Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-03 / 1. szám

r­ e szám­ára két korona« 1. szám. Budapest, 1920. január 1. XXXIX. évfolyam. Szerkeszt­őség és kiadóhivatal. BUDAPEST, V., Személynök­ Utca 25. szám. Telefonszámok 1 5 es­kesztőség, kiadóhivatal és könyvkiadóvá­lalat .......... 35—28­­ 88-70 ... ״................. Nyomda... fi MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA.­­MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztette 1666—1015 Szerkeszti SZABOLCSI MIKSA. DS. SZABOLCSI LAJOS. § & .. : fUrttetstM ossiá%­: VII., Kertész-Ittea 16. szám. Előfizetési feltételek: Egész évre ........ 106 korona Fél évre ........ .... 96 korona negyed évre .25 ״ korona ■ T ■•־«׳* ■ *י:■-'ÁS-i'f A rettenetes é­v. (Az Egyenlőség 39. évfolyama.) Fennállása óta, a magyar nemzetnek és benne a magyar zsidóságnak is, legrettenetesebb esztendeje volt az, melyet most rekesztettünk be. A mi külön történe­­tünk, a zsidóhitüek egyetemes históriája, melynek lap­­jait vér színezte és köny áztatta, sem tud sok olyan esztendőről, mint aminek a zsidóhitüek számára a tova­­tűnő volt. Kicsinyke fáklya a nagy égzengésben, amelyet dúló vihar szele erőszakkal lobbanntott ki, de amely múltával a féktelen tobzódásnak nagyobb lángra gyűlt: az Egy­e­n­lőség megszokott hűséggel,­ meg nem tán­­sorodva küzdötte végig az izgalmaktól égő, borzalmak­­kal teljes múló esztendőt. Már virradatával a most lezáródott időszaknak — anarchia és káosz, fölfordulás és"zűrzavar lobbantak föl a szemhatáron. A zsidóhitűek, a vonagló nemzetével azonos sorsban, szerteszaggatva, meghasonlásban, zú­­zott tagokkal vergődtek a porondon.. Az Egyenlő­­s­é­g, minden eddigi magyar érdekeket szolgáló politi­­­káját túlharsogva, kiáltotta bele a szédülő és széldülő közéletbe a­­magyar ■ zsidó hitvallomását­; esdekelve kérte s lelkére kötötte e­z ország elszakított terület­­részein rekedt hitte­stvéreknek ; maradjatok a magyar­­ság hívei, pionirjai továbbra is. Emellett kérlelhetetle­­nül és valloti elveihez következetesen harcolt a cioniz­­m­us ellen, mely mesterségesen érlelt gyümölcsöket ké­­szült betakarítani. Ennek az eredménye volt hogy az év első napjaiban, január 26-án, a zsidó nemzetiségi eszme rajongói, velük szövetkezett más fölforgató ele­­­mtekkel, betörtek az Egyenlőség helyiségeibe és szét­­rombolták kiadóhivatalunkat De, hiába, álláspontunk­­tól eltéríteni nem tudtak. A magyarság és a magyar politikai élet teljes összeomlása előtt még egy utolsó nagy harc élére állott azután az Egyenlőség. Február havában a legszélesebb körű zsidó választási mozgalmat szervezte meg, melyet a főváros zsidó hitű lakosságának eddig végigkü­zd­enie adatott. Ennek is a magyarság védelme volt a mozgató rugója. Egymást érő gyülésezések, demonstrációk, kö­­zel 10.000 választó felvonultatása mutatták a nyomait 10Mpai0mpct­os eredményű választásnak, amelynek az ad, hogy a pesti zsidóság hitlSz^^s pártja közvetlenül a proletárdikta­­ks kitörése előtt a MiteV^mre kifejezésre jut­'^"az egységes rrittgy ז 1 pontokat és fel­Nyomon követte ezt a nemzet katasztrófája, a meg­­alázás, a szégyen, a szenvedés , a kommunizmus véres­­kezű korszaka. Az Egyenlőség fejéről, már­ március 21-én lekerült a~ szerkesztő neve, másirányú, három számon át vad és hamis tanokkal teli­ cikkek forgatták ki mivoltából a lapot, mely ■nem volt többé a mienk. A kommunista kormány kegyelmes volt, április 12-én betiltotta az Egyenlőséget és igy megszüntette annak a lehetőségét, hogy, múltúnkból és önmagunkkal ellen­­tétben, szolgálnunk kelljen olyan irányt, melytől távol álltunk, mely miatt a szégyen pirossága futotta be az״­cunkat és a megalázás fájdalmai szakgatták lelkünket. Szeptember hó 11-ikéig az Egyenlőség szóhoz nem juthatott. Együtt tűrt a szenvedőkkel s együtt remény­­kedett a nemzeti élet ujjáébredésének előkészítőivel. Az iránytűjét vesztett nemzet a kommunizmus legyű­­rése és kimúlta után, fájdalom, nem tudta­ a konszoli­­dádódás útját azonnal megtalálni. Sím­zó gyötrelmei következtében szinte öntudatlanul csapkodott maga kö­­rül és olyan hűt gyermekeibe is, minőnek a zsidóhitüek túlmyomó natmázöme a gyász és keserűség szomoru navidiban^kj₪88₪1ult. belerugdosott. Ötvenezer példányban vitte szét a békítő, a kiegyenlítést kereső, a megváltást és jelszaba­­dítást hirdető, a jogegyenlőséget propagáló szót e fel­lejthetlenül szomorú napokban. A napisajtót öt héttel megelőzve­ állott talpra az Egyenlőség, hogy **régi prog­­rammjához híven, felvegye a harcot a magyarsággal együtt érző, együtt küzdő, együtt szenvedő zsidó­­hitüekért, hogy a régi törvények tiszteletét hirdesse, hogy szavunkat hallhassa s hogy elzokogja panaszain­­kat. Egyedül, elnyomva, hajszolva és a román cenzu­­rától, mely a lapból tárcákat és elbeszéléseket is törölt, bosszantva folytatta az Egyenlőség küzdelmeit mind a mai napig, amikor a törvényes rend és uralom kezdi átvenni impériumát. •׳ Harcban állunk, minden eddiginél súlyosabb élet­­halál-küzdelemben. Veszélyben és nemzet, ,־,bizony­ta­­lanná vált benne a zsidóhitüek helyzete és mi az egé­­szen, az összetartozó részeken kívánunk erőnk és tudá­­sunk teljességével segíteni.­­ A múltba visszatekinteni, harcaink eredményét, vagy jelentőségét vizsgálgatni: nincs időnk, se hangú­­ íz EGYENLŐSÉGET, a zsidóság lapját. ... ....Mi 1־ 1 .1'I° 3

Next