Imre Sándor: Geleji Katona István főleg mint nyelvész. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 7. szám, 1869)

GEEEJI KATONA ISTVÁN FŐKÉP MINT NYELVÉSZ. (Olvastatott június 28. 1869). I. E férfiú a XVII. század egyik legkitűnőbb tudósa ér­dekes élettörténetének egy egészen hiteles bár vázlatos leírá­sa foglaltatik saját müve a „Praeconium Evaugelicum" má­sodik kötetének élőbeszédében, önmaga által feljegyezve. Ebből tudjuk s ebből tudva adták elő utóbbi életírói is, hogy Egerhez közel Gelej nevű utóbb elpusztult helységben 1589 évben született. Atyja Katona János volt, nagyatyja, néhai gr. Kemény Józsefnek egy hátrahagyott jegyzetében találtató hozzávetése szerint, talán ama Gelei (így) Zsigmond, kiről a történetíró Katona István szerint (XXI: 604. 1.) Veráncz An­tal egy levele emlékezik. Anyja magzatának világra jötte előtt fogadást tett, hogy ha szülöttje fiú lesz, istennek szen­teli, azaz lelkipásztorrá képezteti. A gyermek féléves korában atyjától megfosztatott s anyjával és két idősb testvérének gondjai alatt élt. Hét éves korában az arra kóborló tatárok elrabolták, és csak egy hó múlva találta meg és válthatta ki az édes anyja. Tanulói pályát a szántói, gönczi, újhelyi iskolákban folytatott, míg utóbb a pataki collegiumba lépett, hol tanítói iSzepsi Láni Mihály, Siderius István, és kit Bod nem említ, de az önéletíró igen is, a magyar irodalomban ismert nevü Szepsi Koro cz György voltak. Már 1613 pataki seniorrá s onnan beregszászi iskolamesterré lett. Itt érte a csengeri zsinat s Bethlen Gábornak elihez intézett ama felszólítása, hogy jelelne ki a zsinat egy kitűnő ifjat, kit ő saját költségén külföldi 1*

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents