Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 07. KÖTET (1975)

1975 / 3-4. szám - CZAGÁNY ISTVÁN: A budai Várkert-kioszk és a Palota-loggia

czagány istván A BUDAI VARKERT-KIOSZK ES A PALOTA-LOGGIA A Budapest I. ker., Ybl Miklós tér 9—10. sz. (14.386 hrsz.) alatti Várkert­kioszk — eredetileg vízvezetéki épület, majd kávéház — nemcsak Budának, hanem Ybl Miklós életművének is az egyik legszebb neoreneszánsz ékköve. Kezdettől fogva vitathatatlanul ezt a helyet foglalta el a magyar építészet történetében. Ismertetői nemcsak remekműnek 1 mondták, hanem külön ki­emelték „gyönyörűséges loggiás terraszá"-t és „szellemes architektúrájú központi kéménytornyá"-t 2, valamint „tornyos, bájos . . . művészi létesít­ményei"-! 3. Azt is találóan állapították meg, hogy: „kevés budapesti épületben párosult a mérnöki cél kielégítése annyira a művészi szempontokkal mint Ybl gépház-kioszkjában." 4 Városképi, térelzáró szerepét joggal hasonlították a firenzei Loggia dei Lanzi másolataként megépült müncheni Feldherrn-Hallenak a Ludwig-strasset lezáró rendeltetéséhez. 5 Annál szomorúbb, hogy e pompás alkotás igen elhanya­golt állapotban van és a legutóbbi huszonnyolc év alatt a helyreállítására vonatkozóan csupán igen kevés törekvés történt. 6 Még a városesztétikai szem­1 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. Képzőműv. Alap Kiadóv. 240. o. 202. kóptáb­la. Művek jegyzéke. Méltatás a 72. o.-on. Gerő László: Az építészet koraeklektikus stílusa. „Művészettörténeti Értesítő" 1952. évi I. sz. Budapest, 1952. Tankönyvkiadó Váll. 103. o. Dr. Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében. Buda­pest, 1945. Égyet. Nyomda. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai: É-30. füzet. Az 1943. évi tanfolyam anyaga. 1 —112. o. fényképekkel. Méltatása a 28. o.-on. 2 Dr. Kismarty-Lechner Jenőnek az 1. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. Vö. Gerő László: A ma­gyar építészet haladó hagyományai. Budapest, 1951. Építőipari Könyv- és Lapkiadó Váll. 63. o„ ahol az épületet 1874—1879 közé datálja. 3 Dr. Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek. I. Budapest, 1936. A szerző kiadása. 3 — 61. o. 18 fényképpel. Méltatása a 10. o.-on. 4 Ybl Ervinnek az 1. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. 5 Ybl Ervinnek az 1. sz. jegyz.-ben i. m. 72. o. 6 Az I. ker. Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya a 25 105/2/1961. sz. határozatá­ban kötelezte a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalatot a műemlék helyreállítására. Körül­belül 1967-ben a KERTI elvállalta az épület tervezését (tervező: Mészáros József) ós a munkát alvállalatba adta a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat tervező részlegének (Németh István), amely beállványozta ós felmérte az építményt. Kőfaragó munkáinak fel­újításához részletes kiviteli tervdokumentációt készített, de ez nem került megvalósításra. Majd az elsőfokú műemléki hatóság a 126 630/2/1968. sz. határozatával és a másodfokú hatóság a 126 630/2/1968. sz. határozatával kötelezte a Pannónia Szálloda és Vendéglátó­ipari Vállalatot (VIIJ Puskin utca 6.) az épület felújításéra, amely azonban ezt nemhajtot­ta végre, inkább megvált a Kioszktól. Ezért a MŰBER tervező részlege 1973-ban elvégez­te azokat az ideiglenes jellegű belső tatarozásokat és kismérvű átalakításokat, amelyek az Állami Budapest Táncegyüttes működéséhez elengedhetetlenül szükségesek voltak. Követ­kezésképpen erről a KOZTI-nek állapotrögzítő dokumentációt kellett benyújtania a Budapesti Műemléki Felügyelőséghez. A továbbiakra nézve pedig a MÜBER megrendelte 12* 481

Next

/
Thumbnails
Contents