IflT Akadémia*«. 1"- - PRidá‘ny. :f ■ p Bolgár jegyzék Jugoszláviához a szófiai jugoszláv katonai attasé kémtevékenysége ügyében A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma július 30-án, a következő jegyzéket nyújtotta, át Jugoszláv­a szó­fiai nagykövetségének: " A Bolgár Népköztársa­ság külügyminisztériuma az alábbiakat hozza a Jugoszláv Köztársaság szófiai nagykö­vetségének tudomására: — A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma 1948 no­vember 6-i körlevelében ponto­san megjelölte azokat a szabá­lyokat, amelyek a diplomáciai testület tagjainak a Bolgár Népköztársaság határain be­lüli közlekedését rendezi. Ezek a szabályok érvényesek — ki­vétel nélkül — Jugoszlávia diplomáciai képviselőivel szem­ben a legszgorúbb m­egkülön­­böztetett bánásmódot alkalmaz­zák. — Mégis a szófiai jugoszláv nagykövetség tagja, köztük Kosta Ugu­sz őrnagy, a nagy­­követség mellett működő ka­tonai attasé, rendszeresen és a legdurvábban megsértik az előbb említett jegyzékben fog­lalt szabályokat.­­ Július 29-én 13 óra tájban anélkül, hogy engedélye lett volna erre a Bolgár Népköz­társaság külügyminisztériumá­tól, tudatosan és előre meg­fontolt módon azzal ** nyilván­való módon, hogy értesülése­ket gyűjtsön, Kosta Ugritz őr­nagy Sukhodol falu közelében letért az útról és egy gépkocsi­­sközlekedésre láthatóan alkal­matlan mellékösvényen beha­­tolt a Szófia, kerületében levő Malo Bucsino falu környékén levő katonai nyári tábor öveze­tébe. Ezzel Kosta Ugilz őrnagy anélkül, hogy értesítette volna­­— az előbb idézett jegyzéknek megfelelően — a Bolgár Köz­­társaság külügym­iisztériumát, elhagyta Szófia város vidéké­nek határait. A katonai tábor őrsége, fel­fedezvén a tilos övezetbe beha­toló diplomáciai kocsit meg­állította és a benne ülő szemé­lyektől személyazonossági iga­zolványának felmutatását kí­vánta. Megállapítást nyert, hogy a megállított gépkocsi­­a 108-as diplomácia'' számot vi­seli, , Jugoszlávia Népi Szö­vetségi Köztársaság szófiai nagykövetségének tulajdona és hogy a kocsiban polgári ruhá­ba öltözve Kosta Ugritz őr­nagy, a nagykövetség mellett működő katonai attasé tartóz­kodott.­­ A diplomáciai testület tag­jainak mozgását szabályozó rendeletnek a jugoszláv kato­nai attasé részéről történt e durva megsértése, amelyet amerikai kollégáinak módján és szemtelenségével követett el, nem egyedüli. Alig néhány napja történt meg, hogy ugyan­ez a személy Sztálin városá­ban tett látogatását kihasznál­va, engedély nélkül, nyilván­valóan értesülések szerzése cél­jából, meglátogatta a Fekete­tenger Partvidékének határöve­zetét.­­ A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a legeré­lyesebben tiltakozik az ellen, hogy Kosta Ugritz őrnagy, ka­tonai attasé és a Jugoszláv Né­pi Szövetségi Köztársaság szó­fiai nagykövetségén működő más személyek durva, provoka­tív módon és rendszeresen meg­sértik a diplomáciai testület tagjainak a Bolgár Népköztár­saság határ­o­n belül közleke­désére megállapított rendet. Egyben a Bolgár Népköztársa­­ság külügyminisztériuma fi­gyelmezteti Jugoszlávia szófiai nagykövetségét, hogy a jugo­szláv nagykövetség mellett mű­ködő katonai attasé részéről történő újabb hasonló sérelmes cselekmény esetén a bolgár kormány kénytelen lesz a leg­erélyesebb intézkedéseket meg­­tenni. Az Uj-Kina haditudósítója a szöuli terrorbombázásokról­ ­: Az Uj-Kina hírügynökség haditudósítója írja : 36 órát töltöttem Szöulban és ezaltt az an­erkaiak kilenc légitá­madást intéztek a­ város ellen. Jellemző az amerikaiak ke­gyetlenkedésére, hogy jórészt éjjel támadtak és így termé­szetesen nem hadicélokat, ha­nem munkásházakat rombol­nak le. A lakott területeken nagy károkat okoztak a bom­bázások, igen sok gyerek és asszony esett áldozatul az­­imperialisták terrorbombázá­­sainak .A polgári lakosság kö­zül 3.000 ember halt meg vagy­­sebesült meg súlyosan. Szöul lakossága azonban n­em keseredik el, nappal dol­­gozik, éjjel pedig takar­­ja a romokat­. Lelkesedésükből lát­szik, hogy ez a nép el van szánva arra, hogy kiűzze­­ a betolakodókat. Az amerikaiak nem kímélik a szövetségesüket. Erre mutat az, hogy a Szöul mellett lévő hidat akkor robbantották fel, amikor a Li-Szin-Man katonák na­gy része még a hídon tartóz­kodott. Ez is mutatja, hogy az amerikaiak a délkoreai kato­nákat csak ágyútölteléknek tekintik. Jósoltáiur Formozára utazói! MacArthur tábornok elhagy­ta Tokiót és Form­oza szigeté­re utazott, hogy megbeszélése­ket folytasson Csang-Kai-Sek­­kel — jelenti az AFP. r Hadd 1950. augusztus 1__________fi FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT WBP1L■ fira 60 fillér Főszerkesztő: Tóth Aulal. Szerkesztőbizottság: Koncz Aulai Szeged- Kormány Lajos d­ódrírezővisáiTigly: Katona Sándor Makó fi moszkvai rádió a magyar parasztküldöttek szovjetunióbeli látogatásáról A moszkvai rádió tudósító­jának néhány magyar pa­rasztküldött nyilatkozott a karavasovi szovh­otban­ szer­zett benyomásairól. Csömör János, a baranya­­megyei Kölked községből, el­mondotta, hogy milyen ked­vesen és szeretettel fogadták a magyar küldöttséget a szovjet Parasztok. A magya­rok itt láthatták meg igazán a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit és eredmé­nyeit. Megismerték a híres kosztromoi szarvasmarhafaj­­tát. Vannak itt olyan tehe­nek, ameyek 14—15.000 liter tejet adnak évente, egy pedig 16.400 litert adott. Látták egy növénytermelő kolhoz búzatábláját, amelyről 30 mázsa termést várnak hek­­táronkint-Újvári Bonizsánné a nagy­­kanizsai »Vörös Csillag» tszcs tagja elmondotta, hogy most személyesen győződött meg arról, hogy amit a reak­ció itthon híresztel az mind szemenszedett hazugság. A szovjet parasztok készségesen megmutatták gazdaságukat, de még lakásaikba is bevit­ték a küldöttség tagjait, szekrényüket is kinyitották és megmutatták nekik. A la­kások gyönyörűek, fehérek és tiszták — mondotta Uj­­váriné —, de gyönyörű az öltözetük, a viseletük is. Bulás József, a hajdúme­­gyei Egyek községből, látta, hogy a Szovjetunióban min­denki tőle telhetően a legtöb­bet dolgozik és ezzel segíti legjobban a szovjet államot. Nemcsak a háborúban hős a szovjet ember, otthon is munka­ hőstetteket visz vég­be, mer­t tudja, hogy az or­szág az övé és így védi leg­jobban a békét. Búj­ás József is beszélt a szovjet kohozpa­­rasztok szőnyeges szobáiról, szépen terített asztaláról és teve­szekrényeiről. Látjuk azt — mondotta —, hogy becsü­letes emberi munkával, kapi­talista uralom nélkül, igaz, boldog életet lehet élni. Hi­szem és bízom benne, hogy nálunk Magyarországon is minél előbb fel tudjuk építe­ni a szocializmust a béke védelmében. A küldöttek mindannyian köszönetüket fejezték ki a nagy szovjet népnek az érté­kes tapasztalatok átadásáért, valamint a Magyar Dolgo­­zók Pártjának és szeretett vezérének, Rákosi Mátyás­nak, akinek kérésére és köz­benjárására hívta meg a m­a­­gyar küldöttséget a Szovjet­unió. Chndzsu felszabadult Legújabb jelentések a délkoreai hadszíntérről Az AP jelenti: Erős észak­koreai nyomás arra kénysze­­rítette az USA csapatait, hogy háromnapos küzdelem után hétfőn kivonuljanak a déli partvidékén lévő Gsindzsu­­ból. A harcokban résztvevő 24. gyalogsági hadosztály a várostól keletre, alig 50 mér­földnyire Puszantól, az ame­rikai csapatok fő utánpótlási kikötőjétől foglalt el új állást. Az ütközetet irányító ma­gasrangú tiszt pokolinak jel­lemezte a Csindzsauért foly­tatott­­ küzdelmet és elmon­dotta, hogy ez a kilencedik vereség, amit csapatai egy­másután elszenvedtek. A ki­vonulást fedező hátvéd csa­patok gyors ütemben vonul­tak ki a városból, hogy kike­rüljék az északkoreai csapa­tok átkaroló mozdulatát és megmeneküljenek a bekerí­téstől A legutolsó Reuter-sürgö­­nyök szerint a koreai hadi­helyzet hétfőn este a követ­kező vol: Déli arcvonal: Erős észak­koreai támadásnak sikerült elfoglalni Csindzsu várost, amely útelágazáson fekszik a déli partvidék mentén és kapuja az innen mindössze 60 mérföldnyire fekvő Pu­szan amerikai hídfő állásnak. Az északiak kezén van most a Csindzsu-kocsangi ország­út, amely fontos szárazföldi összekötő vonal Csindzsu­tól délnyugatra északi tankok Hadong felé haladnak. ( Központi arcvonal: Már bi­­­­zonyos, hogy Kocsang az északiak kezén van és a Ko­­csangtól északra fekvő Csirje is az északkoreaiak birtoká­ban van. A jelentések szerint a nyomás »erősen nő«, Ko­­csangtól keletre Kumcson irányában. Keleti arcvonali és észa­kiak »átfogó erőfeszítést» tesznek, hogy előre törjenek­ a partmenti úton Puszan felé Az AP jelenti: Új amerikai csapatok és hadianyag érke­zett egy délkoreai kikötőbe. Ezek az első csapatok, ame­­yek közvetlenül az Egyesült Államokból érkeztek Koreába . A koreai partizán csapatok beszivárogtak Puszan közelébe A koreai távirati­­iroda jelen­tése szerint a koreai fegyve­res beavatkozók körében nagy megdöbbenést keltett, hogy Puszan kikötőjébe közlekedő vonalakat több helyen megron­gálták. Az amerikai katonai szóvivő — mint az­ U. P. közli — már július 26-án beismerte, hogy kore­ai partizán erők be­szivárogtak Puszan közelébe és néhány mérföldnyire közelítet­ték meg a várost. Puszan tud­valévően az amerikai csapatok e­gyed­üli utánpótlási kikötője Koreában. A Kiungcsu, Jungcsun, Jun­­gil és Jungtuk környékén, Ki­­ungszang tartomány északi ré­­szében működő koreai partizá­nok megbénították a közeleke­­dést az amerikai hadsereg utánpótlási vonalain, amennyi­ben megrongálták azokat az utakat, amelyek Taegut össze­kötik a­ keleti partvidék men­tén fekvő városokkal Az amerikaiak visszavonulnak a középső és déli arcvonalon Az Észak-koreai erők erős támadásokat intéztek Hadong­tól északkeletre és a kocsan­­gi szakaszon. A hétfőre vir­radó éjszaka az 1. amerikai gépesített lovashadosztály balszárnyán visszavonulást hajtott végre. A 25. amerikai hadosztály frontszakaszán pe­dig ugyancsak visszavonulás­ra került sor. Adone körze­tében a Li-Szin-Man féle egységek újból teret vesztet­tek. MacArthur főhadiszállása közli: Az észak-koreaiak elő­nyomulása a Taezson-Jong­­dongi tengely mentén lehe­tővé tette, hogy megfigyelő állásokat rendezzenek be a Jongdongtól keletre eső Csi­­b­e szomszédságában bekerítő

Next