Dunántúli Szabad Nép, 1946 (2. évfolyam, 18-225. szám)

1946-01-22 / 18. szám

(x £ éjsim. 9Ii­ % »0i e#Oi/«iekt­em­­ara H ÉVFOLYAM 18. SZÁM.­ÁRA 1000 PENGŐ. . .*':wbin.vX ijilA S^avtim­ V ■■ÖKra&asmMHMM&W’’ M ? 0 L 0 i A P I A KEIM!, 18­56. KANU.ÍR 22. Itt az ideje, hogy a demokrácia hívei teljes súllyal lépjenek fel és eltiporják a reakciót A Kommunista Párt gyűri taggyűlésén a­ harc megvívására hívták fel a tömegeket . A jelenlegi nehéz körülmények között sokan felvethetik a kérdést, he­lyes volt-e a Kommunista Párt eddigi politikája — mondotta. — A választá­­sok óta eltolódtak ‘a poSKIB-tai­- viszo­nyok, azelőtt a munkáspártoknak több beleszólásuk volt az ország ügyeinek intézésébe. A választások eredményei azonban nem igazolták a reakció vára­kozását. A Kisgazdapárt többségi párt­ként vonult be a nemzetgyűlésbe, mégis a kormányalakításnál kitűnt, hogy Magyarországon többé a munkás­osztályt és pártját, a Kommunista Pártot az ország ügyeinek intézéséből kizárni nem lehet. A koalíciós kor­mány maga elé tűzte a Függetlenségi­ Frontnak még a választások előtt ki­bocsátott programja maradéktalan vég­rehajtását. Akiknek kétségei voltak, hogy a Kommunista Párt kormá­ny­b­a vonulá­­­sával nem folytat-e megalkuvó politi­kát, elfelejtik, hogy a négy kormány­párt közös programja, a közellátásért, a feketézők, az infláció és a reakció ellen, továbbá a szénnek, a föld egyéb kincseinek, s az energiaforrások álla­mosításáért folytatott harc a Kommu­nista Párt akcióprogramja. Emlékez­tette Szántó elvtárs a hallgatóságot a pártnak a választások elől kibocsátott hároméves újjáépítési tervére. Ebben követeltük egy háromtagú csúcsszerve­zet felállítását a tervek kidolgozására és végrehajtására.A Gazdasági Főta­­nács felállítása lényegében e követeié® teljesedését jelenti. MOZGÓSÍTJUK tömegeinket Szántó elvtárs ezután ismertette azo­kat a rendelkezéseket, amelyeket a kor­mány a gazdasági helyzet megjavítá­sáért hozott. — A reakció, — mondotta — amely a választásokon vereséget szenvedett, más utakat keresett és tejes erővel fel­lépett gazdasági téren is. Szövetkeztek vele az államgépezet és a közigazgatás reakciósai, hogy a helyes rendelkezések ne hozhassák meg a kívánt eredményt és ezzel megbuktassák, csődbe vigyék a demokráciát. Itt az ideje hogy a demokrácia erői teljes súllyal lépjnek fel és eltipor­ják a minden oldalról jelentkező reakciót és ehhez a harchoz a Kommunista Párt mozgósítja tö­megeit. Nem elegendő, hogy elvtársaink bent ülnek a kormányban, s van nemzetgyű­lési képviseletünk, a tömegek támoga­tása és beavatkozása nélkül ezek har­ca meddő maradna. A kormány közellátási rendelkezései azt célozták, hogy a városi népesség, elsősorban a legfontosabb ipari­ falu­ban­ dolgozó munkások, értelmiségiek ellátása biztosí­tva legyen. Ki kell szo­rítani a közellátásból azokat, akik nin­csenek rászorulva, a feleslegekkel ren­­delkezőktől be kell gyűjteni a készlete­ket és eljuttatni azokhoz, akik rászo­rulnak, ugyanakkor meg kell indítani a falu iparcikkekkel való egészséges el­látását is. A BANKKÖRÖK SZABOTÁZSA Szántó elvtárs ezután az adópengő, a bankjegydézsma és az árutárolási rendeletekről beszélt. Ami e rendelke­zések körül lejátszódott, megmutatta, hogy az országban két ellentétes állás­pont uralkodik. A demokrácia baloldalának állás­pontja az, hogy a válságot a gaz­dagok, a tehetősek terhére kell megoldani. A másik oldal a tőkésosztály hatalmi pozícióit akarja megerősíteni. Szükség ,volt-az adópengő bevezetésére, mert az állam alig jutott bevételhez, a gazda­gok jelentéktelen adóterhet vállaltak, késedelmeskedtek a befizetéssel, ami a pénz romlása következtében nekik ked­vező volt. A pénzfelbélyegzésre szük­­ség volt azért, hogy­ a forgalomban le­vő bankjegymennyiség szaporodását megállítsák, másrészt pedig megfelelő árcsökkentések következzenek be. Ma már tudjuk, a gazdasági reakció teljes erővel érvényesült, hogy ezt a jól el­gondolt rendelkezést szabotálják. A Nemzeti Bank a kormány megkérdezé­se nélkül a rendelet életbelépése előtt hihetetlen nagyságú kölcsönökkel látta el az érdekelt tőkéseket, közvetlenül a bankjegydézsma rendelet kibocsátása előtt pedig a bankok felszólították ér­dekelt ügyfeleiket, a tőkéseket és vál­lalkozókat, hogy pénzkészletüket he­lyezzék el a folyószámlákon, tudva azt, hogy a bankjegydézsma nem fogja érinteni a bankbetéteket, így a pénz­­fel­bélye­gzés terhét csak a kisemberek, a dolgo­­k, kisiparosok és kiskereskedők viselték, a bankjegyek nagy része­ vi­szont kikerült a dézsma alóli. Az árak nem, hogy csökkentek volna, hanem to­vább emelkedtek és a helyzet ma talán rosszabb, mint a rendelkezés életbelép­tetése előtt. Ugyanez mutatkozott meg az áruzá­rolási rendelkezésnél is. A szabotálták a rendelkezést. A gyárak késedelmeskedtek az árubejelentéssel, mások tejesen megtagadták. Világos, hogy a gazdasági reakció­nak olyan irányú működésével ál­lunk szemben, amely a megbízha­tat­lan államapparátusra támasz­kodva a demokrácia megbuktatásá­ra törekszik, hogy a régi rendszert állítsák vissza. A TÖMEGEK EREJÉVEL — Már­pedig — mondotta Szántó Zoltán — mi nem akarjuk a régi tőké- és földibirtokosok elnyomó uralmát biz­tosító országot ujjáépíteni. Mi a nép országát akarjuk felépítete. A nép helyzete pedig a reakció működése kö­­­vetkeztében egyre rosszabb. Az utolsó év alatt az árak 70 ezerszeresre emel­kedtek, ugyanakkor a bérek csak 2 ezerszeresére növekedtek. Ezért kevesel­­jük a politikai harcban elért ered­ményt is. A munkásosztály elkeseredése nap­­ról-napra nő, de éppen ez az elke­seredés az az erőforrás, amelyet hasznosítani akarunk és fogunk. A Magyar Kommunista Párt elhatá­rozta, hogy mozgósítja a népet és a tömegek erejével szerez érvényt a kormányprogram végrehajtá­sá­nak. Követeljük a pénzügyi appa­rátus szabotálóinak eltávolítását, nagyobb befolyás biztosítását a munkáspártoknak a Nemzeti Bank ügyvitelében. Követeljük a készle­tek felkutatásában a népi intézmé­nyek, a földigénylő és termelő­i bi­zottságok, valamint a most alakí­tandó népi bizottságok közreműkö­dését. Az igazoló bizottságok és népbírósá­­gok átszervezésére is szükség van. Töh­­­letetlen, hogy a Nyugatról visszatérők nemzeti jutalomban részesüljenek, visz­­szamenően magkapják fizetésüket, ami­ve a gyárakban a munkásoknak az előírt segélyeket csak késedelmeskedve t­udják kifizetni. Szántó elvtárs e szavainál elemi erő­re­ tört ki a helyeslés és a reakció el­­eni felzúdulás. A KORRUPCIÓ ELLEN — Szükség van az államgépezet megt­isztítására — folytatta Szántó elvtárs. — Ez azonban nema jelenti azt, hogy­ amikor mi a szükséges takarékoskodás miatt is a közhivatalnokok 30 százalé­kát le akarjuk építeni, a demokrácia embereit engedjük eltávolítani. A re­­akciósokat kell kiválogatni. A reakció­nak azonban a téren is van egy fegy­ver. Ez a korrupció m­egkörnyékezik, le­­pénzeik az államgépezet embereit A korrupció elleni harcot a legélesebb eszközökkel kell megvívni. A korrupció elleni harc — harc a magyar demokrá­ciáért. Szántó elvtársi ezután a demokrácia intézményeinek megóvása mellett fog­lalt állást .—• Az üzemi bizottságok rendszere nagy vívmánya a demokráciának. Az üzemi bizottságok intézményét megóv­juk. Látjuk azonban, — s itt utalt a Ma­uthner-bőrgy­árban leleplezett áru­­rejtegetés esetére — a reakció megkí­sérli, hogy az üzemi bizottságok tag­jait is korrumpálja, ahol lehet Ha és általános jelens­éggé válnék, azok,, akik ellenségei az üzemi bizottságok rend­szerének,, azt mondanák: m­egbukott, nem jó az üzemi bizottságok rendszere. Éppen ezért az üzemi bizottságokat a­ demokrácia éles, erők fegyverévé kell tenni. Olyan embereket káll az üzemi bizottságokba, válogatni, akik tántorít­­hatatlanok. Győrött a két munkáspárt közösen elhatározta, hogy a közös mania­g közös felelősség alapján az üze­mi bizottságok újjáalaklásánál­­ a paritásra törekszik és csak ott térünk el kis engedménnyel, ahol ezt az erőviszonyok megkövetelik. De nemcsak az üzemi bizottságok vá­lasztásánál, hanem más téren is a legszorosabb mun­­kásegységet kell kiépíteni, mert ha nem egyesítjük erőinket, a reakció mgnyerte a csatát. A harcok kiéleződése elkerülhetetlen és ez magával fogja hozni az erőviszonyok kedvező változását. A mi feladatunk, hogy ez a változás a nép érdekeinek megfeleljen. Élesen kell tehát látnunk a feladatokat, a tömegek mozgósításá­ra pedi­g erősíteni kell a párt munká­ját. Szántó elvtárs példával, az új kollek­tív szerződések tapasztalataival igazol­ta, hogy a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha azt tömegek támogat­ják. A Szakszervezeti Tanácsnak azt a javaslatát, hogy a kollektív szerződések pénzbeli és természetbeni javadalma­zást írjanak elő a GyOSz nem akarta elfogadni. De amikor a dolgozók egy­séges és éles állásfoglalására figyel­meztették, a GyOSz elfogadta a javas­­latot. ERŐS KOMMUNISTA PÁRTOT A pármunka erősítése magával hoz­za, hogy kiküszöböljük a jobboldali ve­szélyt a párt soraiból, a csüggedést, a passzivitást. Ugyanakkor vissza, kell utasítani e reakciónak­ azt a mesterke­dését is, hogy újra a hitlerista eszme­világ képében verjen éket a dolgozók sorai közé Újra erősödőben van a sovi­niszta propaganda. A Kisgazdapárt bu­dapesti gyűlésé® az előadó azt állította, hogy Bá­rdossy Lászlót egy kisebbség terrorjára, végezték rá, de tel még olyan idő, amikor Bárdossy emlékét re­Győz, január 21. Szombaton délután a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a MKP győri szervezetének tagjai, hogy részt vegyenek a pártgyűlésen, amely hivatva volt feleletet adni a napjainkat érintő égető kérdésekre. A taggyűlé­sen a politikai beszámolót Szántó Zoltán elvtárs nemzetgyűlési képviselő, a MKP győri területi bizottságának titkára tartotta. Feszült érdeklődés, a hallgatóság legnagyob figyelme közepette kezdte meg előadását. Bevezető szavait Lenin emlékezetének szentelte, halála 22. évfordulója alkalmából. Az orosz és a világ proletariátusának vezére Marx és Engels óta a legnagyobb mértékben vitte előre a dolgozók osztálya ügyét. Bejelentette Szántó elv­társ, hogy Lenin emlékének méltóbb megörökítésére az e heti párt­napokat szenteli a Kommunista Párt. A taggyűlés résztvevői egy perces néma tisztelgéssel áldoztak Leninnek, majd Szántó elvtárs rátért a gazdasági és politikai helyzet ismertetésére.

Next