Egyenlőség, 1906. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1906-01-07 / 1. szám

1. szám. Budapest, 1906. január 7. XXV. évfolyam. Budapest, V., Váczi-körut 18, hová minden küldemény intézendő. POLITIKAI JELLEGŰ, Lapunk mai száma 24 oldal. Szerkeszt68׳ég és kiadóhivatal: ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP, Szerkeszti: SZABOLCSI MIKSA. Vesztesége van a magyar zsidóságnak, amint Mezei Mór dr, a ravatalnál mondta — az egész magyar zsidóságnak. Schweiger Mártont, elszólí­­totta körünkből a Mindenható kifürkészhetlen t '־ N «akarata. Azok az intézmények,­ amelyeknek meg­­teremtésében részt vett, vagy amelyeknek inkább külső, mint belső hatások folytán élére került, mindazonáltal nem maradtak árván. Élete alko­­nyán, utolsó két évében sorra lerakta tisztségeit, hogy a változott viszonyok között fiatalabb, az alkotás és teremtés erejének még teljességében levő férfiak kapják föl a lobogót, melylyel a magyar zsidóságot felekezeti céljai felé kell vezetni, Schweiger Márton betöltötte hivatását. Búcsú­­zóul küldhetjük ezt utánna. Az ő életében és működése során alakult ki a magyar zsidóság. Amikor ő a magyarországi zsidóság élére került, akkor Magyarországon az volt főérdeme a zsidó­­nak, hogy magyar legyen nyelvben, gondolkodás­­ban, értelemben. Ma ez már nem érdem, hanem természetes, önként értetődő alkotórész. Az immár pihenni tért tulajdon szemeivel látta az átala­­kulást, azt az amalgamizáló processust, mely a magyarországi zsidóságot a magyarság társadalmi, gazdasági és nemzeti életének tartozó részévé tette Négy évtized alatt, mely Schweiger Márton előtérbe jutása óta eltelt, megsokasodtak a Schwei־־ ger Mártonok. Lelkülete magyar voltát ugyan túl nem szárnyalhatták, de az eszközök és a készség dolgában, melylyel az újabb és legújabb nemze­­dék az általa vallott célokat szolgálni tudják és akarják — s ez az ő irányának dicsősége­ — őt messze fölülmúlták. Maga is elismerte ezt. Először akkor, amidőn már régebben is vezéri talentumot vett maga mellé, másodszor akkor, midőn a maga pozícióit is rendre hozzáférhe­­tővé tette oly férfiak számára, akiket egyéni kvali­­tásaik ezekre idők folyamán kiválasztottak, pre­­destináltak. Az mindenesetre érdeme marad, még­pedig idők folyamán is eltörölhetlen érdeme, hogy fele­­kezeti ügyeinkbe magyar szellemet vitt. Akkor, amikor kezdte, ez fölötte nagy dolog volt s az eredmény, mit munkatársai, de különösen Simon József, buzgalommal és lelkesedéssel segítettek elérni, meglepő. Nem csak a felekezeti közigaz־־ gatás nyelvét tették magyarrá, hanem, ami nehe­­zebb munka volt, iskolában és istenházában elis­­mertették a magyar szó jogát, úgy hogy a magyar zsidóság ama részében, mely kongresszusi alapon állva, az ő irányításukat fogadta el, iskola egyáltalán nincs, templom pedig csak szinte ujjainkon össze­­olvasható, ahol nem a magyar szó volna az ur. ,Sőt a hatás akkora, hogy iskolájuk a másik két felekezeti pártbelieknek sincs idegen nyelvű, templo­­maikban pedig a­ statusquo részen csaknem min­­denütt s orthodox részén is egyre fokozódó mér­­tékben jut megillető helyéhez a magyar idióma. Ennek a hatásnak értéke akkor becsülhető föl, igazán, ha számba vesszük azt, hogy ugyanezen négy utolsó évtized alatt azok a felekezeti intéz״ mények, melyek egyes nemzetiségek kezében van־ nak, mily kevéssé tudtak megmagyarosodni és híveiket magyarosítani. A magyarosítás eredményeinek elérésében kétségkívül igen jelentős szerep jutott a buda­­pesti rabbiképző-intézetnek és az izr. tanítókép­­zőnek, tehát éppen annak a két alkotásnak, melyek­ nek létesítése éveken át folyt nagy küzdelem árán sikerült a Schweiger Márton elnöklete alatt állott kongresszusi szervezetnek. Magának a szervezetnek élére annak idején alkalmasabb központi ember hijján jutott. A kecskeméti magyar zsidó szinte unikum számba ment. Voltak összeköttetései, tudott az emberekkel bánni. Amikor tehát a zsidó autonómia abban a formában, amint kontemplálva volt, érvényesíthe­­tőnek nem bizonyult; amikor a magyar zsidóság pártokra szakadva farkasszemet nézett egymással s szinte küzdelemre külön csoportokban szervez­­kedett, akkor az izr. országos irodája׳ élére a VI. községkerületnek Budapesten lakó elnökét. Schwei- Előfizetési feltételek: Negyedévre MEG­JELENIK MINDEN VASARNAP. Egész évre házhoz kilőve 16 kor. Félévre . . . 8 Schweiger Márton.

Next