Divatcsarnok, 1862 (10. évfolyam, 2-51. szám)

1862-01-14 / 2. szám

— (Felfordult világ) de nem a nagy világban, hanem a nemz.­színházban. Nyakrafőre ott akarják hagyni szik­házunkat énekes, énekesnő, tánczosnők, cióristák, szóval, minden rendből és rangból búcsúra készülnek; szomorú dolog, hogy ez épen a jeleskekkel történik, még pedig okok miatt, melyeknél nem épen részükön az igazság. ■— (Veszélyes s­é­t­a.) A befagyott Dunán a napokban többen tettek sétát a Mar­­git-szigetre, az ilyen promenade gyakori ismétlése nem épen tanácsos. — (Egy kis leányt) Igazán a múlt napokban veszett­eb mart meg, a beteg Dr. Halász keze alatt van s még eddig semmi szomorú változás nem tapasztaltatok. — (Zened­e.) Debreczenben zenedét alapítanak, e czélra már 12,600 ft gyűlt össze. Alapitólag van 82 s évenkénti 6 frt fizetötag van 142.­ ­A­­próságok. — (Tévedés a vígjátékban.) A budai népszínház egy előadása alkalmával mely történetesen jutalomjáték volt, — a jutalmazott megjelentekor az elismerő tapsokra ne­m ő, de egy kisasszony hatta meg magát, nem kevesebb kellemmel, mint elbizottsággal ; a ju­­talmazottnak koszorút is dobtak s­em, megint a kisasszony nyúlt utána. Az a kisasszony nagyon sokat akar magának, pedig bizony, az ilyen költséges világban kevesebbel is be le­hetne érni.­­ (Nevezetes crinoline.) Az angol-amerikai háború (legalább úgy mondják) szerelmi bajból támadt. Willkes kapitány és Slidell kapitány egy leánynak udvaroltak. Slidell nyerte meg a leány kezét — és nem is találkozott Willkessel többé — kivéve annyi év után most a „Trent“ hajó fedélzetén, hol illetőleg mint Willkes kapitány foglya sétálgatott. Kép­zelhetni Willkes kapitány meglepetését, midőn egyszersmind azt is megtudta, hogy foglyának neje (ki hajdan neki is imádottja volt), az a híres asszonyság, ki a sürgönyöket crinolineja alá rejtegette. Egyébiránt, hála Istennek, nem lesz angol-amerikai háború, Willkes és Slidell ki­békültek, sőt mint egy távirati sürgöny jelenti, Wilkess házi barátja jön Slidellnek. Hej, asz­­szonyok, asszonyok ! ! — (A ki akarja, e­­­h­­­h­e ti.) Bécsben egy gazdag ifjú házas nejének újévi aján­­dékul egy csomag keztyű­t hozott. A menyecske boszankodva e csekélységen, tüzbe dobta — de mennyire elhalt, midőn férje kétségbeesett hangon felfedé előtte, hogy minden darabban egy-egy százas banknóta volt elrejtve.­­ (Bölcs intézmény.) Japánban a házaknál egy úgynevezett „haragszom szoba“ is van. Ha a szolgáló megégeti a rántást, vagy férjem uram későn vetődik haza, a házi­asszony e szobába megy s ott duzzog, mérgelődik... Csak akkor szabad kijönnie, ha gerjedelme le­csillapodott. Aztán mondja valaki, hogy a japánok nem okos emberek. ! — (Sh­akespearenak) egy újabb, és mint mondják, egyedül hiteles arczké­­pére akadtak. Kiváncsiak vagyunk rá, milyen arcza volt az óriás britt költőnek! Budai népszinh­áz, bérlet­hirdetés. Mint a nemzet által emelt, Budafőváros községe, és a hazai testületek támogatása által építtetett ezen intézet vezetője — addig is, míg a népszínház megnyitása óta befolyt jövede­lem, a vállalat, úgy az alapítást terhelő költség és kiadásról általános és pontos számadást nyilvánossá téve, kötelességemet teljesíteném : bátor vagyok az ezen intézethez legközelebb álló testvérfőváros közönségét tisztelettel kérni, miszerint a jelen téli napok jövedelmetlenség

Next