Dunántúli Népszava, 1946. szeptember (2. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-01 / 196. szám

Árm 40 fillér Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Perczel­ utca 2. szám. Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Szombaton délután a magyar-román bizottság együttes ülésén a párisi magyar követ ismertette állás­pontunkat az erdélyi határkérdésben Fierlinger elvtárs, csehszlovák miniszter­­elnökhelyettes kijelentette, hogy nagyon jó viszonyban akarnak lenni Magyarországgal Hétfőn a magyar bizottság a magyar-csehszlovák határkérdés vitáját tűzte napirendre Peknéból jelentik. A Magyar Távirati Iroda diplomáciai kü­löntudósító­ja. A Magyar területi és politikai bizottság permek dél­utáni ülésén a bizottság vissza­tért a szerdai ülésnek arra a ha­tározatára, hogy Magyarországot nem­ hallgatják meg szóbelileg. Megállapították, hogy a múlt ülé­sen egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, más­­rész­t a román bizottság csütörtö­ki ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar békekül­döttséget és ezért elhatározták, hogy Magyarországot a magyar bizotság is meghallgatja, még­pedig a román bizottsággal együt­tes ülésén. Az elhatározás egy­hangú volt A bizottság elnöke ezután közölte, hogy a meghívás nem változtatja meg a szerdai ülésen hozott határozatot, amely szerint a bizottság az 1958. évi magyar-román határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltozatására valamelyik bi­zottsági tag külön javaslata szük­séges. A bizottság egyébként a­­ békeszerződés tervezetének máso­­dik és harmadik cikkelyét tár­­­gyalta, amelyek az alapvető em­beri jogok biztosítására vonatkoz­nak. A cikkely tekintetében dön­tés nem történt. A bizotság végül elhatározta, hogy a magyar-ro­mán együttes bizottság ülését szombaton délután 4 órakor tart­ják. A magyar álláspontot Auer Pál párisi magyar követ ismer­teti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban. A magyar bizottság hétfőn, dél­után 4 órakor a magy­ar-csehszlo­vák határkérdést vitatja meg. Egy másik ülésen, amelynek idő­pontját később állapítják meg, a magyar bizottság folytatja a ki­sebbségi biztosítékok vitáját. (Auer Pálnak a magyar-román bizottság együttes ülésén elmon­dott beszédéről lapzártáig nem érkezett jelentés.) A csehszlovák követelés ell­enkezett az Itlanti Chartával A magyar küldöttség a csehek­nek öt dunai jobbparti magyar község átcsatolását kérő indítvá­­n-‘y­ ben benyújtotta észre­vételeit. A magyar jegyzék ismer­teti az öt község területi és la­kossági problémáit, majd leszögezi, hogy eének a területnek a lakossá­ga sok alkalommal kifejezte szilárd elhatározását hogy nem akar cseh uralom alá kerülni. Magyar megítélés szerint súlyosan ellenkezik az Atlanti Charta szel­lemével is, hogy embereket és né­peket akaratuk ellenére idegen impérimm alá­ kényszerítsenek. A csehszlovák javaslat súlyosan ve­szélyezteti Magyarország közleke­dési és gazdasági érdekeit is. Ezekre való tekintettel a ma­gyar küldöttség a javaslat el­vetését kéri,­­ csehszlovák pótindítványnak a tárgyában, amely 200.000 szlová­kiai magyar kitelepítésére vonat­kozik. A harmadik levélben a ma­­yar küldöttség azt kéri, hogy , Magyarország megbízottját hall­­­­gassák meg minden olyan politi­­­­kai és területi kérdés tárgyalása­­ alkalmával, amellyel kapcsolatban a magyar küldöttségnek észrevételei vannak vagy amellyel kapcsolat­ban más küldöttsgek pótindítvá­­­­nyokat terjesztettek elő. A szerződéstervezet második cikkelyének tárgyalásánál az elnök­­ közölte, hogy Jugoszlávia és Ausztrália ré-­­­széről pótindítványt nyújtottak be. A jugoszláv pótindítvány kéri, hogy vegyék be a szerződéseknek ebbe a részébe azt a jogot, hogy az oktatás az illető nemzetiség nyelvén történjék. Az ausztráliai indítvány arra vonatkozik, vegyék be a magyar állam alapvető törvé­nyei közé azt, hogy biztosítsa minden állampolgár számára faji, nyelvi és felekezeti különbség nélkül az emberi jogok és az alap­vető szabadságok teljességét. A bizottság elhatározta, hogy a má­sodik cikkely első szakaszának vitáját későbbre halasztja. A tárgyalást a harmadik cikkely első pontjánál folytatták. Ehhez a szakaszhoz jugoszláv részről szin­tén pótindítványt nyújtottak be. A bizottság úgy határozott, hogy a­ pótindítvány megvitatását és a szerződéstervezet kérdéses szaka­szának vitáját későbbre halasztja. Ne ítéljék­ némaságra Magyarországot! A magyar békeszerződésterve­zettel foglalkozó területi bizottság péntek délutáni ülésén az elnök bejelentette, hogy a magyar bi­zottságtól három levél érkezett. Az első kiemeli, hogy a magyar küldöttség — ter­mészetszerűleg — sohasem mondott le arról a jogáról, hogy szóbelileg kifejtse állás­pontját az I. cikkely 2. szakaszával kap­csolatban, amely a magyar—román határra vonatkozik. Kéri a ma­gyar küld­öttség, hogy hívják meg e célból. A második levél azt kéri, ^'-»v Magyarország megbízottját L-’'.'-ássák meg az I. cikkely­t kapcsolatban annak a Megnyugtató kijelentések a magyar kissebbségről Fierlinger elvtárs, csehszlovák miniszterelnökhelyettes, a cseh­szlovák Szociáldemokrata Párt el­­­­nöke pénteken tartol sajtóérte­­­kezletén, Pearson amerikai hír­lapírónak azzal az állításával kapcsolatosan, hogy négy had­osztálynyi szovjet katonaság to­vábbra is Csehszlovákiában tar­tózkodik, kijelentette, hogy egyet­len egy szovjet katona sem ma­rad­t csehszlovák területen. A csehszlovák miniszterelnökhe­lyettes támadta a nemzetközi töm­böket és kijelentette, hogy ezek veszélyt jelentenek a békére és sürgetné a világ valamennyi szo­cialistáját, hogy harcoljanak ezek a­m A csehszlovákiai magyar kisebbségről szólva kijelentette, hogy továbbra is folynak a cseh­szlovák-magyar tárgyalások, hogy igazságos megoldást találjanak a problémára. Fier­linger elvtárs az újságírók kérdéseire válaszolva kij­entette, hogy Csehszlovákia minden mó­don törekszik megoldani a ma­gyar kisebbség kérdését. Óhajuk, hogy a magyarokkal jó viszony­ban éljenek. Boldogok lennénk — mondotta —, ha a magyarokkal meg tudnánk állapodni, mert na­gyon jó viszonyban akarunk len­ni Magyarországgal. Reméljük, hogy az új Magyarország külön­bözik a régitől. Reméljük, hogy­­ Magyarország demokratikus lesz. 1946 szeptem­ber 1. vasárnap s1. évf állám, 19­6. igám Szocialista kongresszus lesz decemberben Pesten Szakas­s Árpád elvtárs,­gyarországi Szociáldemokrata Pár középeurópai szocialista pártok kezdetet tartottak. Valamennyi köz­lője bejelentette készségét, hogy pesten rendezendő szocialista két­mertette a demokratikus szellemi kapcsolatos konkrét javaslatait a békével kapcsolatos kérdések miniszterelnökh­elyettesnője, a ma­i ötökárának kezdeményezésére a Párisban tartózkodó vezetői ért n­­épeurópai szocialista párt képvise­­részt vesz a decemberben Buda­­gresszuson. Szakssics elvtárs is­­dunavölgyi együttműködéssel A megbeszéléseken szóbakerültek is. II külföldi magyar egyesületek meneraaiMM a MaceriahetierlMZ Párisi jelentés szerint a kül­­földi magya­r egyesületek közös memorandumot intéztek a béke­­értekezlethez. A memorandum ki­emeli, hogy a külföldi magyar­ság a háború alatti tevékenységé­­vel kivívta azt a jogot, hogy megszólalhasson hazája érdeké­ben. Az erdélyi magyarok hely­zetének gyökeres megváltozatását kérik, továbbá azt, hogy a szlo­vákiai magyarok üldözését aka­dályozzák meg. Kívánják a Cseh­lovákiában élő magyarok állam­polgári jogainak helyreállítását is. Az Erdélyi Magyarok Bizottsá­ga „Erdély meghallgatást kér“ című emlékiratban fordul a bé­keértekezlet résztvevőihez. Az em­lékirat bevezetőül a magyar ki­sebbségi sérelmeket ismerteti, utána kéri a Kőrös- és Maros­vidék Magyarországhoz csatolá­sát, végül megoldásként felveti az önálló Erdély kérdését is. Kevés a remény az igazságtalannak minősített határok módosítására A Magyar Távirati Iroda diplo­máciai különtudósítója írja: Mint ismeretes, a „négy nagy" külügyminiszterének értekezlete elhatározta, hogy a békekonferen­cia menetét meggyorsítja. Magyar szempontból érdeklődésre tarthat számot az olasz képviselőház elnö­kének egy nyilatkozata, amelyben hangoztatja, hogy a t­ énv nagy magatartásában a határmódosítások kérdésében bizonyos merevség nyilvánul meg. Ezt a körülményt­­ figyelembe véve, lényegesen csök­kentek azok a lehetőségek, ame­lyek az egyes országok által igaz­ságtalanoknak minősített határok módosíására vonatkoznak. A görög-albán helyzet vitája Párisban és Newyorkban Párásból jelentik A párisi ér­tekezet pénteki teljes ülésén Gö­rögország képviselője kérte a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzni, hívják fel a külügyminiszterek ta­nácsát a Görögország és Albánia közötti területi vita megvizsgá­lására és megoldására. Molotov szovjet külügyminiszter erre vá­laszolva kijelentette, hogy a gö­rög küldöttség kérése veszedel­mes, mert alkalmas arra, hogy nyugtalanságot keltsen a Balká­non. Azzal vádolta görög kor­mányt, hogy az albán határkér­dés felvetésével befolyásolni igyekszik a királykérdésben va­sárnap megtartandó népszavazást. A Reuter-iroda különtudósítója jelenti: Manuilszki ukrán kikül­dött, aki Pakisból Newyorkba re­pült hogy kormányának állás-, pontját a Görögországgal kapcso­­­latos ügyben képviselje, jelen volt a biztonsági tanács pénteki ülésén. Caldari­sz brit kiküldött elutasította a lengyel Lange el­­nöknek azt a javaslatát, hogy szólítsák Manuilszkit és Dendra­­misz görög kiküldöttet a tárgya­­lóasztalhoz. Gromiko szovjet kiküldött ki­­jelen­tette, hogy a panaszban em­­lített görög-albán határincidensek nem kisebb kilengések, hanem ko­moly összetűzéseknek tekinthetők Ezek az összetűzések előbb­­utóbb megmérgezhetik a nemzet­közi légkört. A tanács ülését ezután kedd délutánra elhanolták anélkül hogy szavaztak volna az ukraj­nai panasz napirendre tűzéséről. Görögország támadástábor­rt folytat ellen Manuilszki ukrajnai megbízott pénteken este sajtóértekezleten élesen kikelt Nagybritannia, Észak­­amerika és Franciaország magatar­tása ellen. Kifogásolta, hogy ezek az államok ellenezték a bizton­sági tanács péntek délutáni ülésén az ő meghallgatását. , — A szeptember elsejei görög­­ népszavazás a terror jegyében fog­­ lefolyni — mondotta Maoailsski.­­ Hozzátette, hogy Nagybritannia a biztonsági tanácsot befejezett tény elé akarja állítani és el akarja kerülni, hogy a világ demokratikus közvéleménye megtudja, mi történt Görögországban a népszavazás előtt. Manuilszki hangsúlyozta, hogy Görögország valóságos támadóh­á­­­­borút folytat Albánia ellen és al­­­­bán területeket akar bekebelezni

Next