Dunántúli Népszava, 1946. április (2. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
A magyar demokrácia örökös és végleges poliikai életforma Ebből az állapotból kellett nekünk átlépni a szörnyű háború, a mérhetetlen pusztulás és az ország összeomlása árán, abba az országba, amelyben ma élünk: a demokráciába. Sok ember arcán még ma is meg lehet látni a nyilvános és etitkolt fintort akkor ez aszó: demokrácia, elhangzik. Ezt a fintort, a demokrácia ellenségeinél, a demokrácia öklével, míg a jóhiszeműeknél barátságos megértéssel, a demokrácia áldásainak bebizonyításával kell megváltoztatni. A második világháború után a demokrácia már nem lehet politikai kísérlet, amelyet fel- II. évfolyam 73. szám ,te, 1946 április 2. kedd Ára 59.000 pengő Szerkesztőség Ulefennáius 15-A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Perczel utca X szám. Kiadóhivatal telefonszíma: 15-41 Nagy Ferenc miniszterelnök országépítő kormányzati terveket jelentett be Pécsett A múlt bűneiről, a jelen kötelességeiről és a jövő reménységeiről tájékoztatta a kormányelnök az ország népét a vasárnapi pécsi nagygyűlésen . Hűségünket tolmácsolta a Szovjetunió felé és köszönetet mondott a külföldnek a kapott segítségért 19És bennem a hit, hogy Magyarország boldog, művelt, jómódú ország lesz" ti«»* Mennéme Feszült érdeklődéssel fordult az ország közvéleménye vasárnap Bécs felé, ahol a koalíciós kormány miniszterelnöke, kormánya «fjainak jelenlétében adott tánkoztatást a kormányzás idősze■fi kérdéseiről az ország közvéleményének. A kormányelnöki megnyilatkozást azért kísérte feszültrdeklődés, mert az ország népe flaszt várt a kormányelnöktől. Béketárgyalások felé haladó időtért bizonyos bel- és külpolitikai kérdésekre, valamint a mind nehezebbé váló gazdasági helyzet onszolidálására várt kormány■ervekre. Baranya vármegye népe küldöttségeiben felvonult a Széchelyi-térre, ahova felsorakozott Pécs város társadalma is politikai pártállásra való tekintet nélA megnyitó beszéd után Nagy Ferenc miniszterelnök lépett a ■zónoki emelvényre. Megjelenésekor hosszantartó taps fogadta, amelynek elhangzása után megkezdte feszült érdeklődés közben és őszinte halotti csendben háromórás beszédét. Beszédének elején visszapillantást vetett küzdelmes politikai nulljára és megállapította, hogy ♦agyot kellett változnia a világnak ahhoz, hogy a harcos ellenzéki küzdelemből sok szenvedés, börtön és bujdosás után miniszterei, államtitkárai és az ország egyéb vezetői kíséretében kormányelnöki beszámolót mondhasson Pécsett. Foglalkozott ezután az első világháború utáni reményekkel és megállapította, hogy akkor letörték a demokráciának a munkásoldalról feltörő forradalmi megjelenését, azután szétzüllesztették a parasztdemokráciát és intézményesítették a a rekadót a világ legüresebb, legtartalmatlanabb és legléhább jelszavának, a szegedi gondolatnak jegyében. A német kötelékből közjogilag megszabadult ország ugyanazoknak a grófoknak, tábornokoknak, kapitalistáknak és szolgabíráknak a vezetése alá került akik a monarchia idején parádéztak az élen. A nép pedig kül. A hatalmas tér zsúfolásig megtelt és ahogyan a szónoki emelvény körül osztatlanul helyet foglalt az ország mai vezetősége, ugyanúgy felsorakozott a térre az újjáépítésre kész magyar társadalom egésze. Nemzetiszínű zászlók lobogtak a ragyogó napfényben, amikor 11 óra után néhány perccel Nagy Ferenc miniszterelnök és szűkebb kísérete megjelent a gyűlés színhelyén. A népszerűség és bizalom jeleként hosszantartó taps és éljenzés áradt feléje mindenfelől. A zenekar a himnuszt játszotta, majd Pert Viktor nemzetgyűlési képviselő meleghangú üdvözlő beszéde hangzott el, amelyben köszöntötte a nagygyűlés vendégeit és hallgatóságát ugyanazt a szolgaságot nyögte tovább mint azelőtt. A reakciónak itt ezeréves tapasztalata volt, ezeket a tapasztalatokat érvényesítette részint önzésből, részint a saját vezetői képességébe vetett vak hittel. Neki elég gazdag volt az ország, ha a nép nyomorgott is. Elég demokratikus volt, ha a nép politikai szolgaságban élt is, elég művelt, ha a nép tudatlanságban vergődött is és elég szociális, ha a legelmaradottabb állapotban élt is a nép. Ezt az állapotot akarta megörökíteni minden intézkedésével. Bebiztosította magát politikailag, elvette az ijedtében megadott titkos választójogot és a nyílt választás megalázó rendszerébe szorította a dolgozó népet. Arról azután gondoskodott a közigazgatás, hogy a többség sohase merjen alkotmányos jogaival a szive szerint élni. A nép szegényedett és eladósodott, a tőke hízott és gyarapodott. A földreformot elsikkasztotta és a föld népének jobbágyi állapotát meghonosította még a XX-ik század harmadik évtizedében is. Itt a nincstelen alföldi mezőgazdasági munkás évi átlagkereste 110 pengő volt gyermekei répától és kukoricától puffadt hassal nőttek bele a tüdővészbe és korcsosultak el.válthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, követ majd egy örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell meghalni az érdemet. (Éljenzés, taps.) Ezután megindokolta, hogy miért nem ad a demokrácia egészen szabad utat már, most, minden, akár reakciós véleménynyilvánításnak is, mert nem vonja ki a rendőri szolgálatot a maga biztonságának védelméből, miért hirdeti állandóan a harcot a reakció ellen, miért akarja megmerevíteni a demokráciát a maga formájában. A kérdésekre röviden összefoglalva azzal válaszolt, hogy ott áll kísértetiesen előttünk a múlt, amikor gyengeségből veszítette el a nép a játszmát. Ezután a társadalom kötelezettségeiről beszélt és megállapította, hogy a társadalom első feladata, hogy a demokrácia sikere érdekében méltóságteljes türelemmel viselje a gazdasági nehézségeket Másik kötelessége, hogy ismerje el a demokrácia eddigi eredményeit További feladat a dolgozók békéjének és az egymás közti megértésnek a biztosítása. Ennek szerves következménye, a politikai együttműködés mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. I reakciósok rabszolgaságban tartották a magyar dolgozókat A magyar társadalom ne engedjen utat az antiszemitizmusnak A társadalmi béke biztosításával kétféle vonatkozásban foglalkozott. A vallásnak és poltikának egymáshoz való viszonyáról megállapította, hogy a demokráciában nincsenek rendiségek és így a politikai közéleti felszabadulás a rendiség nyomása alól való felszabadulást is jelenti. Sajnálatosan helytelen lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek a biztatására helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A demokrácia örömmel látja a politikában az egyház demokratikus képviselőit és a demokrácia erősödésének tartjuk, ha abban a valláserkölcs is kifejezésre jut. A másik vonatkozás a faji, illetve a felekezeti gyűlölködés kérdése. Figyelmezteti a magyar társadalmat ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészről a világ legantidemokratikusabb tömeghangulatának nincs helye a magyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha még egyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsűtésére. A kormány el van határozva arra, hogy a nemzet békéjét befelé és tekintélyét dkifelé mindenképpen megvédje az ártalmas kultúrharcokkal és a faji gyűlölködéssel szemben, — mondotta a miniszterelnök. A társadalom kötelességei sorába tartozik a központi hatalom és törvény tekintélyének követelése is. A magyar köztársasági kormány nem azt akarj, hogy a magyar nép részéről szervilis hódolat nyilvánuljon meg, olyan melyet a régi rendszerek láttak, hanem megbecsülésből fakadó tekintélytisztelet. Tekintse a magyar nép a központi hatalmat a sajátjának, becsülje meg benne önmagát és engedelmesekedjék a törvényes intézkedéseknek. Ezután megállapította, hogy egy politikai rendszert, a demokráciát is csak akkor lehet meggyökereztetni, csak úgy lehet termelni, a jólétet fokozni, ha rend és biztonság ön az országban (Úgy van!) A rend megteremtésének kérdéséről ezután még a következőket mondotta. fliópengő =51.— pengő! A rendet és a félelemmentes életet csak a törvények és azok betartása biztosíthatják . A rendet nem lehet kizárólag a társadalom belátására, emberek jóindulatára bízni, így a rend megtartása nagyon egyoldalú kötelezettségeket róhat a társadalom egyes rétegeire. A rendet csak a törvények biztosíthatják. A nemzet életében szükséges változásokat csak a törvények szabályozhatják. Mivel a törvényesség állapota fokmérője a demokratikus renszernek és erejének is, a kormány a leghatározottabban kíván őrködni a törvények felett és biztosítani kívánja, hogy sem a polgár tulajdonához, sem máséhoz, sem szabadságához ne nyúljon senki, (Éljenzés, taps.) a törvény utasítása nélkül. Ha a törvények ellen a polgár vét szigorú következményeknek teszi magát — De még szigorúbb büntetésre teszi magát méltóvá az, aki olyan minőségben követ el törvénytelenséget, amely minőségben a törvényességet védenie kellene és a törvénynek érvényt kellene szereznie. (Éljenzés, taps.) Ezzel kívánja biztosítani a magyar kormányzat a magyar társadalom számára a félelemmentes életet (Éljenzés, taps.) — A törvény ereje azonban nemcsak a törvény hatalmában és alkalmazásában rejlik, hanem főleg abban, hogy mennyire tiszteli és mennyire tartja meg saját törvényeit a nép. Ezért kérem én ápolni és erősíteni a törvénytiszteletet A magyar paraszt és az ipari munkás legendás hősiességgel teljesíti kötelességét Rámutatott ezután a miniszterelnök, hogy a magyar paraszt és ipari munkás szinte legendás hősiességgel küzd a nehézségekkel és teljesíti örökkévaló kötelességét. Ennek így is kell lennie, mert az egész nemzet a nagyobb darab kenyér reményében él. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ▼annak sajnos olyan parasztok is, akik kész gazdaságba ültek bele, akiknek a tulajdonságait eddig nem ismertük és akik ahelyett hogy igyekeznének azt gyarapítani, prédálják a készet, megművelés helyett egyenesen megcsemére fogunk nézni és hanem vállalják a földet. Ezeknek a körlalják a mindenkire kötelező áldozatos munkát gondoskodunk helyükre olyan új kisgazdákról, akik nem tékozolnak, hanem szeretettel ölelik át az életetadó ff®édet. (Éljenzés és taps.) Ezután így folytatta a minis*« terelnök: : -— A magyar munkásság szán*' talan esetben adta tanú jelét annak, hogy teljes mértékben áte érzi a demokráciában reáhárult feladatokat A szénbányák ten«melésének állandó emelkedése —« és itt had mondjak köszönetet a ' pécsvidéki bányászoknak (éljenezés) — elérte a termelés békebeli színvonalát és mértékét. Az egyes , üzemek és műhelyek békebeli eredményei, a Kossuth híd megépítése mind-mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mutatja. A munkaerkölcsöknek a kötelességteljesítés minden területén meg kell szilárdulnia.