Télfy Iván dr: Új görög irodalmi termékek. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 2. szám, 1883)

E R T E K E Z E S E K A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Első kötet. 1867—1869. I. Solon adótörvényéről. Télfy Ivántól. 1867. 14 1. Ara 10 kr. — II. Adalékok az attikai törvkönyvhöz. Télfy Ivántól. 1868. 16 1. 10 kr. — III. A legújabb magyar Szentírásról. Tárkányi J. Bélától. 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A Nibelung-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Szász Károly­tól. 1868. 20 1. 10 kr. — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekinte­téből Akadémiánk feladása Toldy Perencztől. 1868. 15 1. 10 Kr. — VI. A keleti török nyelvről. Vámbéry Ármintól. 1868.18 1. 10 kr. — VII. Gelije Katona István főleg mint nyelvész. Imre Sándortól. 1869. 98 1. 30 kr. — VIII. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. B a r t a 1 u s I st v á n t ó 1. Hangjegyekkel. 1869. 184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai 1550— 59.—2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből.— 3. Baldi Magyar-Olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5 Szenczi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Ferencztöl. 1869. 176 1. — X. A magyar bővített mondat. Brassai Sámueltől. 1870.46 1. 20 kr. — XI. Jelentós a felső-austriai kolos­toroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. Bar talus Ist­vántól. 1870. 43 1. 20 kr. Második kötet. 1869—1872. I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. M á t r a y Gábor 1. tagtól. 1870. 16 1. 10 kr. — II. A tragikai felfogásról. Székfoglaló SzászKárolyr. tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — III. Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. Joannovics Gy. 1. tagtól 1870. 431. 20 kr. — [V. Adalékok a magyar rokonért«lmü szók értelmezéséhez, Final y Henrik 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr. — V. Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. Télfy Iván lev. tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái (Ethikai tanulmány). Szék­foglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 1871. 33 1. 20 kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar Pál XIII. századbeli kanonista. II. Margit kir. herczegnö, mint ethikai iró. III. Baldi Bernardin magyar-olasz szó tárkája 1582-ből. Második közlés IV. Egy XVI. századbeli növénytani névtár XVII. és XVIII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt) Toldy Perencz r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 4C kr. —' VIII. A sémi magán­hangzókról és megjelölésök módjairól. Gr. Kuun Géza lev. tagtól. 1872. 59 1. 20 kr. — IX. Magyar szófejtegetések. Szilády Áron 1. tagtól. 1872. 16 1. lo kr. — X. A latin nyelv és dialektusai. Székfoglaló. Szériássy Sándori, tagtól. 1872. 114 1. 30 kr. — XI. A defterekről. Szilády Áron lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr. — XII. Emlékbeszód Árvay Gergely felett. SzvorényiJózíef lev. tagtól. 1872. 13 1. 10 kr. Harmadik kötet. 1872—1873. I. Commentator commentatus. Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. Brassai Sámuel r. tagtól. 1872. 109 1. 40 kr. — II. Apáczai Cséri János Barczai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében Szabó Károly r. tagtól. 1872. 18 I. 10 kr. — III. Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. Szabó Imre t. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első magyar társadalmi regény. Székfoglaló Vadnai Károly 1. tagtól. 1873 64 1. 20 kl-. — V. Emlékbeszéd Engel József felett. Pinály Henrik 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. —VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar őskölté­szetre. Barna Ferdinánd 1. tagtól. 1873. 135 1. 40 kr. — VII. Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső I. tag felett. Riedl 3 zen de 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. Goldziher Ignácztó 1873 64 1. 30 kr. — IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Riedl Szende 1. tagtól 1873. 12. 1. 10 kr. —X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. K u u n G é z a 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja F.Z ik-es igék külön ragozásának. Riedl Szende. 1. tagtól 51 1. 20 kr. Negyedik kötet. 1873—1875. I. özáin. Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit roszul mondtak a commentatorok Virgilius Aeneise Il-ik könyvére, különös tekintettel a ma­gyarra. Brassai 8 á m u e 1 r. tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — II. Szám. Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól.

Next

/
Thumbnails
Contents