Dunántúli Népszava, 1946. november (2. évfolyam, 247-272. szám)

1946-10-31 / 247. szám

Szerkesztőség telefonszáma: 15-32 Szerkesz­őség és kiadóhivatal: Perczel­ utca 2. szám. Pécs, h­. ....... .... . . _• II. évfolyam 247. szám Ára 40 fillér A S Z O C I Á L D E M O K R A T APA R T L A P J Ag Kiadóhivatal telefonszáma: 15-42 Huszonnyolc esztendeje... írta: VEDRES JÓZSEF Az emlékezés szárnyán szállánk vissza a múltba, amikor a Gondo­lat Tette izmosodó­t. Ma huszon­nyolc esztendeje, 1918 október 31-én, a forradalmi erők vették ke­zükbe az ország irányítását. Milyen csodálatos is a tör­éne­lem. Alig negyedszázad alatt két­szer is megismételte önmagát. Mert az 1918-as események sorozata — ta­án „modernebb“ kiadásban — kísér­eties mása a második világ­­■háború fináléjénak. Akkor is esz­telen háborúba kergette a proletá­rok mil­iőit a kapitalizmus legna­gyobb ellentmondása, a gazdasági vá­ság. A terjeszkedni vágyó né­met nagytőke akkor is olyan ki­tűnő cinkost talált a magyar feu­dalizmusban, urat alig két évtized múlva Hit'er pokoli „Deutsch'and über a l'es“*e'mélete Imrédyben, Bárdossyban, Sz*ölayban, majd a szakadék legszélén Szálasiban. Akkor is, annak az osztálynak — a munkásosztálynak — kellett a hatalmas vérá­gozatot meghoznia, a gazdasági nyomorúságot meg- 3figy­enie amelyek a legegysége­sebben, a legélesebben tiltakozót­ az ország és a dolgozók érdekei­e oly­áva eső háború ellen. Hiába a csendőrszuronyok 1914 ben és 1941-ben egyaránt erősebbnek bi­zonyultak a nép akaratánál. Azután elérkezett az összeom­lás. És azok, ak­i a háború meg­indításáért elsősorban felelősek vol­ük, akkor rájöttek —­­ mint most —, hogy számukra mindent ő veszett. Még Károly a magyar trón birtokosa, amikor gróf Ti­sza István elmondja történelmi szavait: „nem akarok játékot uzsu a szavakkal, elismerem azt, amit Károlyi Mihály mondott, elisme­rem, hogy elvesztettük a hábo­rút!" És ekkor — de csak ekkor — a nagyhat­almis urak lennének már tárgya­ln a rendőskardlappal csendőrszuronnyal nevelt, ágyú­öl­teleknek hasznú", megrugdalt ve­­gyed­k renddel, a proletársággal. Kézfogási szándékuk nem őszinte, a dolgozók felé nyújtott finom, maszkürözött kezek a szalmaszá­­lat keresik, amelybe kapaszkodná­nak és fület sértő hamisan Csenge­nek a szavak: „fogjunk össze a haza megme­nt­ésére . . .“ A negyedik rend is érzi, hallja harnis tangót Károlyi Mihály, aki már előbb őszinte szöve­séget kötött a Szociá­demokrata Párttal, visszautal­­ja az átlátszó ajánlatot és a dolgozók osztálya öntudatosan egyedül megy tovább a történel­mi úton. Csodálatos eseménysoro­zat veszi kezdetét október 30-val, amikor a nép akarata érvé­nyesít. Károlyi Mihályt nevezi ki miniszterelnökké a forradalmi úton hatalomra kerülő munkás­osztály. Diadalmaskodott tehát az igaz­ság, de — rövid időre. A magyar reakció, a világ legmakacsabb re­akciója nem adta fel a harcot egy pillana­ig sem. És amíg a dolgozó osztály — a hatalom birtokában — nem a jól megérdemelt leszámo­láshoz fogott, hanem nekilátott a beteg ország meggyógyításának, addig a félreállított feudalizmus — hű szövetségest találva a gyá­va, osztályöntudatlan polgárság­ban — nekilá­t­t a megerősödés­nek, hogy hatalmát bármilyen úton is, de visszaorozza. Bárnilyen úton is. Ez a rövid mondat égő fáklyaként világít ezer esztendőn keresztül a borús ma­gyar égen. Mert a halom élvezői, a dolgozók kizsákmányoló, sem­miféle oltól nem riadtak vissza, ha osztályhelyzetük pí­éreit meg inogni érezték. Dózsa parasztjait hatalomra gyilkoltató Zápolyi Já­nos főúr épúgy elmarad a mohácsi ■Útközeiből, mint ahogy a magyar ágát nagydobbal hirdető főúri osztály fé­ reá lőtt, amikor Böhm Vilmos tiszántúli vörös hadserege a csehek ellen küzdött Észak- Magyarországért. De nemcsak fél­­reállottak, hanem fennálló össze­köttetéseik révén még hátba is tá­mad­ák a nemzeti ér­dekákért vé­rüket is feláldozó munkás hadosz­tályokat, így bukott el a forradalom és 1918 hatalmas, lángo­ó felkiáltó­jele lett az osztályharcos munkás­ságnak. E bukot és megszületett belőle s nagy Tanulság. A negyedik rend — nem hiába a történelmi materia’zmus az alapja — le is vonta 1918 törté­nelmi tanulságát. Jól látja, hogy az ellenforradalom saká­jai éhe­sen, sóvárogva várják és szeretnék e­lkészí­tni azt a pillanatot, ami­kor újra ráronthatnak gyűmölt el­lenfelükre, a dolgozókra. Most is „bármilyen úton" a jelszavuk és részben makacsságukra, részben rövidlátásukra jel­emző, hogy nem látják: nincs kiút! Szerte a vilá­gon új jelszó dobogtatja meg a szíveket: „balra tarts!" A reakció próbálkozásait már fölényesen utasította vissza a munkásosztály. Igazunk és erőnk tudatában aggó­dás nélkül nézünk megismétlődő — de mind­nkább gyengülő — ro­hamaik elé. A világ legmakacsabb reakciója sem buktathatja el még­­egyszer ügyünket! Magyarország tag ia lesz a „Világbank“-nak Kétm­illió doll­­os árukölcs­i--t k­punk Braziléból Rát­é Jenő pénzügyminiszter­­kijelen­e­te, hogy a braziliai köl­csön ügye kedvezően áll. Előre­láthatóan kétmillió dolláros áru­kölcsönről lesz szó, amelyet több éven át fizethetünk vissza. Ezen kívül öbb árukölcsönajánló ér­kezett és bérmunk­alehet­s­­égek f­ő tárgyalnak Egyik nagyvállala­tunk egyiptomi gyapotot akar bérmunka formájában feldolgoz­ni, de londoni és ausz­ráliai cé­gek is ajánlottak magyar gyap­júfeldolgozó gyárak részére nyers gyapjút. A magyar kormány be­jelentette a „Világbankinak,­­hogy a­ tagok sorába be óhajt­­ lépni. A nemzetközi közvélemény nagy megnyugvással fogadta Sztálin nyilatkozatát Churchill: „tisztelem és becsülöm Sztálint“ A Dunán áli Népszava, szerdai számában részletesen ismer­tette Sztálin generalisszimu­sznak, a Szovje­t Unió vezetőjének nyi­­latkozatát, amelyet az „United Press­ amerikai hírügynökség igaz­gatójának feltett kérdéseire adó A világsajtó és a vezető állam­férfiak egyönerű véleménye, hogy a szovjet nép veze­tjének leg­újabb nyilatkozata a nemzetközi helyzetre rendkívül megnyugtató hatást gyakorol és újabb tisztulást jelent a bonyolult világhely­zetben. Külön érdekessége Sztálin generalisszimusz nyilatakozata visszhangjának Churchill volt angol miniszterelnöknek észrevétele. A „nagy politikus akiben Sztálin egy új háború uszítóját jelöl­i meg, módfelett és tőle szokatlan melegséggel emlékezik m meg a szovjet népről és vezetőjéről, Sztálin generalisszimuszról... Az alábbiakban közöljük a nagyfontosságú nyilatkozat nem­zetközi visszhangját:­­ A londoni rádió jelentése sze­rint Churchill örömének adott ki­­fejezést Sztálin nyilatkozatával kapcsolatban, de utalt arra, hogy a generalisszimusz által említett 60 hadosztály is felü­lmúlja az Európa területén állomásozó an­gol csapatok létszámát — Tisztelem és becsülöm. Sztá­lint, valamint a szovjet népet — jelen­ette ki Churchill — és őszin­tén szeretném, ha ennek a nagy népnek biztonság, dicsőség és bol­dogság já­rta osztályrészül. * Byrnes külügyminiszter kije­lentette, hogy nincs hozzáfűzni­valója Szálin nyilatkozatához. Csupán emlékeztetett egyrészt júliusi rádiószózatára, másrészt szeptember 6-i stuttgarti beszédé­re.­­ Amerikai diplomáciai körök szerint Sztálin egyes kijelentése: közvetlenül hozzájárulnak az ame­rikai-szovjet feszültség nagymér­vű enyhüléséhez Byrneshez kö­zelálló személyek hangozta­ták hogy más téren is szükség volna a helyzet végleges tisztázására. Lehetségesnek tartják, hogy Byr­nes a csütöröki sajtóértekezleten nyilatkozni fog. Addig is, Sztálin nyilatkozatát fontos tényezőnek tar­ják a nemzetek közti kölcsö­nös megértés keresztülvitelében. Sztálin nyilatkozata a legfon­­t­­osabb és a legtöbbe igérő szov­jet politikai nyilatkozat, amely a­ háború óta elhangzott, — írja a Netwyork Times. A lap hozzáfűzi hogy Szálán válaszai visszhangot jelentenek Byrnesnek „a világot ketté választó kérdésekkel“ kap­csolatos nézeteire.* Az angol rádió diplomácia munkatársa megállapíto­ta, hogy Sztálin nyilatkozata Angliában igen szívélyes fogadtatásra aláll különösen annak Németországgá foglalkozó része. Angol politika körökben örömmel állapítják meg, hogy Sztálin a német kérdés csak­nem valamennyi pontjában egyet­ért Bevinnel. A „Times“ kiemeli, hogy Sztá­lin mostani nyila­kozata sokká kielégítőbb, mint az első, rövi­­debb, világosabb és barátságosabb .A lap szerint a legfontosabb rész,­­az, amely Németországgal foglal­kozik. Biztatónak art­ja a Times, hogy Sztálin hangoztatta az atom­bomba erős nemze­közi ellenőrzé­sének szükségességét. A Jugo­szláviára és az olasz békeszerző­désre vonatkozó megjegyzések arra mutatnak, hogy vannak még nehézségek. A kedd esti francia lapok ki­emelik, hogy Sztálin kijelelt­­ései elősegítik a nemzetközi közvéle­mény megnyugtatását. sj: •s* Atombombára a másik fél is atomkomb­ával válaszaikat figyelmeztette az Egyesült Nemzetek közgyűlését Molotov Az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének kedd délelőtti ülésén a kubai kiküldött követelte a spanyol nép szabadságának visszaszerzését. Molotov kedd délutáni ülésén négy pontban indítványozta az ál­talános lefegyverzést. Ezek sze­rint a közgyűlésnek el kellene ha­tároznia a fegyverkezés általános csökkentését, meg kellene tiltania az a­tmerőnek háborús célokra való felhasználását, hasznos indí­t­ványokat kellene tenni a két előb­bi kérdés lebonyolítására és­ vé­gül minden kormány támogatását kellene kérni ebben az ügyben. Az atombombáról szólva azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy az egyik hadviselő fél atom­bombájára a másik szintén atombombával, sőt ezenkívül még mással is válasz© hat. A lefegyverkezésre vonatkozó in­dítványok élőt. Molotov kifogá­solta Anglia és Amerika poli­tká­­ját. Kijelentette, hogy egyes nagy­­ha­­lmakat erkölcsi felelősség ter­hel amiatt, hogy a biztonsági ta­­nács nem lépett akcióba Spanyol­­ország ügyében. Görögországgal kapcsolatban azt mondta, hogy az ottani fasiszták az angol csapa­ok védelme alatt teljesen gátlástalanul viselkednek. A tagnemzeteknek minden felvilá­gosítást meg­ kellene adniok a ha­táraikon kívül levő haderőikről, kivéve azokról, amelyek volt ellen­séges területen állanak. A vétójogellenes hadjárat a reakciósok munkája.­­ Az Egyesült nemzeteken be­lül két irányzat van. Az egyik a Szovjet­ Unióé, amely a teljes nem­zetközi együttműködés híve, a má­­si­k bizonyos befolyásos csopor­toké, amelyek világhatalmi törek­vésekre bujtogatnak. Churchill azoknak az imperialistáknak a prófétája, akik a világhatalomért hajlandók meggondolatlan katonai kalandokba bocsátkozni. Foglal­­kozni kell azzal a lehetőséggel,­ hogy ezek az imperialisták­­növelik befolyásukat. A nagyhatalmak együttműkö­dése az Egyesült Nemzetek alapköve és ha elvetik ezt az elvet, ez egy­­ben a szervezet végét is jelenti. Az elnök közölte, hogy Molotov javaslatát bizottság elé terjesztik. Hazakerülnek a németországi szovjet övezetbe hurcolt magyar értékek A Világosság írja: Nyárádi Mik­lós államtitkár a Szovjet­unióban folytatott tárgyalások alapján esütönökön Németország szovje­tvezetébe utazik az o­tlévő elhur­colt magyar­ vagyontárgyaik ha­zahozatalának lebonyolítása ér­dekében. Kijelentése szerint a szovjet öveze­ten lévő magyar­­ javak nagyrészt gyári berendezé­sek, gépek és kórházberendezések, amelyeknek hazaszállításra való­­előkészítése már folyik. Halálra ítélték Székesfehérvár volt nyilas főispánját Pintér József volt fejér megyei nyilas főispán és sógora, Bényi Jó­­zsef pártszolgálatos vezető ügyé­­ben öt napig tartó tárgyalás után szerdán hirdetett ítéletet a nép­bíróság. Pintér Józsefet bűnösnek mondotta ki a népbíróság és halál­­­ büntetésre ítélte. Bényi Józsif pártszolgálatost a népbíróság kény­­szermunkára ítélte, amelynek leg­rövidebb időtartamát hat évben állapította meg. Pintér József ke­­gyelmet kért.

Next