Dunántúl, 1918. február (8. évfolyam, 41-42. szám)
1918-02-19 / 41. szám
Hl éuffstpm 41« szám. előfizetési ár: Egész évre . 32— Félévre . . 16— Negyedévre . 8 — Egy hóra . . . 270 Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Lyuram-utca 4. szám. Kiadó telefonja: 222. Kedd fées, írna Tebeyaár 19 .WWWWWW¥»¥WWWW¥WWWWWW»%%WW(< ffl %f Szerkesztőség: Lyeeum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 2 kor. Vita a városházán A városi közgyűlés Pécs, február 18. (A Dunántúl Városbójuto) Hosszú idő után ma, megcsappant érdeklődés mellett újra közgyűlést tartott Pécs város törvényhatósága. Minden egyes tárgynak megvolt a maga érdekessége, de a figyelem csak akkor fordult a napirenden szereplő városi ügyek felé, amikor felszólalás történt. A felszólalásokban pedig ma nem volt hiány. Mindjárt kezdetnek a polgármesteri jelentés kapcsán alakult ki parázs vita. A politika ezúttal kiszorult a közgyűlési teremből. Baumaner Emil az új kormány leiratával kapcsolatban határos beszédben a választói jog mellett foglalt állást, de ez a felszólalás is mentes volt a politikától. Nemes Vilmos dr. a pécsi egyetem kérdését ébresztgette azzal a nemes intencióval, hogy ez a kérdés valahogy el ne aludjon. A közgyűlés egyhangúságát és bátran mondhatjuk komolyságát Varga Ferenc bizottsági tag felszólalása zavarta meg. Hosszú lére eresztett beszédében elvesztek az életrevaló és egészséges gondolatok, de annál inkább sikerült beszédének sajátosságával az állandó derültséget biztosítani. Szabó Józsefről eddig azt hittük, hogy ízig-vérig szocialista. Ma azonban ő maga cáfolt rá erre, amikor az Emericanum szegény és árva növendékei elől még a vizet is elvonta voslna csak azért, mert katolikusok. Szerencsére a nagy szocialista ebben az állásfoglalásában magára maradt. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Benyovszky Móric gróf főispán 3 óra után 5 perccel nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri jelentés vitája. Hajdú Gyula dr. azt kifogásolja, hogy a polgármesteri jelentés nem tesz említést a lakáshivatal felállításáról. Az erről szóló kormányrendelet Pécsett történt végrehajtása ellenkezik a rendelet tételes intézkedésével. A 32. §. előírja, hogy hivatal mellé rendelt bizottságban az egyes foglalkozási ágak lehetőleg arányosan legyenek képviselve. A 12 bérlő közt szerepel 2 hírlapíró, 9 tisztviselő és a tanács házi borbélya az egyetlen iparos. Ily beosztás helyett a kereskedőket is részesíteni kellene a bizottságban. Ugyancsak tekintélyes százalékot képvisel az ipari munkásság, akik hasonlókép kimaradtak. Az intézmény működéséhez szociális érdekek fűződnek, ezért tartja szükségesnek a bizottság átformálását. Bírálja a tanács eljárását mint háztulajdonosét. A rendelet kifejezetten előírja, hogy a középlakásosénál csak a lakáshivatal előzetes hozzájárulásával lehet a lakbért emelni. A város pedig enélküli emelte a lakbéreket saját házaiban és példát adott erre az összes háztulajdonosoknak. Olyan egyének házbéreit is emelték, akik hadbavonultak és akiket egyáltalán nem lehet emelni. Kifogásolja a jelentésnek a sertések rekvirálásáról szóló részét. Ez a központosítás az eddigieknél nagyobb horderejű, mert a sertéseket kivonja a szabad forgalomból. Ezáltal a lakosság túlnyomó része nem fog zsírhoz és sertéshúshoz hozzájutni. A henteseket exisztenciális érdekükben támadja meg az intézkedés. De sérelmes a közönségre is, amely a minimálisra szabott zsíratagokból nem tud megélni. Elősegíti a csempészést, amennyiben kocsin a vidékieknek módjukban van a sertéseket elszállítani. Nem tartja elegendőnek a helyzet nehézségeinek lekonstatálását. Segíteni is kelk Országos mozgalom megindítását ajánlja, hogy az intézkedés jelen formájában fenn ne maradjon. Linder Ernő: A város a hideg tanácskozási teremmel hűvös fogadtatásban részesíti a bizottsági tagokat. Lakáshivatali tagságáról hajlandó Hajdú javára lemondani. A polgármesteri jelentést hiányossá teszi a polgármester szerénysége, amely elhallgatta az őt és a tisztviselői karból egyeseket a háborús munkateljesítmények miatt ért kitüntetést. Elismeréssel adózik 'nem a.'’kitüntetésnek, hanem a végzett munkáért. Kifogásolja, hogy a közgyűlések ritkák. A hosszú időközökben egyes dolgok elvesztik aktualitásukat, így járt a szegények tüzelőfája és több közélelmezési kérdés. A tárgysorozat viszont nagyon összezsúfolódik. Belátja, hogy a tisztviselők munkatorlódása olyan, hogy hivatalos időn túl is dolgozni kénytelenek, de ha valakit beidéznek pontos időre, ne várakoztassák órákig. Végül egy panaszt tolmácsolt egy a közerkölcsöt érintő lakás kitelepítéséről. Varga Ferenc felszólalását szokott derültség kíséri végig. Drágálja az orvosok honoráriumát. Kifogásolja a hentesüzem működését. Pécsett nem adtak zsírt, de métermázsaszám szállítottak ugyanakkor a komlói bányának. Panaszkodik a bortermelési adó ellen. Érdeklődik a városi alkalmazottak fajárandósága felől. A rendőrség védelmét kéri a kereskedők magas árai ellen. Nendevich Andor polgármester reflektál a felszólalásokra. Hajdú szerinte tévedett a lakáshivatalra vonatkozó kritikájában. A lakáshivatali bizottságot annak elnöke állította össze, akinek alaposságából és mindig tapasztalt lelkiismeretességéből következteti, hogy helyesen járt el. A tanácsot ért vádja úgy állította a közgyűlés elé, mintha jogtalan és szabálytalan cselekedetre adott volna példát a tanács. Ezzel Hajdú ellentétbe jött eddig hirdetett állandó elveivel, a szocializmussal. A nehéz viszonyok közt épült bérházaknál emelni kell a lakbért, hogy a város megtalálhassa számítását, máskép deficit lesz. Ezt a deficitet nem az egész polgársággal óhajtják megfizettetni, hanem csak 20—30 emberrel. Ez a felfogás épen a város szociális gondolkozásából fakad. Az emelés nem történt szabálytalanul. Előre jelezték a lakóknak és bejelentették a lakáshivatalnak. Ennek határozata után következik csak tényleg a lakbéremelés. Lindernek meleg köszönetét fejezi ki a tisztviselői kar nevében. A kitüntetések csak azt jelentik, hogy megtették kötelességüket, bár szerinte a mai súlyos viszonyok mellett ez nem lehetséges teljesen. A mostani súlyos idők okozzák a közgyűlések elmaradását is. Lehetőleg kevesebb idő alatt akarnak többet elintézni. Hogy a feleknek hivatalos órák alatt várniuk kell az egyes tisztviselőkre, ez sokszor megtörténik. Csak konkrét esetben orvosolhatná a panaszt, ha indokolatlanul várakoztattak meg valakit. Varga és Hajdú felszólalására elismeri, hogy a kormány rendelete megnehezíti a hentesek helyzetét. A háború alatt azonban voltak olyan idők is, hogy a hentesek szép számban kerültek a vagyonadót fizetők, sőt a milliomosok közé. Az aranyeső után bekövetkező szomorúbb időket ép úgy eltűrhetik, mint azok a sokak, akiknek a háború egyáltalában nem hozott aranyesőt, csak bajt, szenvedést. Hajdútól konkrét javaslatot vár, hogyan segítsen a város a sertésrendelet korlátozásain és mire terjedjen ki az országos akció. A hentesüzem létesítéséért dicséretet érdemel a város. Fadeputatum csak a főerdőmérnöknek és az erdőőröknek jár. Nick Alajos dr. a lakáshivatal ellen felhozott vádakra reflektál. A hivatal felállítása tisztán közigazgatási szervezeti kérdés. Az ellene felmerülő kifogásokat a felügyelő-hatóság, a belügyminiszter elé kellene terjeszteni. De a felelősséget vállalja azért, amit tett. A rendelet nem intézkedik imperative kiket kell kijelölni tagokul. Abból indult ki, hogy a középlakások lakbéremelése tartozik a hivatal hatáskörébe. A munkások tehát nincsenek itt érdekelve. Az is tévedés, hogy a város most emeli a lakbéreket. Ily kérelmeket a hivatal nem is tárgyal, ha a bérbeadó nem igazolja, hogy az emelésről már értesítette a bérlőt. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány az egészségügyi lappal ellátott nők lakásairól szól. Csak 8—10 ilyen van, azok is pusztulóban. Azért tartja helyesebbnek, hogy ezek az eddig ismert helyeken maradjanak és nem ajánlja kitelepítésüket. A horribilis áremelkedések meggátlására országszerte bizottságok alakultak, amelyek között a pécsi is rövidesen megkezdi működését. Hajdú Gyula dr. ismétli, hogy szabálytalanul állították össze a lakásbizottságot. A főügyész helytelen elvből indult ki, mert nem csak a lakbérdifferenciák tartoznak a bizottság elé, hanem a lakások rekvirálása és a kereskedelmi és ipari munkásságot érdeklő számtalan ügy is. Azt várta, hogy a tanács beismeri az elhamarkodottságot és korrigálja az intézkedéseket. Varga Ferenc újabb felszólalása után a polgármesteri jelentést fél 5 órakor tudomásul vették. A Wekerle kormány üdvözlése. Wekerle Sándor miniszterelnök bemutatkozó levelét, úgyszintén Tóth János belügyi és Szterényi József kereskedelmi miniszterekét tudomásul veszik. A demokratikus Magyarország kiépítésére a kormányprogram a legszebb kilátásokat nyújtja. Azokat mindenben helyeslik, a kormányt legmelegebben üdvözlik és hazafiasan támogatják. Ezúttal ismét kifejezést adnak ama várakozásuknak, hogy a városokat, mint a magyar kultúra a gazdasági haladás leghatékonyabb munkásait, céljaik valóra váltásában kellő anyagi erővel a kormány is támogatni fogja. Ez irányban az új miniszterek támogatását külön is kikérik. A távozó Ugronnak és Mezőssynek a nehéz időkben kifejtett működésükért köszönetüket fejezik ki. Baumann Emil nem politizálni akar, hanem közgazdasági szempontból szól a tanács javaslatához. Minél közelebb jutunk a várvavárt világbékéhez, annál sürgősebb közgazda kapunk mai szfénai oldal.