Perthi Magyar Hírek, 1988 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

PERTHI Registered by Australia Post Publication No. WBh. 0485 /MAGYAR HÍR: A NyUGAT-AUSZTRILAI MAQYAR SZ£RV£2£TCK fhIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. HUNGARIAN NEWS.OFF ICI AL BULLETIN OF THE HUNGARIAN ASSOCIATIONS IN WESTERN AUSTRALIA XX.évfolyam, 2.sz. /217./ 1988 február hó Évi előfizetés: $ 10.00 Ezen igen érdekes és értékes tanulmányt, szerzője Dr Varsányi Gyula, a 7. Ausztráliai Magyar Találkozó Nemzetpolitikai előadássorozat kezdetén adta elő, 1988 január 4-én. Ki hitte volna, hogy két nappal később, a színpompás záróelőadás után bekövetkezett rosszullét következtében meghal. Ez a cikk ékes bizonyítéka annak, hogy szinte utolsó órájáig nemzetmentő és nemzetvédő munkát vég­zett. Isten nyugosztalja! A VÉDŐÁLLAM SZINDRÓMÁJA KÖZÉPEURÓPÁBAN Míg az első világháborút követő területváltoztatások Közép és Keleteurópát egy gazdasági és társadalmi merevgörcshöz hasonló álla­potba hozták, addig a második világháború egész Európát hozta tartós függésbe két Európán kívüli hatalomtól, melyek kelet-középeurópai vetülete most már e régió politikai merevgörcsbe kényszerítését is ma­gában foglalta. Az Osztrák-Magyar Birodalom mesterségesen felfújt és félremagyarázott, de valójában emberséges megoldások felé fejlődő őszinte törekvéseit a nemzetiségi problémák megoldására ez az állapot megállította most és - legalább is a Dunatájon - problémákat nagyrészt új, államiságukat most sovinizmusban kiélő rezsimek eszközévé tette. A védőállam /Schutzmacht/ fogalma és gyakorlata így is az első világ­háborút követő drasztikus határváltoztatásokkal veszi kezdetét. A népszövetségi rendszerben még valamennyire alkalmazható kisebb­ségvédelmi lehetőségek az E.N. új átértékelése folytán az általános emberi jogok köpenye alatt már nagyrészt használhatatlanná váltak. Nyugat Európa akkor létrehozta az Európai Bíróságot /European Court of Justice/, de Kelet-Középeurópa nem tartozik ennek joghatósága alá. Ebben a törté­nelmi helyzetben felmerül a kérdés:mi történjen Kelet-Középeurópa etnikus kisebbségeivel , elsősorban a legtöbbett veszített, a leginkább elnyomott és Európa legnagyobb számú nemzeti kisebbségével, a magyarral? Erre a súlyos kérdésre próbál legalább részleges választ adni e rövid,de a releváns eseményeket és ezekből kialakulható-kialakítható, egyelőre még csak precedenseket boncolgató tanulmány. * * * Az Egyesült Nemzetek egész rendszere, jogi rendje és rendtartása a tagállamok egyenlőségének elvén nyugszik. Kivétel ebből a Bizton­sági Tanács állandó tagjainak vétójoga. E nagyhatalmak részére adott engedmény nélkül ugyanis aligha jöhetett volna létre mai formájában a szervezet. Az egyenlőségi elv viszont azt jelenti, hogy minden proce­dúra, tárgyalás és döntés a tagállamok közegén át történik.­­ Folytatás a második oldalon­­ /

Next