Egyenlőség, 1894. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1894-01-05 / 1. szám
Budapest, 1894. január 5. XIII. évfolyam. 1. szám. EGYENLŐSÉGes Budapest, V., József tér 10, hová minden küldemény intézendő. Zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve. , 8 írt Fél évre................................ 4 » Negyedévre.......... .................2 » Egyes szám ára 16 kr. MEGJELENIK Nt IN T>EN PENTEKEN. Tartalom: Jókai és a zsidóság. Irta : Dr. Lázár Béla. — Vilmos császár nem antiszemita. (Berlini levél). — Kohner Károly. — Jelinek Adolf temetése. — Hogy jobb irány hódit. .. Irta : Dr. id. Glass Izor. — Párisi levél. Irta: Szirtes Sándor. — Jellinek Adolf utolsó czikke és exhortatiója. — Orosz zsidó katonák. — A londoni zsidó tisztek chanuka-ünnepe. (Kép.) ־—A Messiás. D’Israeli Benjamin regénye. — A zsidók története Liptó-Szt.-Miklóson. Irta: Herzog Emil. — A haragosok. Irta : Haber Samu. — Hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. Jókai és a zsidóság. A magyar nemzeti szellem örömnapja a mai. Nemzeti géniuszunk legtisztább kifejezője, Jókai Mór, ötvenéves írói jubileumát üli. Jókai Mór, a maga egészében, jelleme összes vonásaival együtt: egész ember, magyar. Politikája, filosofiája, képzelete, mesemondó tehetsége, jó szíve, nemes érzése, csapongó kedélye, tiszta humora, szava és tette. Írása és gondolkozása, művészi hajlandóságai, az elefántcsontfaragástól a festegetésig, fellobbanó szerelmi érzése, mély és állandó hűsége az eszményekhez: íme a művelt ma mma, omtjef k ',*istfl.11 iz.Úl!. I.VnUSä. A mi !ÖVä! csak ellátta az Isten az alföld népét, megtestesül. Jókaiban valamennyi. A földet művelőnek munkaszeretete és munkabírásától kezdve annak egyenes szókimondó természetéig. Jókai a magiyar paraszt idealizált alakja, igazabban, mint azt Aranyról állították. Ez az oka, hogy mindenki megtalálja benne azt, amit keres. Die Masse könnt ihr nur durch Masse zwingen. Ein jeder sucht sich endlich selbst was aus! A Faustpoétának tanácsát aligha kellett költőnknek megszívlelnie. Önkénytelenül fakadtak ki lelkéből hatalmas alkotásai. Játszva teremtett, könnyedén, nem úgy, mint Flaubert. Csak úgy szórta ki magából a bájos mesék tömegét, képzelete friss és üde forrás maradt, melyből, meríthetett, akárcsak a mesebeli Fortunatus a soha ki nem fogyó erszényből. Mindannyian, fiatalok és idősbek, kortársai és epigonjai, életünk mennyi bájos, soha el nem feledett perczét köszönhetjük a nagy bűvészmesternek. A diákszobánkat bearanyozta, a szelleme derültté tette a lelkünket, frissebbé a gondolkozásunkat, üdébbé a kedélyünket, fogékonyabbá az élet szépségei iránt. Igen, Jókai hatalmas paedagógus! És ez a hatalmas bűvészmester a sors különös jóvoltából ötvenéves írói jubileumát, nemzete örömholgása közepett, friss és ép egészségben, teljes munkaerőben ülheti meg. Szerencsés nép a magyar mégis! Egész Európa hozsannát zeng a költőnek, a mi ünnepünk ünnepe a világirodalomnak is, ünnepe az ország minden nemzetiségének, minden felekezetének. És főkép ünnepe a magyar zsidóságnak! Miért Jókai egész életét emberi eszmények szolgálatában töltötte és első felléptétől kezdve harcz volt az Ő működése a sötétség gyászvitézei ellen, férfias, bátor, vitéz harcz, melyben. Naptár: Vasárnap (1804. január 7.) 5654. Tévész hó 29-ike. Hétfő Levat hó 1-je. Rósehodes. Kedd 2-ika. Szerda 3-ika. Csütörtök 4-ike. Péntek 5-ike. Szombat 6-ika. Hetiszidra : Ba־ el־ Parah (Mózes II. könyvének 10., 11., 12. fejezetei és a 13. fejezet 16 első verse). Haftorah: »Haddovor aser diber Hassem el- Jirmejohu hannovi...« (Jeremiás 46. fejezete 13. versétől a fejezet végéig.)