Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos
A GÖRÖG ÉS LATIN HANGOK KIEJTÉSE. 789 czia v (G. Édon, Ecriture stb. p. 54), mert akkor elég lett volna, ha a zsidók mindig 1 (= vav)-al írják át, Ľ. ο. ilbv (vilan, görögösen) velum takaró. Azon körülmény azonban, hogy a legtöbb kölcsönszóban a ν héber 2 (= betli)-el adatik vissza, a mellett bizonyít, hogy a ν a zsidóknál valamivel erősebben, körülbelül mint a német w vagy újgörög β hangzott. Amellett aztán vannakoly kölcsönszavak is, amelyekben a latin ν egyáltalában nincsen megjelölve, p. o. DKDSDX (aspasianos) Vespasianus t. n., DlR TK (iros) virus méreg, itt azonban a görög orthographia és kiejtés volt mértékadó, v. ö. Ουεσπασιανός és ιός = virus. ΥΙΠ. A dupla consonansok ζ, ς, φ, 1. Újgörög kiejtés szerint ζ egyszerű folytonos hang (Dauerlaut); a zsidó rabbinikus nyelvhasználatban is csak mint egyszerű z-hang szerepel, az átírásra ugyanis ' (= zajin) betűt használnak ; p. o. xt^* (zita) ζψα a ζ hangjegy neve, (zöní) ζώνη öv, DIS* (örez) οφυζν, rizs. Megfordítva a régi görög biblifordításokban a héber · (szajin) helyett a tulajdonnevekben szintén a ζ a megfelelő transcriptio. 1. F i e d összeállítását Origenis Hexaplorum quad supersunt. Oxonii 1875, az előszóban 2. c és φ a zsidó nyelvhasználatban ep úgy megtartották értéküket, mint az újgörögben, valóságos dupla consonansok. Példák: Malek"sandros "Αλέξανδρος t. n. D'DDlD (takasis) vagy DOptû (tak'sis) τάςις rend, KuD'útt (metakasa) vagy KDpînS2 (metak'sa) μέταξα selyem etc. ; fHtalDSD (planterin, a liquida felcserélésével) φαλτηριον egy hangszer, Dia^DÖ (pste;o8) φήνος kövecskék, DIDB^ (g'apsos) γόφος gipsz sat. (Vége köv.) Dr. KRAUSZ SÁMUEL. PETŐFI KÖLTEMÉNYEINEK ELSŐ KRITIKAI KIADÁSÁRÓL. (Folytatás.) 1848. Az Örült. — Várady Antal közlése szerint Petőfi, mikor az «Az őrült » -et írta, nem hajigálózott, hanem játszott egy kétgarasossal, bal kezével fölföldobva és el-elkapva azt. Petőfi állítása, hogy e költeményt Szalk-Szent-Mártonban adta, döntő. Várady Antalnak e tekintetben hitelt adni nem lehet. Lehet különben, hogy Petőfi «Az őrült»-et Pesten kezdte meg és Szalk-Szent-Mártonban fejezte be. A versformát Petőfi kétségkívül Heinetől vette, ki tudvalevőleg egyik kedvelt költője volt.