Hadak Útján, 1984 (36. évfolyam, 372-377. szám)

1984-01-01 / 372. szám

В 20988 F Ä HAZAÉRT ÉLNI EBBNY. HALNI DICSOSBCI A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA XXXVI. évfolyam (Jahrg., Vol.) 1984 január (Nr.) 372. szám Sakk és póker A bizalom és biztonság megteremtéséért egybehívott nemzetközi konferencia Stockholmban kétségkívül a bizalmatlanság és bizonytalanság jegyében indult. A konferencián a Helsinki-i véghatározatot aláíró 35 állam külügyminisztere vesz részt. A konferencia előreláthatóan igen hosszú ideig fog tartani, ha ugyan közben fel nem robban. De a robbantás aligha lehet bárkinek is a célja. Viszont végső fokon meglepő, hogy a főszereplők, azaz se Amerika, se a Szovjetunió nem vár tőle, legalábbis egyelőre fogható eredményeket. Jámborabb gondolkozásű emberek jog­gal kérdezhetik, hogy akkor miért hívták egybe? Hiszen rengeteg időt, fáradtságot és pénzt fog igénybe venni. Évekig is elhúzódhatik. Fel sem sorolható, hogy az első világháború óta hány ilyen konferencia ülése­zett már, Stresatól, Rapallón át Helsinkiig. Közben volt Népszövetség, lett Egyesült Nemzetek Szövetsége, ilyen bizottság, albizottság, Tanács, stb. És mindenek előtt voltak békekonferenciák. Ezek sem a háborúkat nem tudták megakadályozni, sem a békét megnyerni. Hoztak határozatokat, törvényeket, nagyszerű jogalkotásokat, paragrafusokat, artikulusokat, szándéknyilatkozatokat, szerződéseket, megegyezése­ket számolatlanul. Csupán két dologról feledkeztek meg! Az egyik, hogy minden jogalkotásnak csak akkor van hatása, ha mögötte szankciók állanak. A nemzetközi jog ebben a században hihetetlent fejlődött, csak éppen a szankciók hiányoznak belőle. Megszegésükért, vagy hamis interpretációjukért nem jár semmiféle meg­torlás. Ha igen, úgy gyenge és az erősebb fél fütyülhet rá. Fütyül is! A másik, ami­ről megfeledkeztek az az ember! Az egyes ember, vagy az emberi közösségek igaza, célja, vágya, akarata. Az ember kifaragcsált paragrafusok, idegen érdekek, még ide­genebb ideológiák jármába került. Nincsen nemzetközi büntetőtörvénykönyv és még kevésbé létezik a törvények végrehajtását ellenőrző és megszegését büntető hatalom. Senkire sem sújt le a „törvény keze“, mint az egyes államok bűnözőire. De ettől eltekintve a nemzetközi élet annyira összegubancolódott, hogy saját ér­dekei veszélyeztetése nélkül egyik hatalom sem léphet fel a másik ellen. Legke­vésbé „az igazság lángpallósával“. Legfeljebb szép szavakkal. Tehát konferen- ciázunk tovább. Akkor is, ha eleve tudjuk, hogy vagy semmilyen, vagy csupán kis eredményeket érhetünk el. Ezt „a kis lépések politikájának“ nevezik. Nem va-

Next

/
Thumbnails
Contents