Dunántúl, 1917. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1917-02-01 / 26. szám
VII. évfolyam 26. szám, Csütörtök Pécs, 1917. február 1 Szerkesztőség: Lyceum utca 4. sz. Főszerkesztő: KÉSIwARKY ISTVÁN ér Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adnak viseaa. eie««d4*t ári «■t*t évn . . . 21*— füiTt .... 14*— Negyedévre . . . T'**„fisy aora .... 2*48 Eft sziléra: 18 fillér, Kiadóhivatal: UifM)n«(a 4. sséai. Kiadó tetet«**«. 222. Egy öltözet ruha, amolyan hadiszövetből ma 300 korona. Ez a ruha nem is varrva, hanem öltve van s mihelyt fel van öltve már kopik, tükröződik, szakad, talán nyikorog is, mint az uj cipő. Egy pár uj cipő, amolyan hadi bőrből, illetve papirosból, ma 100 korona. A talpa csak olyan könnyen szakad szét, mint azé a 100 koronás bankóé, amelyet fizetünk érte. Egy darab valamire való szappanért 3—6 koronát fizetünk anélkül, hogy habozna a hadi szappan. És így tovább sorolhatnánk fel olyan mindennapi szükségletre való használati cikkeket, amelyek a mellett, hogy rém drágák, rém rosszak is. Arról ne is beszéljünk, hogy a fehérnemű, vagy vászonféle milyen drága. Mert fehérnemű, vagy vászonnemű egyáltalán nincs is. Márpedig, ahol nincs, ott ne keress, hogy mégis ezeket a köznapias cikkeket újságban tárgyaljuk, arra súlyos okunk van. Az egyik az, hogy ezek a nélkülözhetetlen használati cikkek ma holnap, sőt már ma, olyan árakat mutatnak, hogy azt egy becsületesen dolgozó hivatalnok-ember képtelen megfizetni. A ruha, cipő és egyéb szükségleti cikkek ára önmaguktól szabályozódik. Azaz az árakat a gyárak, közvetítők, kereskedők akként srófolják felfelé, ahogy nekik tetszik. Ezeknek a cikkeknek az árát senki és semmi nem mérsékli. Ezért kell ideráncigálni az újsághasábra ezt a szomorú kérdést. A felfelé szaladó áraknak egy megálljt kell kiálltani. Le kell szorítani abból a magasból, hova a közönség szelíd béketűrése és a hivatalos intézkedések lassúsága engedte. Meg kell állapítani hatalmi intézkedéssel, hogy eddig ésne tovább. Be kell hozni az iparcikkek ármaximálását. Lehetetlen, hogy beavatkozás, maximálás nélkül sokáig bírni lehessen ezt az ársrófolást. Ruha, cipő, szappan és a többi cikkek, amelyek hozzátartoznak a mindennapos élethez, nem szökhetnek abban az arányban, ahogy azt a gyárak, az eladók nyereségvágya kívánja a tömeg rovására. A keményítő például nem többel, csak csekély 3000 (háromezer) százalékkal drágult meg. Amikor ez az áremelkedés ilyen rettenetes nagy utat tett meg a magasba, csak akkor jutott el az ármaximáláshoz, így a fehérneműtisztítók azzal kecsegtetnek, hogy február 12-től nem keményítenek sem gallért, sem kézellőt. De annyi baj legyen. Járunk puha gallérban. Sokkal nagyobb baj, hogy a ruha és cipő ára nincs még maximálva. Természetesen a maximálás alatt az áraknak nem ezt a magassági rekordját értjük, amelyet a keményítőnek is sikerült elérnie. Amilyen fontos kérdés a háborúban az élelem kérdése, olyan fontos a ruházkodás kérdése is. A békéből visszamaradt ruhák, cipők, a háború hosszú tartama alatt, ha még oly jók és erősek voltak is, elpusztulnak, az új dolgok silányak, drágák, hadiak, valamit tenni kell, hogy könnyítve legyen azoknak a helyzetén, akik nem hadseregszállítással, hanem keserves munkával szerzik meg a pénzt, hogy legalább a létminimumot biztosítsák. Márpedig ezek a keservesen dolgozók többen vannak,,mint a könynyen pénzeink, akiknek semmi sem drága, még a tulajdon becsületük sem. interpellációs nap Mezőssé az összeférhetetlenségi ügyekről ! Budapest, január 31. (A Dunántúl telefonjelentése.) Szász Károly alelnök 11 órakor megnyitja az ülést. Bejelenti, hogy az összeférhetetlenségi ügyeket mely időben tárgyalja a Ház. Simonyi-Semadam Sándor összeférhetetlenségi bejelentést tesz önmaga ellen, mint aki a parcellázó bank igazgatóságának tagja. A kivételes hatalom kiterjesztése Folytatta a Ház a kivételes hatalom kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Giesswein Sándor tiltakozik az ellen a felfogás ellen, hogy a Ház nem tud kellő nyugalommal felszólalni a javaslatokhoz. Nem híve a kormányzati omnipotencia további fokozásának. Nincs szükségünk diktatúrára. Egészen hozzászoktunk az abszolutisztikus állapotokhoz. Az egyesülési, gyülekezési jog szünetel. A rokkantak segélyezését sürgeti. Hangoztatja a nemzetközi bíráskodás szükségességét. Helyesli Tiszának válaszát Wilson jegyzékére. Esterházy Móric gróf: Nem az volt a baj, hogy hiányzott a felhatalmazás, hanem az, hogy a felhatalmazás alapján kiadott rendeletek hibásak voltak és zavarokat okoztak. Meg kell adni a törvényhozásnak, hogy a háború harmadik évében nyomatékosan közreműködhessék az ország kormányzásában. Sürgeti a katonák választójogát. Az első szakasz módosítását kívánja. Héderváry Lehel határozati javaslatot nyújt be, hogy a harctéren levőket hivatalból kell felvenni a választók névjegyzékébe. Simorsits Elemér alelnök 2 órakor szünetet rendel. Szünet után délután 4 órakor folytatják a tanácskozást. Jaczkó Pál a katonákválasztójogáról beszél, nem vagyunk gyarmat, sem osztrák cseléd . A kormány erélytelenségét okolja. Harkányi János kereskedelmi miniszter azt válaszolja, hogy ismerik a bajt. Rendel- sünk szenet Németországban, de a fuvarozás igen nehéz. A kormányban meg van a jóakarat, azt nem lehet okolni. Sümegi Vilmos replikája után a Ház többsége tudomásul vette a választ. Az ipari cikkek maximálása Ábrahám Dezső az iparcikkek árának maximálása tárgyában interpellál. Elkeserí-ítő, hogy a nyersanyagot maximálják az ipari cikkeket nem. Harkányi miniszter visszautasítja a vádat, hogy a kormány nem tartotta volna szent előtt a maximálásnál a valódi szempontokat. Először a tömegcikkeket rekvirálták és maximálták, azután jönnek más cikkek. Minden téren rendszeresen fogja folytatni a maximálást. A többség a választ tudomásul vette. Kisüstök és szabadságolások Szabó István nagyatádi a kisüstök dolgában interpellálja a pénzügyminisztert és a katonai szabadságolások ügyében a honvédelmi minisztert. Teleszky János pénzügyminiszter válaszol és a Ház a választ tudomásul vette. Hazai honvédelmi miniszter megnyugtató választ adott. Az összeférhetetlenség Mezőssy interpellációja Mezőssy Béla: Interpellációt intéz a király személye körüli miniszterhez a kijárások dolgában. Az ellenzék és a sajtó kötelességét teljesíti, amikor az összeférhetetlenségi ügyeket felszínen tartja. Ne nézzék ezt embervadászatnak, mert bármennyire óhajtják is, hogy a kormány távozzék a helyéről, ilyen eszközzel nem akarnak dolgozni. Sajnálja, hogy a múltkor a lista abban a formában került a Ház asztalára, amint azt a miniszterelnök felolvasta, mert olyan képviselők is vannak közötte, akik altruisztikus célokért interveniáltak és akik ezt a közvetett megbélyegzést kénytelenek voltak elszenvedni. Nem érti, miért vezette a vizsgálatot a felség személye körüli miniszter, holott ez nem tartozik a reszortjába. Ha a hadügyminiszter vette volna kezébe az ügyet, kötelességszerűen vállalta volna a felelősséget nemcsak a minisztériumban, hanem az összes alája tartozó kommandóknál lévőkijárásokat is. Hogyan jut az össze- Interpellációk 5 órakor Szász Károly alelnök megszakítja a vitát és áttérnek az interpellációkra. A szénellátás Sümegi Vilmos: A gázgyárak szénellátása dolgában interpellál. Budapest utcái sötétek, hiába fordultak a hadügyminiszterhez. Azt a választ kapták, csak 17 cseh és német városnak adhatnak szenet, mert azoknak a gázüzeme fontos. Ezt nem lehet tűrni. Mi Lapunfc mid száma 8 oldal.