Dunántúl, 1919. október (9. évfolyam, 203-220. szám)

1919-10-09 / 201. szám (210. szám)

\­lA 0 11 ftvfafnam. 201« *»äm, »WWWIWWWWWtWWW»«WWW i Csütörtök fim, tm.október 8. Kiadó telefonja: 222.DUfUlfTUL Előítzetési át Egész évre félévre 'Negyedévre Egy hóra . Egy szám tíz 50 120*— 60'— 30 — ló— Kiadóhivatal: llieeum-utca 4 s­zám. Szerkesztőség: Líjeeum-utea 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 2 kor A lakás mizérián óhajt segíteni Pécs váro­sa, amikor két hatalmas kaszárnyát alakít át apró lakásokká. A kaszár­nyákból bérkaszárnyák lesznek. A kaszárnyáknak ez a degradálása, vagy helyesebben eltüntetése egy jobb jövőnek, az igazi békének veti előre árnyékát. Kétségtelenül ör­vendetes dolog, hogy a háborúra képző iskolák, ezek a félelmetes, rideg kaszárnyák eltűnnek, hogy helyet adjanak csendes, békés ott­honoknak. A Batthyány és Fehér­­váry kaszárnyák­ átalakítási terve már ott fekszik a városi mérnöki hivatalban. A tervet általános nép­szerűség kíséri. A­ pécsi lakásmizé­­riák már annyira tűrhetetlenek, hogy azoknak a megszüntetése már egyike a legsürgősebb feladatok­nak. Ezeknek a kislakásoknak azon­ban az előteremtése a mai viszo­nyok között súlyos gondot jelent a városnak. Az átalakítással járó építkezéshez szükséges anyagok beszerzése ma még problematikus. Ha sikerül is az anyagok előterem­tése, olyan horribilis költséget akaszt a város nyakába, amelyet erősen meg fog érezni. A rosszab­­bik eset azonban az volna, ha az építőanyagok hiányában ez az üd­vös terv is fölbomlana s ott állnánk, ahol voltunk azzal a különbséggel, hogy a lakásínség még inkább meg­növekedne. A bizonytalanságnak ilyen kelle­metlenségével kísérleteznek most a kislakások megteremtésén. A leg­szerencsésebb megoldás az lenne, ha akadna vállalkozó, aki a kaszár­nyáknak átalakítási munkáját vál­lalná, vagy aki egészen bérbevenné a várostól a két épülettömböt azzal a kötelezettséggel, hogy azokat zá­ros határidőn belül lakásokká ala­kítja át. A város vezetősége most tárgyal az építőanyagok termelői­vel, hogy az átalakításhoz szüksé­ges­­anyagokat biztosítsa. Felmerült a munkahiányon való enyhítés kap­csán az a bizarr gondolat, hogy az építkezésnél alkalmazandó mun­kások, akik egyébként munka nélkül állanak), vállalják mérsékelt áron az építkezést. Ezt a tervet sehogy­­sem találjuk helyesnek, még akkor sem, ha ezzel a város nem is akar precedenst teremteni a munkabé­rek csökkentésére. A munkásságot nem lehet ilyen eszközökkel pro­­duktívabb munkára sarkalni. Az áldozatot annap kell meghozni, ahonnan lehet. A drága kenyérből nem lehet egy darabkát sem letör­ni. Az ilyen kísérlet csak arra vol­na alkalmas, hogy újabb szélsősé­gekbe hajszolja azokat a dolgozó tömegeket, amelyeket amúgy is elég sokszor félrevezettek és kihasz­náltak. Mi örömmel köszöntjük a ka­szárnyáknak lakásokká való átala­kítási tervét, örülünk, hogy ennek a tervnek a megvalósításával vala­melyest újra csökkenni fog a mun­kanélküliség, követeljük és unos­­untalan hangoztatjuk a munkások részéről való termelés fokozásának szükségét, csak egyet tartanánk helytelennek és kihatásaiban káros következményűnek, ha az elhibá­zott régi rendszer nyomdokain ha­ladva, a nagy drágaság­­ idején a takarékoskodást a munkabéren kezdenék. A jó politika az ellenke­zőt kívánja: jól fizetni és jó mun­kát követelni! A Fehérvárit és Batthyány laktanyák átalakítása 133 kis lakás lesz — A város terve az építőanyagok olcsó felvásárlásáért — A kis lakások célja Pécs, október 8. (A Dunántúl tudósítójától.) Mint ahogy a Dunántúl azt már korábban megírta, a város hatósága elhatározta, hogy a Fehérváry és Batthyány kaszárnyákat bérházak­ká alakítja át. A két kaszárnya, amely még a régi rendszer szerint épült, a jövőben már nem felelhet­ne meg a katonaság céljainak. A szerb megszálló csapatok parancs­noksága a város hatóságával foly­tatott tárgyalások során nem tett kifogást az átalakítás ellen. Meg­értő beleegyezését adta ahoz, hogy a szükséges munkákat a legrövi­debb idő alatt megkezdjék. A ka­szárnyák átalakítási tervét Kato­­n­a János városi tb. főmérnök ma készítette el. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Katona Já­nos tb. főmérnököt, aiki a terveket a következőkben ismertette: — A két laktanyát és a mel­léképületeket három főcsoport­ra és így három udvarra osztot­tam. Az első csoportba a Batt­hyány laktanya és egy kisebb ra­ktár tartozik. Itt összesen 38 lakás lesz, még pedig 27 két szobás és 17 egy szobás lakás a szükséges konyhákkal és kam­rákkal. A második csoport két nagy raktárból áll. Itt 33 egy szobás lakás lesz a szükséges mellék­­helyiségekkel. A harmadik csoport a Fehér­váry laktanyából és egy raktár­ból alakul. Itt 62 Lakás lesz, még pedig 7 két szobás, egy 3 szobás és 54 egy szobás lakás konyhákkal és kamrákkal. — A három csoportban te­hát összesen 133 kis lakás lesz.­­ Az átalakításra vonatkozó költ­­­­ség­vetést még nem állítottam­­ össze. Nem is lehetett, mert nem tudom, mennyibe kerülnek a szükséges építési anyagok. Erre vonatkozólag a város ha­tósága a következőket tervezi. Az építő anyagok termelőit hol­napra és a következő napokra megbeszélésre hívja össze. A város hatósága arra fogja őket kérni, hogy az átalakításhoz szükséges építő anyagokat ön­költségi áron bocsássák a város rendelkezésére. A két kaszár­nyának bérházakká való átala­kításával a városnak nagy hord­erejű, messzemenő céljai van­nak. Már maga az a tény, hogy 133 kis lakással több lesz a vá­rosban, fontos szociális ered­mény. A munkanélküliség eny­hítése szempontjából is nagy jelentőségű az átalakítás. Leg­nagyobb kihatással lesz azon­ban az új építkezések megindu­lására.­­ Hogy a házépítés szünetel, annak talán a legnagyobb oka az, hogy a háztulajdonosok nem mondhatnak fel a lakóknak. Két házigazdának csak azért si­került új ház építését tervbe venni, mert a házak bedőléssel fenyegettek és a lakókat ki kel­lett telepíteni. Abban a pilla­natban, amint a lebontás előtt álló ház lakói másutt megfelelő lakást találhatnak, nyomban megindul az építkezés. És itt kapcsolódik bele a két kaszár­nya átalakítási terve az egész várost érintő fontos közérdekbe. A létesülő 133 új lakást a vá­ros hatósága nem adja át mind­járt és egyszerre a közforgalom­nak. Ha valaki régi házát le akarja bontani és helyére újat akar építeni, bejelenti a város hatóságának és az illető háztu­lajdonos Zsikéit helyezi el az új bérházakban. Erre a célra mint­egy tartalékul biztosítja a vá­ros a 133 új lakást. Ha ilyenfor­mán a város hatóságának sike­rülni fog az új házépítkezéseket megindítani, olyan fontos szo­ciális eredményt ér el, amely által a munkanélküliségen úgy, mint a lakásmizérián is hatal­masan segítve lesz. — Természetes tehát, hogy ebben a munkában segítségül fe­ll sietni mindenkinek, akinek módjában van. Ezért hívjuk össze az építő­anyagok terme­lőit, hogy megértessük velük a fontos célt és kérjük, hogy az átalakításhoz szükséges anyago­­kat beszerzési, vagy önköltségi áron bocsássák rendelkezé­sünkre.­­ Az átalakítási munkákhoz legnagyobb valószínűség szerint még ez évben hozzákezdünk, úgy, hogy a 133 új lakás már a jövő évre rendelkezésre fog ál­­llni. Idáig tartott a Katona János tb. főmérnök által adott informá­ció. A város tervei minden támoga­tást megérdemelnek. Nincs kétség aziránt, hogy a megbeszélésre ösz­­szehívott építő­anyagok­ termelői megértéssel lesznek a fontos cél elérése iránt. Ebbe a tervbe azon­ban a munkásság érdeke is szorosan belekapcsolódik. A munkások kül­döttsége az átalakítás érdekében már járt küldöttségileg a polgár-­­mesternél, jeléül annak, hogy a munkásság is belátta az átalakítás nagy fontosságát. Ezért kívánatos volna, ha a munkások megfelelő munkabér mellett kitolnák a mun­kaidőt. Ennek a munkának a sike­­­­res keresztülvitele — mint azt már­­ említettük — nagy horderejű és­­ közérdekű célokba kapcsolódik. Az­­ építő­anyagok előállítóinak áldozat- ’ készsége, valamint a munkásság­­ megértése és fokozott munkája biz­­­­tosíthatják az új lakásokat. Már csak azért is szükség volna erre, mert az átalakítási munkálatok igen súlyos anyagi áldozatot jelen­tenek a városra. sz. g. A katolikus autonóm­a Késmárky dr. előadása Pécs, október 8. A katolikus körben tegnap este Késmárky István dr. jogaka­démiai tanár tartott nagy érdeklő­dés mellett előadást a katolikus autonómiáról. — A régi zsidóknál — vezette be az előadó előadását — a vallás teljesen abszorbeálta, magában foglalta az államot, más pogány népeknél pedig az állam szívta fel egészen a vallást. A kereszténység­nek kellett jönnie, hogy megtanít­sa az embereket, misz­erint a testi és lelki igények nem annyira azono­sak, hogy azokat egy szempont alatt, teljesen azonosan lehetne vezetni, irányítani és kielégíteni. A kereszténység tanította meg az em­beriséget, hogy a császár nem lehet ura testünknek és lelkünknek. — A kereszténység mutatott rá arra, hogy a saját hatáskörében a vallás — szuverén. Úgy annyira, hogy az Egyház keretén belül lévő autonóm testületek nem az állam­tól, hanem az Egyháztól kapják az önrendelkezési jogukat. Amikor még a katolikus vallás államvallás volt, nem volt szüksége kimondott autonómiára. Mióta azonban a vi­szonyok gyökeresen átalakultak, mindinkább előtérbe lép a katolikus autonómia kérdése megoldásának szükségessége. Csak ezen önkor­mányzat útján lesznek kiküszöböl­hetők azok a káros befolyások, ame­lyek az állammal való összekötte­tés révén az egyházi életbe belo­­póztak.­­ Az autonómiával bíró más val­lásfelekezethez viszonyítva, szem­betűnő a katolikus egyház hátrá­nya. Más vallásúak maguk választ­ják főpapjaikat, lelkészeiket; a ka­tolikusok­ részére a király nevezte ki a főpapokat és pedig nem a nép, hanem a saját tetszése szerint Más felekezetek vagyonkezelésébe, iskolaügyeibe nem szól bele az ál­lam; a katolikusokéba azonban minduntalan beleártja magát és állandóan kötve tartja kezünket Még rosszabbá vált a helyzet, mióta a főkegyúri jogot a kormá­nyok útján gyakorolta az uralkodó. Ismerteti azután az előadó az állami és egyházmegyei autonómia lényegét, ami nem az Egyház szer­vezetének átalakításában, hanem abban áll, hogy a főkegyúri jogban foglalt és a kultuszminisztérium által gyakorolt jogosítványokat a katolikusok közössége gyakorolja. Fejtegeti a katolikus autonómia és a dogmák viszonyát. Kifejti, mi­lyen jogokra vonatkozhatik a katolikus autonómia, a főpapok és lelkészek választására (a pápa, il­letve a püspökök megerősítése mel­lett), az egyházi vagyon kezelé­sére és az iskolaügyek nagy ré­szére. A tudós igazgató könnyed és von­zó előadása mindvégig feszült ér­deklődést keltett és a legteljesebb elismerést váltotta ki, amely az elő­adó meleg ünneplésében nyert ki­fejezést. Előadás után felszólalásra jelentkezett Horváth Kázmér, aki azonban tévesen állította be fel­szólalását. Késmárky Ist­ván dr. azonnal válaszolt neki olyan értelemben, hogy a pécsi he­lyi autonómiáról ma azért nem

Next