Dunántúli Népszava, 1946. szeptember (2. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-01 / 196. szám
Árm 40 fillér Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Perczel utca 2. szám. Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Szombaton délután a magyar-román bizottság együttes ülésén a párisi magyar követ ismertette álláspontunkat az erdélyi határkérdésben Fierlinger elvtárs, csehszlovák miniszterelnökhelyettes kijelentette, hogy nagyon jó viszonyban akarnak lenni Magyarországgal Hétfőn a magyar bizottság a magyar-csehszlovák határkérdés vitáját tűzte napirendre Peknéból jelentik. A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítója. A Magyar területi és politikai bizottság permek délutáni ülésén a bizottság visszatért a szerdai ülésnek arra a határozatára, hogy Magyarországot nem hallgatják meg szóbelileg. Megállapították, hogy a múlt ülésen egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román bizottság csütörtöki ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar békeküldöttséget és ezért elhatározták, hogy Magyarországot a magyar bizotság is meghallgatja, mégpedig a román bizottsággal együttes ülésén. Az elhatározás egyhangú volt A bizottság elnöke ezután közölte, hogy a meghívás nem változtatja meg a szerdai ülésen hozott határozatot, amely szerint a bizottság az 1958. évi magyar-román határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltozatására valamelyik bizottsági tag külön javaslata szükséges. A bizottság egyébként a békeszerződés tervezetének második és harmadik cikkelyét tárgyalta, amelyek az alapvető emberi jogok biztosítására vonatkoznak. A cikkely tekintetében döntés nem történt. A bizotság végül elhatározta, hogy a magyar-román együttes bizottság ülését szombaton délután 4 órakor tartják. A magyar álláspontot Auer Pál párisi magyar követ ismerteti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban. A magyar bizottság hétfőn, délután 4 órakor a magyar-csehszlovák határkérdést vitatja meg. Egy másik ülésen, amelynek időpontját később állapítják meg, a magyar bizottság folytatja a kisebbségi biztosítékok vitáját. (Auer Pálnak a magyar-román bizottság együttes ülésén elmondott beszédéről lapzártáig nem érkezett jelentés.) A csehszlovák követelés ellenkezett az Itlanti Chartával A magyar küldöttség a cseheknek öt dunai jobbparti magyar község átcsatolását kérő indítván-‘y ben benyújtotta észrevételeit. A magyar jegyzék ismerteti az öt község területi és lakossági problémáit, majd leszögezi, hogy eének a területnek a lakossága sok alkalommal kifejezte szilárd elhatározását hogy nem akar cseh uralom alá kerülni. Magyar megítélés szerint súlyosan ellenkezik az Atlanti Charta szellemével is, hogy embereket és népeket akaratuk ellenére idegen impérimm alá kényszerítsenek. A csehszlovák javaslat súlyosan veszélyezteti Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit is. Ezekre való tekintettel a magyar küldöttség a javaslat elvetését kéri, csehszlovák pótindítványnak a tárgyában, amely 200.000 szlovákiai magyar kitelepítésére vonatkozik. A harmadik levélben a mayar küldöttség azt kéri, hogy , Magyarország megbízottját hallgassák meg minden olyan politikai és területi kérdés tárgyalása alkalmával, amellyel kapcsolatban a magyar küldöttségnek észrevételei vannak vagy amellyel kapcsolatban más küldöttsgek pótindítványokat terjesztettek elő. A szerződéstervezet második cikkelyének tárgyalásánál az elnök közölte, hogy Jugoszlávia és Ausztrália ré-széről pótindítványt nyújtottak be. A jugoszláv pótindítvány kéri, hogy vegyék be a szerződéseknek ebbe a részébe azt a jogot, hogy az oktatás az illető nemzetiség nyelvén történjék. Az ausztráliai indítvány arra vonatkozik, vegyék be a magyar állam alapvető törvényei közé azt, hogy biztosítsa minden állampolgár számára faji, nyelvi és felekezeti különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljességét. A bizottság elhatározta, hogy a második cikkely első szakaszának vitáját későbbre halasztja. A tárgyalást a harmadik cikkely első pontjánál folytatták. Ehhez a szakaszhoz jugoszláv részről szintén pótindítványt nyújtottak be. A bizottság úgy határozott, hogy a pótindítvány megvitatását és a szerződéstervezet kérdéses szakaszának vitáját későbbre halasztja. Ne ítéljék némaságra Magyarországot! A magyar békeszerződéstervezettel foglalkozó területi bizottság péntek délutáni ülésén az elnök bejelentette, hogy a magyar bizottságtól három levél érkezett. Az első kiemeli, hogy a magyar küldöttség — természetszerűleg — sohasem mondott le arról a jogáról, hogy szóbelileg kifejtse álláspontját az I. cikkely 2. szakaszával kapcsolatban, amely a magyar—román határra vonatkozik. Kéri a magyar küldöttség, hogy hívják meg e célból. A második levél azt kéri, ^'-»v Magyarország megbízottját L-’'.'-ássák meg az I. cikkelyt kapcsolatban annak a Megnyugtató kijelentések a magyar kissebbségről Fierlinger elvtárs, csehszlovák miniszterelnökhelyettes, a csehszlovák Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken tartol sajtóértekezletén, Pearson amerikai hírlapírónak azzal az állításával kapcsolatosan, hogy négy hadosztálynyi szovjet katonaság továbbra is Csehszlovákiában tartózkodik, kijelentette, hogy egyetlen egy szovjet katona sem maradt csehszlovák területen. A csehszlovák miniszterelnökhelyettes támadta a nemzetközi tömböket és kijelentette, hogy ezek veszélyt jelentenek a békére és sürgetné a világ valamennyi szocialistáját, hogy harcoljanak ezek am A csehszlovákiai magyar kisebbségről szólva kijelentette, hogy továbbra is folynak a csehszlovák-magyar tárgyalások, hogy igazságos megoldást találjanak a problémára. Fierlinger elvtárs az újságírók kérdéseire válaszolva kijentette, hogy Csehszlovákia minden módon törekszik megoldani a magyar kisebbség kérdését. Óhajuk, hogy a magyarokkal jó viszonyban éljenek. Boldogok lennénk — mondotta —, ha a magyarokkal meg tudnánk állapodni, mert nagyon jó viszonyban akarunk lenni Magyarországgal. Reméljük, hogy az új Magyarország különbözik a régitől. Reméljük, hogy Magyarország demokratikus lesz. 1946 szeptember 1. vasárnap s1. évf állám, 196. igám Szocialista kongresszus lesz decemberben Pesten Szakass Árpád elvtárs,gyarországi Szociáldemokrata Pár középeurópai szocialista pártok kezdetet tartottak. Valamennyi közlője bejelentette készségét, hogy pesten rendezendő szocialista kétmertette a demokratikus szellemi kapcsolatos konkrét javaslatait a békével kapcsolatos kérdések miniszterelnökhelyettesnője, a mai ötökárának kezdeményezésére a Párisban tartózkodó vezetői ért népeurópai szocialista párt képviserészt vesz a decemberben Budagresszuson. Szakssics elvtárs isdunavölgyi együttműködéssel A megbeszéléseken szóbakerültek is. II külföldi magyar egyesületek meneraaiMM a MaceriahetierlMZ Párisi jelentés szerint a külföldi magyar egyesületek közös memorandumot intéztek a békeértekezlethez. A memorandum kiemeli, hogy a külföldi magyarság a háború alatti tevékenységével kivívta azt a jogot, hogy megszólalhasson hazája érdekében. Az erdélyi magyarok helyzetének gyökeres megváltozatását kérik, továbbá azt, hogy a szlovákiai magyarok üldözését akadályozzák meg. Kívánják a Csehlovákiában élő magyarok állampolgári jogainak helyreállítását is. Az Erdélyi Magyarok Bizottsága „Erdély meghallgatást kér“ című emlékiratban fordul a békeértekezlet résztvevőihez. Az emlékirat bevezetőül a magyar kisebbségi sérelmeket ismerteti, utána kéri a Kőrös- és Marosvidék Magyarországhoz csatolását, végül megoldásként felveti az önálló Erdély kérdését is. Kevés a remény az igazságtalannak minősített határok módosítására A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítója írja: Mint ismeretes, a „négy nagy" külügyminiszterének értekezlete elhatározta, hogy a békekonferencia menetét meggyorsítja. Magyar szempontból érdeklődésre tarthat számot az olasz képviselőház elnökének egy nyilatkozata, amelyben hangoztatja, hogy a t énv nagy magatartásában a határmódosítások kérdésében bizonyos merevség nyilvánul meg. Ezt a körülményt figyelembe véve, lényegesen csökkentek azok a lehetőségek, amelyek az egyes országok által igazságtalanoknak minősített határok módosíására vonatkoznak. A görög-albán helyzet vitája Párisban és Newyorkban Párásból jelentik A párisi értekezet pénteki teljes ülésén Görögország képviselője kérte a legközelebbi ülés napirendjére tűzni, hívják fel a külügyminiszterek tanácsát a Görögország és Albánia közötti területi vita megvizsgálására és megoldására. Molotov szovjet külügyminiszter erre válaszolva kijelentette, hogy a görög küldöttség kérése veszedelmes, mert alkalmas arra, hogy nyugtalanságot keltsen a Balkánon. Azzal vádolta görög kormányt, hogy az albán határkérdés felvetésével befolyásolni igyekszik a királykérdésben vasárnap megtartandó népszavazást. A Reuter-iroda különtudósítója jelenti: Manuilszki ukrán kiküldött, aki Pakisból Newyorkba repült hogy kormányának állás-, pontját a Görögországgal kapcsolatos ügyben képviselje, jelen volt a biztonsági tanács pénteki ülésén. Caldarisz brit kiküldött elutasította a lengyel Lange elnöknek azt a javaslatát, hogy szólítsák Manuilszkit és Dendramisz görög kiküldöttet a tárgyalóasztalhoz. Gromiko szovjet kiküldött kijelentette, hogy a panaszban említett görög-albán határincidensek nem kisebb kilengések, hanem komoly összetűzéseknek tekinthetők Ezek az összetűzések előbbutóbb megmérgezhetik a nemzetközi légkört. A tanács ülését ezután kedd délutánra elhanolták anélkül hogy szavaztak volna az ukrajnai panasz napirendre tűzéséről. Görögország támadástáborrt folytat ellen Manuilszki ukrajnai megbízott pénteken este sajtóértekezleten élesen kikelt Nagybritannia, Északamerika és Franciaország magatartása ellen. Kifogásolta, hogy ezek az államok ellenezték a biztonsági tanács péntek délutáni ülésén az ő meghallgatását. , — A szeptember elsejei görög népszavazás a terror jegyében fog lefolyni — mondotta Maoailsski. Hozzátette, hogy Nagybritannia a biztonsági tanácsot befejezett tény elé akarja állítani és el akarja kerülni, hogy a világ demokratikus közvéleménye megtudja, mi történt Görögországban a népszavazás előtt. Manuilszki hangsúlyozta, hogy Görögország valóságos támadóháborút folytat Albánia ellen és albán területeket akar bekebelezni