Imre Sándor: Geleji Katona István főleg mint nyelvész. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 7. szám, 1869)

GEEEJI KATONA ISTVÁN FŐKÉP MINT NYELVÉSZ. (Olvastatott június 28. 1869). I. E férfiú a XVII. század egyik legkitűnőbb tudósa ér­dekes élettörténetének egy egészen hiteles bár vázlatos leírá­sa foglaltatik saját műve a „Praeconium Evangelicum" má­sodik kötetének élőbeszédében, önmaga által feljegyezve. Ebből tudjuk s ebből tudva adták elő utóbbi életírói is, hogy Egerhez közel Gelej nevű utóbb elpusztult helységben 1589 évben született. Atyja Katona János volt, nagyatyja, néhai gr. Kemény Józsefnek egy hátrahagyott jegyzetében találtató hozzávetése szerint, talán ama Gelei (így) Zsigmond, kiről a történetíró Katona István szerint (XXI. 604. 1.) Veráncz An­tal egy levele emlékezik. Anyja magzatának világra jötte előtt fogadást tett, hogy ha szülöttje fiú lesz, istennek szen­teli, azaz lelkipásztorrá képezteti. A gyermek féléves korában atyjától megfosztatott s anyjával és két idősb testvérének gondjai alatt élt. Hét éves korában az arra kóborló tatárok elrabolták, és csak egy hó múlva találta meg és válthatta ki az édes­anyja. Tanulói pályát a szántói, gönczi, újhelyi iskolákban folytatott, míg utóbb a pataki collegiumba lépett, hol tanítói­­Szepsi Láni Mihály, Siderius István, és kit Bod nem említ, de az önéletíró igen is, a magyar irodalomban ismert nevü Szepsi Korocz György voltak. Már 1613 pataki seniorrá s onnan beregszászi iskolamesterré lett. Itt érte a csengeri zsinat s Bethlen Gábornak eh­hez intézett ama felszólítása, hogy jelölne ki a zsinat egy kitűnő ifjat, kit ő saját költségén külföldi

Next