Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-03 / 1. szám
r e számára két korona« 1. szám. Budapest, 1920. január 1. XXXIX. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal. BUDAPEST, V., Személynök Utca 25. szám. Telefonszámok 1 5 eskesztőség, kiadóhivatal és könyvkiadóválalat .......... 35—28 88-70 ... ״................. Nyomda... fi MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA.MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztette 1666—1015 Szerkeszti SZABOLCSI MIKSA. DS. SZABOLCSI LAJOS. § & .. : fUrttetstM ossiá%: VII., Kertész-Ittea 16. szám. Előfizetési feltételek: Egész évre ........ 106 korona Fél évre ........ .... 96 korona negyed évre .25 ״ korona ■ T ■•־«׳* ■ *י:■-'ÁS-i'f A rettenetes év. (Az Egyenlőség 39. évfolyama.) Fennállása óta, a magyar nemzetnek és benne a magyar zsidóságnak is, legrettenetesebb esztendeje volt az, melyet most rekesztettünk be. A mi külön történetünk, a zsidóhitüek egyetemes históriája, melynek lapjait vér színezte és köny áztatta, sem tud sok olyan esztendőről, mint aminek a zsidóhitüek számára a tovatűnő volt. Kicsinyke fáklya a nagy égzengésben, amelyet dúló vihar szele erőszakkal lobbanntott ki, de amely múltával a féktelen tobzódásnak nagyobb lángra gyűlt: az Egyenlőség megszokott hűséggel, meg nem tánsorodva küzdötte végig az izgalmaktól égő, borzalmakkal teljes múló esztendőt. Már virradatával a most lezáródott időszaknak — anarchia és káosz, fölfordulás és"zűrzavar lobbantak föl a szemhatáron. A zsidóhitűek, a vonagló nemzetével azonos sorsban, szerteszaggatva, meghasonlásban, zúzott tagokkal vergődtek a porondon.. Az Egyenlőség, minden eddigi magyar érdekeket szolgáló politikáját túlharsogva, kiáltotta bele a szédülő és széldülő közéletbe amagyar ■ zsidó hitvallomását; esdekelve kérte s lelkére kötötte ez ország elszakított területrészein rekedt hittestvéreknek ; maradjatok a magyarság hívei, pionirjai továbbra is. Emellett kérlelhetetlenül és valloti elveihez következetesen harcolt a cionizmus ellen, mely mesterségesen érlelt gyümölcsöket készült betakarítani. Ennek az eredménye volt hogy az év első napjaiban, január 26-án, a zsidó nemzetiségi eszme rajongói, velük szövetkezett más fölforgató elemtekkel, betörtek az Egyenlőség helyiségeibe és szétrombolták kiadóhivatalunkat De, hiába, álláspontunktól eltéríteni nem tudtak. A magyarság és a magyar politikai élet teljes összeomlása előtt még egy utolsó nagy harc élére állott azután az Egyenlőség. Február havában a legszélesebb körű zsidó választási mozgalmat szervezte meg, melyet a főváros zsidó hitű lakosságának eddig végigküzdenie adatott. Ennek is a magyarság védelme volt a mozgató rugója. Egymást érő gyülésezések, demonstrációk, közel 10.000 választó felvonultatása mutatták a nyomait 10Mpai0mpctos eredményű választásnak, amelynek az ad, hogy a pesti zsidóság hitlSz^^s pártja közvetlenül a proletárdiktaks kitörése előtt a MiteV^mre kifejezésre jut'^"az egységes rrittgy ז 1 pontokat és felNyomon követte ezt a nemzet katasztrófája, a megalázás, a szégyen, a szenvedés , a kommunizmus véreskezű korszaka. Az Egyenlőség fejéről, már március 21-én lekerült a~ szerkesztő neve, másirányú, három számon át vad és hamis tanokkal teli cikkek forgatták ki mivoltából a lapot, mely ■nem volt többé a mienk. A kommunista kormány kegyelmes volt, április 12-én betiltotta az Egyenlőséget és igy megszüntette annak a lehetőségét, hogy, múltúnkból és önmagunkkal ellentétben, szolgálnunk kelljen olyan irányt, melytől távol álltunk, mely miatt a szégyen pirossága futotta be az״cunkat és a megalázás fájdalmai szakgatták lelkünket. Szeptember hó 11-ikéig az Egyenlőség szóhoz nem juthatott. Együtt tűrt a szenvedőkkel s együtt reménykedett a nemzeti élet ujjáébredésének előkészítőivel. Az iránytűjét vesztett nemzet a kommunizmus legyűrése és kimúlta után, fájdalom, nem tudta a konszolidádódás útját azonnal megtalálni. Símzó gyötrelmei következtében szinte öntudatlanul csapkodott maga körül és olyan hűt gyermekeibe is, minőnek a zsidóhitüek túlmyomó natmázöme a gyász és keserűség szomoru navidiban^kj₪88₪1ult. belerugdosott. Ötvenezer példányban vitte szét a békítő, a kiegyenlítést kereső, a megváltást és jelszabadítást hirdető, a jogegyenlőséget propagáló szót e fellejthetlenül szomorú napokban. A napisajtót öt héttel megelőzve állott talpra az Egyenlőség, hogy **régi programmjához híven, felvegye a harcot a magyarsággal együtt érző, együtt küzdő, együtt szenvedő zsidóhitüekért, hogy a régi törvények tiszteletét hirdesse, hogy szavunkat hallhassa s hogy elzokogja panaszainkat. Egyedül, elnyomva, hajszolva és a román cenzurától, mely a lapból tárcákat és elbeszéléseket is törölt, bosszantva folytatta az Egyenlőség küzdelmeit mind a mai napig, amikor a törvényes rend és uralom kezdi átvenni impériumát. •׳ Harcban állunk, minden eddiginél súlyosabb élethalál-küzdelemben. Veszélyben és nemzet, ,־,bizonytalanná vált benne a zsidóhitüek helyzete és mi az egészen, az összetartozó részeken kívánunk erőnk és tudásunk teljességével segíteni. A múltba visszatekinteni, harcaink eredményét, vagy jelentőségét vizsgálgatni: nincs időnk, se hangú íz EGYENLŐSÉGET, a zsidóság lapját. ... ....Mi 1־ 1 .1'I° 3