Egyenlőség, 1933. július-december (53. évfolyam, 36-45. szám - 54. évfolyam, 1-10. szám)

1933-07-01 / 36. szám

5® fillér 53. évfolyam 36. szám A MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA * MEGJELELIK HETELKÉNT EGYSZER SZERKESZTETTE 1886—1915 SZABOLCSI MIKSA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. ARADI­ UTCA 11. I. EMELET. TELEFONSZ.: 144—30, 539—56, NYOMDA: 100—44 FÉLÉVRE 12 PENGŐ DB SZERKESZTI DR SZABOLCSI LAJOS van tiltva!U­tcai árusításunk Egy érsek és hit püspök említe fel szavát a londoni nagygyűlé­­sen az Üldözöl! zsidóság érdekében (Az Egyenlőség londoni levelező­jé­­től.) Mióta a német zsidóság balsorsa megkezdődött, most játszódott le a legnagyobb tüntetés az üldözött zsi­­dók érdekében. Június 28-án az óriási Queenshallban 6000 néző jelenlétében folyt le a nagygyűlés, melyen majd­­nem kizárólag keresztények vettek részt. A zsidóság részéről csak Rea­­ding márki és Sir Herbert Sámuel ültek a pódiumon, az angol politiká­­nak e két vezető zsidó alakja. Az elnöki emelvényen helyet foglal­tak: a canterbury-i érsek és az angli­­kán egyház hét püspöke; a római ka­­tolikus egyház képviseletében a liver­­pooli érsek, dr. Downey; a jezsuiták képviseletében Woodlock atya; a nem egyesült anglikán hitközségek nevében dr. John Scott Lidgott, a kormány részéről sir John Simon külügymi­­niszter feleségével; lord Snowden kincstári kancellár feleségével; lady Oxfordi, továbbá 54 parlamenti tag és 26 lord a felsőház képviseletében. Lord Bookmaster megható szavai vezették be az ülést és utána a canter­bury-i érsek, Anglia hercegprímása terjesztette elő a határozati javaslatot. ״ Anélkül, hogy egy más ország bel­­­ügyeibe avatkoznánk, kötelességünké­nek tartjuk annak a véleményünknek leszögezését, hogy a német zsidók­­kal való méltánytalan elbánás ellenke­­zik a türelem és a jogegyenlőség elveié­vel, valamint azzal az elbánással, mel­­yet a modern korban a vallási ki­­sebbségeknek nyújtani kell.“ A canterbury-i érsek után felszó­­laltak az egyházak képviselői, hogy a javaslatot elfogadják. Dr. Lidget a metodisták nevében, lord Sddesleigh a katolikusok nevében. Végül a zsidó­­ság nevében Reading őrgróf állott fel. Meghatott köszönetet mondott a zsidó felekezet nevében az összes kérészt tény egyházaknak ezért a felejthetetl­­en és hatalmas tiltakozásért. A magyarság és a nmerizmus ״ A magyar politika lózan fellel és tiszta látással vezeti a népet... Szatmárról­ jelentik. A romániai Orszá­­gos Magyar Párt szatmár megyei tagozata vasárnap nagygyűlést tartott, amelyen dr. Jakabffy Elemér, Szatmár orsz. képvise­­lője mondta el beszámolóját. A szatmári Magyar Párt meghívására megjelent a nagygyűlésen Hegedűs Nándor biharme­­gyei magyarpárti orsz. képviselő, hittest­­vérünk is, akit nagy lelkesedéssel fogad­­tak és­ ünnepeltek. Hegedűs Nándor a nagygyűlésen beszédet tartott és ebben többek között ezeket mondta: Követeljük a kormánytól, a kisebb­­séégek életének és vagyonának feltétlen védelmét, hogy életünket, otthonunkat, vagyonunkat senki büntetlenül meg ne kíúadhassa, járjon az a kisebbségi ember kaftánban vagy szűrben és lakjék Mora­ván. A jogegyenlőséget és igazságos elbá­­nást annál inkább követeljük, mert Er­­dély magyarsága soha nem tért le az ideális kisebbségi politika útjáról és sem­­miféle jelszó, vagy áramlat kedvéért nem ismerte el, hogy bármely faji, nyelvi vagy vallási kisebbséget jogfosztással lehetne sújtani. — A hi­tler­izmus óta tettek ugyan egyet sok kísérletet nálunk is, hogy a magyar­­ságot politikai, vagy társadalmi téren antiszemita akciókba vonják bele, de ezt a magyarság visszautasította. Én magam tiltakoztam az ellen, hogy a hitlerizmust magyar-zsidó kérdéssé, vagy konfliktussá fújják fel, mert ez nem jogosult. Amint elítélem és fáj nekem az antiszemita ag­­resszivitás, énúgy tiltakoztam mindig az ellen, hogy akár pártpolitikából, akár túl­­zott rémlátásból bebeszéljék a magyar­ Ságnak, vagy a Magyar Pártnak, hogy: antiszemita. Akik ezt a taktikát űzik, sokkal rosszabb szolgálatot tesznek a zsidóknak, mint a magyaroknak. Én hoz­­zám egyik lap nyílt levelet intézett, hogy, miért vagyok még tagja a Magyar Párt­­nak és egy bukaresti román lap azt kér­­dezte tőlem, meddig vagyok még magyar. Ezek az urak nem akarják megérteni, hogy a nemzeti érzés nem olyan, mint a ruha, amit a politikai körülmények sze­­rint lehet cserélni. Mikor 1920-ban a ma­­gyarországi kurzus szomorú eseményei, mint a kommunista uralom reakciója, le­­zajlottak, akkor is feltették nekünk, a magyar nemzet zsidófajtája fiainak ezt a kérdést, de mi rámutattunk arra az ötven esztendőre, amelyben a magyar zsidóság ír Hegedős Nándor magyar-zsidó képviselő nagyjelentősegil szatmári beszedő

Next