Egyenlőség, 1933. július-december (53. évfolyam, 36-45. szám - 54. évfolyam, 1-10. szám)
1933-07-01 / 36. szám
5® fillér 53. évfolyam 36. szám A MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA * MEGJELELIK HETELKÉNT EGYSZER SZERKESZTETTE 1886—1915 SZABOLCSI MIKSA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 11. I. EMELET. TELEFONSZ.: 144—30, 539—56, NYOMDA: 100—44 FÉLÉVRE 12 PENGŐ DB SZERKESZTI DR SZABOLCSI LAJOS van tiltva!Utcai árusításunk Egy érsek és hit püspök említe fel szavát a londoni nagygyűlésen az Üldözöl! zsidóság érdekében (Az Egyenlőség londoni levelezőjétől.) Mióta a német zsidóság balsorsa megkezdődött, most játszódott le a legnagyobb tüntetés az üldözött zsidók érdekében. Június 28-án az óriási Queenshallban 6000 néző jelenlétében folyt le a nagygyűlés, melyen majdnem kizárólag keresztények vettek részt. A zsidóság részéről csak Reading márki és Sir Herbert Sámuel ültek a pódiumon, az angol politikának e két vezető zsidó alakja. Az elnöki emelvényen helyet foglaltak: a canterbury-i érsek és az anglikán egyház hét püspöke; a római katolikus egyház képviseletében a liverpooli érsek, dr. Downey; a jezsuiták képviseletében Woodlock atya; a nem egyesült anglikán hitközségek nevében dr. John Scott Lidgott, a kormány részéről sir John Simon külügyminiszter feleségével; lord Snowden kincstári kancellár feleségével; lady Oxfordi, továbbá 54 parlamenti tag és 26 lord a felsőház képviseletében. Lord Bookmaster megható szavai vezették be az ülést és utána a canterbury-i érsek, Anglia hercegprímása terjesztette elő a határozati javaslatot. ״ Anélkül, hogy egy más ország belügyeibe avatkoznánk, kötelességünkének tartjuk annak a véleményünknek leszögezését, hogy a német zsidókkal való méltánytalan elbánás ellenkezik a türelem és a jogegyenlőség elveiével, valamint azzal az elbánással, melyet a modern korban a vallási kisebbségeknek nyújtani kell.“ A canterbury-i érsek után felszólaltak az egyházak képviselői, hogy a javaslatot elfogadják. Dr. Lidget a metodisták nevében, lord Sddesleigh a katolikusok nevében. Végül a zsidóság nevében Reading őrgróf állott fel. Meghatott köszönetet mondott a zsidó felekezet nevében az összes kérészt tény egyházaknak ezért a felejthetetlen és hatalmas tiltakozásért. A magyarság és a nmerizmus ״ A magyar politika lózan fellel és tiszta látással vezeti a népet... Szatmárról jelentik. A romániai Országos Magyar Párt szatmár megyei tagozata vasárnap nagygyűlést tartott, amelyen dr. Jakabffy Elemér, Szatmár orsz. képviselője mondta el beszámolóját. A szatmári Magyar Párt meghívására megjelent a nagygyűlésen Hegedűs Nándor biharmegyei magyarpárti orsz. képviselő, hittestvérünk is, akit nagy lelkesedéssel fogadtak és ünnepeltek. Hegedűs Nándor a nagygyűlésen beszédet tartott és ebben többek között ezeket mondta: Követeljük a kormánytól, a kisebbséégek életének és vagyonának feltétlen védelmét, hogy életünket, otthonunkat, vagyonunkat senki büntetlenül meg ne kíúadhassa, járjon az a kisebbségi ember kaftánban vagy szűrben és lakjék Moraván. A jogegyenlőséget és igazságos elbánást annál inkább követeljük, mert Erdély magyarsága soha nem tért le az ideális kisebbségi politika útjáról és semmiféle jelszó, vagy áramlat kedvéért nem ismerte el, hogy bármely faji, nyelvi vagy vallási kisebbséget jogfosztással lehetne sújtani. — A hitlerizmus óta tettek ugyan egyet sok kísérletet nálunk is, hogy a magyarságot politikai, vagy társadalmi téren antiszemita akciókba vonják bele, de ezt a magyarság visszautasította. Én magam tiltakoztam az ellen, hogy a hitlerizmust magyar-zsidó kérdéssé, vagy konfliktussá fújják fel, mert ez nem jogosult. Amint elítélem és fáj nekem az antiszemita agresszivitás, énúgy tiltakoztam mindig az ellen, hogy akár pártpolitikából, akár túlzott rémlátásból bebeszéljék a magyar Ságnak, vagy a Magyar Pártnak, hogy: antiszemita. Akik ezt a taktikát űzik, sokkal rosszabb szolgálatot tesznek a zsidóknak, mint a magyaroknak. Én hozzám egyik lap nyílt levelet intézett, hogy, miért vagyok még tagja a Magyar Pártnak és egy bukaresti román lap azt kérdezte tőlem, meddig vagyok még magyar. Ezek az urak nem akarják megérteni, hogy a nemzeti érzés nem olyan, mint a ruha, amit a politikai körülmények szerint lehet cserélni. Mikor 1920-ban a magyarországi kurzus szomorú eseményei, mint a kommunista uralom reakciója, lezajlottak, akkor is feltették nekünk, a magyar nemzet zsidófajtája fiainak ezt a kérdést, de mi rámutattunk arra az ötven esztendőre, amelyben a magyar zsidóság ír Hegedős Nándor magyar-zsidó képviselő nagyjelentősegil szatmári beszedő