Dunántúli Szabad Nép, 1946 (2. évfolyam, 18-225. szám)
1946-01-22 / 18. szám
(x £ éjsim. 9Ii % »0i e#Oi/«iektemara H ÉVFOLYAM 18. SZÁM.ÁRA 1000 PENGŐ. . .*':wbin.vX ijilA S^avtim V ■■ÖKra&asmMHMM&W’’ M ? 0 L 0 i A P I A KEIM!, 1856. KANU.ÍR 22. Itt az ideje, hogy a demokrácia hívei teljes súllyal lépjenek fel és eltiporják a reakciót A Kommunista Párt gyűri taggyűlésén a harc megvívására hívták fel a tömegeket . A jelenlegi nehéz körülmények között sokan felvethetik a kérdést, helyes volt-e a Kommunista Párt eddigi politikája — mondotta. — A választások óta eltolódtak ‘a poSKIB-tai- viszonyok, azelőtt a munkáspártoknak több beleszólásuk volt az ország ügyeinek intézésébe. A választások eredményei azonban nem igazolták a reakció várakozását. A Kisgazdapárt többségi pártként vonult be a nemzetgyűlésbe, mégis a kormányalakításnál kitűnt, hogy Magyarországon többé a munkásosztályt és pártját, a Kommunista Pártot az ország ügyeinek intézéséből kizárni nem lehet. A koalíciós kormány maga elé tűzte a Függetlenségi Frontnak még a választások előtt kibocsátott programja maradéktalan végrehajtását. Akiknek kétségei voltak, hogy a Kommunista Párt kormányba vonulásával nem folytat-e megalkuvó politikát, elfelejtik, hogy a négy kormánypárt közös programja, a közellátásért, a feketézők, az infláció és a reakció ellen, továbbá a szénnek, a föld egyéb kincseinek, s az energiaforrások államosításáért folytatott harc a Kommunista Párt akcióprogramja. Emlékeztette Szántó elvtárs a hallgatóságot a pártnak a választások elől kibocsátott hároméves újjáépítési tervére. Ebben követeltük egy háromtagú csúcsszervezet felállítását a tervek kidolgozására és végrehajtására.A Gazdasági Főtanács felállítása lényegében e követeié® teljesedését jelenti. MOZGÓSÍTJUK tömegeinket Szántó elvtárs ezután ismertette azokat a rendelkezéseket, amelyeket a kormány a gazdasági helyzet megjavításáért hozott. — A reakció, — mondotta — amely a választásokon vereséget szenvedett, más utakat keresett és tejes erővel fellépett gazdasági téren is. Szövetkeztek vele az államgépezet és a közigazgatás reakciósai, hogy a helyes rendelkezések ne hozhassák meg a kívánt eredményt és ezzel megbuktassák, csődbe vigyék a demokráciát. Itt az ideje hogy a demokrácia erői teljes súllyal lépjnek fel és eltiporják a minden oldalról jelentkező reakciót és ehhez a harchoz a Kommunista Párt mozgósítja tömegeit. Nem elegendő, hogy elvtársaink bent ülnek a kormányban, s van nemzetgyűlési képviseletünk, a tömegek támogatása és beavatkozása nélkül ezek harca meddő maradna. A kormány közellátási rendelkezései azt célozták, hogy a városi népesség, elsősorban a legfontosabb ipari faluban dolgozó munkások, értelmiségiek ellátása biztosítva legyen. Ki kell szorítani a közellátásból azokat, akik nincsenek rászorulva, a feleslegekkel rendelkezőktől be kell gyűjteni a készleteket és eljuttatni azokhoz, akik rászorulnak, ugyanakkor meg kell indítani a falu iparcikkekkel való egészséges ellátását is. A BANKKÖRÖK SZABOTÁZSA Szántó elvtárs ezután az adópengő, a bankjegydézsma és az árutárolási rendeletekről beszélt. Ami e rendelkezések körül lejátszódott, megmutatta, hogy az országban két ellentétes álláspont uralkodik. A demokrácia baloldalának álláspontja az, hogy a válságot a gazdagok, a tehetősek terhére kell megoldani. A másik oldal a tőkésosztály hatalmi pozícióit akarja megerősíteni. Szükség ,volt-az adópengő bevezetésére, mert az állam alig jutott bevételhez, a gazdagok jelentéktelen adóterhet vállaltak, késedelmeskedtek a befizetéssel, ami a pénz romlása következtében nekik kedvező volt. A pénzfelbélyegzésre szükség volt azért, hogy a forgalomban levő bankjegymennyiség szaporodását megállítsák, másrészt pedig megfelelő árcsökkentések következzenek be. Ma már tudjuk, a gazdasági reakció teljes erővel érvényesült, hogy ezt a jól elgondolt rendelkezést szabotálják. A Nemzeti Bank a kormány megkérdezése nélkül a rendelet életbelépése előtt hihetetlen nagyságú kölcsönökkel látta el az érdekelt tőkéseket, közvetlenül a bankjegydézsma rendelet kibocsátása előtt pedig a bankok felszólították érdekelt ügyfeleiket, a tőkéseket és vállalkozókat, hogy pénzkészletüket helyezzék el a folyószámlákon, tudva azt, hogy a bankjegydézsma nem fogja érinteni a bankbetéteket, így a pénzfelbélyegzés terhét csak a kisemberek, a dolgok, kisiparosok és kiskereskedők viselték, a bankjegyek nagy része viszont kikerült a dézsma alóli. Az árak nem, hogy csökkentek volna, hanem tovább emelkedtek és a helyzet ma talán rosszabb, mint a rendelkezés életbeléptetése előtt. Ugyanez mutatkozott meg az áruzárolási rendelkezésnél is. A szabotálták a rendelkezést. A gyárak késedelmeskedtek az árubejelentéssel, mások tejesen megtagadták. Világos, hogy a gazdasági reakciónak olyan irányú működésével állunk szemben, amely a megbízhatatlan államapparátusra támaszkodva a demokrácia megbuktatására törekszik, hogy a régi rendszert állítsák vissza. A TÖMEGEK EREJÉVEL — Márpedig — mondotta Szántó Zoltán — mi nem akarjuk a régi tőké- és földibirtokosok elnyomó uralmát biztosító országot ujjáépíteni. Mi a nép országát akarjuk felépítete. A nép helyzete pedig a reakció működése következtében egyre rosszabb. Az utolsó év alatt az árak 70 ezerszeresre emelkedtek, ugyanakkor a bérek csak 2 ezerszeresére növekedtek. Ezért keveseljük a politikai harcban elért eredményt is. A munkásosztály elkeseredése napról-napra nő, de éppen ez az elkeseredés az az erőforrás, amelyet hasznosítani akarunk és fogunk. A Magyar Kommunista Párt elhatározta, hogy mozgósítja a népet és a tömegek erejével szerez érvényt a kormányprogram végrehajtásának. Követeljük a pénzügyi apparátus szabotálóinak eltávolítását, nagyobb befolyás biztosítását a munkáspártoknak a Nemzeti Bank ügyvitelében. Követeljük a készletek felkutatásában a népi intézmények, a földigénylő és termelői bizottságok, valamint a most alakítandó népi bizottságok közreműködését. Az igazoló bizottságok és népbíróságok átszervezésére is szükség van. Töhletetlen, hogy a Nyugatról visszatérők nemzeti jutalomban részesüljenek, viszszamenően magkapják fizetésüket, amive a gyárakban a munkásoknak az előírt segélyeket csak késedelmeskedve tudják kifizetni. Szántó elvtárs e szavainál elemi erőre tört ki a helyeslés és a reakció eleni felzúdulás. A KORRUPCIÓ ELLEN — Szükség van az államgépezet megtisztítására — folytatta Szántó elvtárs. — Ez azonban nema jelenti azt, hogy amikor mi a szükséges takarékoskodás miatt is a közhivatalnokok 30 százalékát le akarjuk építeni, a demokrácia embereit engedjük eltávolítani. A reakciósokat kell kiválogatni. A reakciónak azonban a téren is van egy fegyver. Ez a korrupció megkörnyékezik, lepénzeik az államgépezet embereit A korrupció elleni harcot a legélesebb eszközökkel kell megvívni. A korrupció elleni harc — harc a magyar demokráciáért. Szántó elvtársi ezután a demokrácia intézményeinek megóvása mellett foglalt állást .—• Az üzemi bizottságok rendszere nagy vívmánya a demokráciának. Az üzemi bizottságok intézményét megóvjuk. Látjuk azonban, — s itt utalt a Mauthner-bőrgyárban leleplezett árurejtegetés esetére — a reakció megkísérli, hogy az üzemi bizottságok tagjait is korrumpálja, ahol lehet Ha és általános jelenséggé válnék, azok,, akik ellenségei az üzemi bizottságok rendszerének,, azt mondanák: megbukott, nem jó az üzemi bizottságok rendszere. Éppen ezért az üzemi bizottságokat a demokrácia éles, erők fegyverévé kell tenni. Olyan embereket káll az üzemi bizottságokba, válogatni, akik tántoríthatatlanok. Győrött a két munkáspárt közösen elhatározta, hogy a közös maniag közös felelősség alapján az üzemi bizottságok újjáalaklásánál a paritásra törekszik és csak ott térünk el kis engedménnyel, ahol ezt az erőviszonyok megkövetelik. De nemcsak az üzemi bizottságok választásánál, hanem más téren is a legszorosabb munkásegységet kell kiépíteni, mert ha nem egyesítjük erőinket, a reakció mgnyerte a csatát. A harcok kiéleződése elkerülhetetlen és ez magával fogja hozni az erőviszonyok kedvező változását. A mi feladatunk, hogy ez a változás a nép érdekeinek megfeleljen. Élesen kell tehát látnunk a feladatokat, a tömegek mozgósítására pedig erősíteni kell a párt munkáját. Szántó elvtárs példával, az új kollektív szerződések tapasztalataival igazolta, hogy a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha azt tömegek támogatják. A Szakszervezeti Tanácsnak azt a javaslatát, hogy a kollektív szerződések pénzbeli és természetbeni javadalmazást írjanak elő a GyOSz nem akarta elfogadni. De amikor a dolgozók egységes és éles állásfoglalására figyelmeztették, a GyOSz elfogadta a javaslatot. ERŐS KOMMUNISTA PÁRTOT A pármunka erősítése magával hozza, hogy kiküszöböljük a jobboldali veszélyt a párt soraiból, a csüggedést, a passzivitást. Ugyanakkor vissza, kell utasítani e reakciónak azt a mesterkedését is, hogy újra a hitlerista eszmevilág képében verjen éket a dolgozók sorai közé Újra erősödőben van a soviniszta propaganda. A Kisgazdapárt budapesti gyűlésé® az előadó azt állította, hogy Bárdossy Lászlót egy kisebbség terrorjára, végezték rá, de tel még olyan idő, amikor Bárdossy emlékét reGyőz, január 21. Szombaton délután a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a MKP győri szervezetének tagjai, hogy részt vegyenek a pártgyűlésen, amely hivatva volt feleletet adni a napjainkat érintő égető kérdésekre. A taggyűlésen a politikai beszámolót Szántó Zoltán elvtárs nemzetgyűlési képviselő, a MKP győri területi bizottságának titkára tartotta. Feszült érdeklődés, a hallgatóság legnagyob figyelme közepette kezdte meg előadását. Bevezető szavait Lenin emlékezetének szentelte, halála 22. évfordulója alkalmából. Az orosz és a világ proletariátusának vezére Marx és Engels óta a legnagyobb mértékben vitte előre a dolgozók osztálya ügyét. Bejelentette Szántó elvtárs, hogy Lenin emlékének méltóbb megörökítésére az e heti pártnapokat szenteli a Kommunista Párt. A taggyűlés résztvevői egy perces néma tisztelgéssel áldoztak Leninnek, majd Szántó elvtárs rátért a gazdasági és politikai helyzet ismertetésére.