Dunántúl, 1918. március (8. évfolyam, 53-71. szám)

1918-03-05 / 53. szám

­IH. #9fot­am 53, «&». Kedd fécs, 1018. Március S Előfizetési ár: Egész évre Miévre , negyedévre Brr hóra : 32-- 16-- 8 — 2-70 Em szán ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Liorum-utca 4. szám. Kiadó telefonja: 222.DUNÁNTÚL Szerkesztőség: Lyecum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja: 050. szám. Kéziratokat nem adtak vissza. Hirdetés díjszabás szart*. Nyílcér apronkuit 2 Km. A kötelesség politikáját kell most művelni, nem párt­politikát — mondotta Szterényi Brassóban és hozzátette, hogy az erőket egyesíteni kell a béke munkájára való áttérés érdekében. Valóban rendkívüli feladatok elvégzése vár a kormányra és szerencse, hogy a kormány­­ ennek tudatában van, amint azt az indemni-­­ tási vitában és azonkívül elhangzott minisz-­­­­­teri nyilatkozatok bizonyítják. Még nagyobb szerencse, hogy a kormánynak nemcsak a feje kitűnő államférfi, hanem tagjai is.. Minthogy pedig az elvégzendő roppant fel­adatok elsősorban gazdasági természetűek, rendjén van és megnyugtató, hogy a kor­mányban és pártjában az általános politikai tekintélyek mellett — minek Apponyi és Andrássy — oly szép, számmal vannak képviselve a pénzügyi, gazdasági és keres­kedelmi kiválóságok: Wekerle, Popovics, Szterényi, Serényi, Földes. A gazdasági és rokon természetű kérdé­sekkel fontosságban vetekszik, sorrendre nézve pedig meg "s "lövi a. a jogi reform ügye. Ezt kell mindenekelőtt el­intézni, mert a társadalom minden tagjára súlyos kötelességek várnak most, már­pedig — Popovics főrendiházi beszéde szerint — senkitől sem méltányos dolog kötelességtel­jesítést várni, ha jogokkal nem rendelkezik. Találóan mutat rá a pénzügyminiszter, hogy a jogkiterjesztés még egyáltalában nem ra­dikalizmus, sőt jól összefér a helyes konzer­vativizmussal is, hiszen 1848-ban is forrada­lom nélkül szabadítottuk föl és ruháztuk föl jogokkal a jobbágyokat. Szterényi szerint a reform nem kockáztatja azt az érdeket, hogy a vezetés az intelligens polgári társa­dalom kezében maradjon. Ezt kiegészíti Sigray grófnak az a harctéren szerzett meg­győződése, hogy a Károly keresztesekre bátran rábízhatja magát a nemzet. Mindezekből az a várakozás csendül ki, hogy a demokratikus reformot, amelyet meg kell és meg lehet valósítani, többé már a munkapárt sem kívánja föltartóztatni, s nem kényszeríti a kormányt, hogy az ultima ra­­tiohoz, a házfeloszlatáshoz nyúljon. Égetően sürgős, hogy ezen a reformon egyszer már túlessünk s azután a legnagyobb erővel fogjunk annak a hatalmas arányú gazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szo­ciális programmnak a végrehajtásához, ame­lyet Szterényi fejtett ki beszámolójában, mintegy részletezéseképen a Wekerle Prog­ramm ide vonatkozó nagy vonalainak. Ma­gyarország lakossága 2 millióval csökkent, gazdasági helyzete pedig olyan, hogy Szte­rényi szerint a végső megfeszítésig kell vál­lalni a közterheket. Ausztriával testvéri vi­szony, állami önállóságunk szigorú megóvá­sával, a kereskedelem felszabadítása, a köz­pontok fokozatos megszüntetése, az ipari cikkek maximálása, modern szociálpolitika, közlekedés, vízi utak, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem összhangzatos fejlesztése: ezek azok az alapkövek, amelyekre föl kell­­ építeni Magyarország anyagi megerősödé-­­ sét. Imimig isin­ít­­­lés Új fegyverszünet új tárgyalás Romániával Az orosz békeszerződést tegnap aláírták. A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Budapest, márc. 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt- Otovszkból márc. 3-i kelettel. Az Oroszországgal való békeszerződést a­­ pótszerződésekkel együtt ma délután alá-­­­írták. Fegyverszünet Romániával. — Wolff-ü­gynökség jelentése (A Dunántúl tudósítójának telef­on jelentése.) Berlin, március 4. A harctereken nincs újság. ■ A románok­­elfogadták fegyverszüneti tel­intte­l. (Romániának ugnap felmondottuk .« fegy­verszünetet, mel­ynek következményeként uj tárgyalásokat kértek tőlünk.) Diplomáciai tanácskozás Romániával. Ukrajna megjavítja élelmezésünket. A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Berlin, március 4. Illetékes helyről közlik az Fsttel: A román fegyverszünet felmondása Ro­mániára nézve döntő jelentőségű lesz akkor, ha a magyar és osztrák csapatok a r­omán ser­eg oldalába állanak. Illetékes tényezők hangsúlyozni kívánják hogy még nem foly­tatunk formális béketárgyalást Romániával, hanem egyelőre a fegyverszünet megkötésé­ről tárgyalunk. Ezen tisztán katonai tárgyalá­sokkal párhuzamosan diplomáciai tárgyalás folyik a megindítandó béketárgyalások alap­­elveiről. A bresztlitovszki békét illetőleg megálla­pítható, hogy Czernín álláspontja érvénye­sült, mert noha módunkban lett volna Orosz­ország szorult helyzetét kihasználni, lemond­tunk az annexióról és hadikárpótlásról. Mi­után Oroszország kötelezettséget vállalt, hogy Ukrajnáival békét köt, ez lehetővé te­szi számunkra, hogy katonai akciónkat za­vartalanul befejezzük Ukrajnában. Az Uk­rajnával való áruforgalmat illetőleg megál­lapodtunk Németországgal, hogy Ukrajnát egységes bevásárlási területnek tekintjük, az ukrán kormány egész szállítási parkját, vag­­yonjait, mozdonyait rendelkezésünkre bo­­csájtja. Minden biztosíték megvan élelmezé­sünk megjavítására. Talaat basa Bukarestben. (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Konstantinápoly, március 4. Talant basa nagyvezér a Romániával való béketárgyalásra Bukarestbe érkezett. Bíznak a közeli román békében.­­A Dunántúl tudósítójának telefonjelentései.)­­ B­é­c­s, március 4. I Illetékes diplomáciai helyen a legerősebb­­ reményeket táplálják a Romániával való bé- i ketárgyalásokat illetőleg. Arra számítanak,­­ hogy azok a legrövidebb időn belül teljes­­ eredményre vezetnek. 1 Bresitiito*-sz!:’ —'bar­zott. (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) B­é c­s, március 4. A Neue Freie Presse Írja: A Romániával való béketárgyalások ked­vezően folynak. Érdemleges eredmény várható a legközelebbi napokban. A bresztlitovszki magyar, osztrák, német delegáció egy része már elutazott Bukarestbe. A Bukarestben tartózkodó Kühlmann és Czer­­nin pótlólag fogják aláírni Bukarestben az orosz békeszerződést. A román béke kérdése a német főbizott­ságban. (A Ih.'ianiuU tudósht Attak telt ■tanjelentése.) Berlin, március 4. A birodalmi gyűlés főbizottságában politi­kai eseményeket vitattak meg, különösen Bethmann Hollwegnek Schün nagykövethez 1914. július 31-én intézett táviratát. Egyértel­­mű­leg hangsúlyozták, hogy annak nincs sze­repe annak megítélésében, hogy ki idézte elő a háborút. Szóba került továbbá a Romániá­val való békekötés kérdése. A szabadelvűek hangsúlyozták, hogy Németország a békekö­tésnél tekintettel legyen a jelenlegi román királyra. A­ bizottság elfogadta a költség­­vetést. Az orosz katonák kivonulnak Ukrajnából. (A Dunántúl tudósítójának telefon jelentése. ) Kopenhága, március 4. Krilenko parancsot adott ki, hogy a forra­dalmi csapatok Finnországból és Ukrajnából 10 napon belül vonuljanak vissza. Orosz-japán tárgyalás. (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Genf, március 4. A Petit Journal írja: Lenin közölte a népbiztosok tanácsával, hogy Japán azt kívánta, hogy Vladivosztokban tartsanak a keletázsiai kérdésben orosz-japán tanácskozást. A népbiztosok a javaslatot el­fogadták. Román koronatanács.­­ (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Genf, március 4. A Havas ügynökséggel közült Jassyból. Hírlik, az Avarescu kormány néhány napon belül vissza fog lépni. Romániának a jövendő­beli döntő elhatározásáról a közelmúltban a király elnöklésével megtartott koronatanács döntött. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next