Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1977 (19. évfolyam, 1-19. szám)
1977-02-07 / 1. szám
EGYETEMI LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA HUSZÁR ISTVÁN EGYETEMÜNKÖN Tájékoztatás és beszélgetés időszerű gazdaság- és egyetempolitikai kérdésekről Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót január 11-én egyetemünk aulájában Huszár István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, az ELTE vezető testületei számára. A találkozón jelen voltak Polinszky Károly oktatási miniszter, Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, Seres László, az V. kerületi pártbizottság titkára, valamiint a pártközpont és az Oktatási Minisztérium képviselői. Megnyitójában Ádám György rektor üdvözölte a megjelenteket, és átadta a szót Huszár István miniszterelnök-helyettesnek. Huszár elvtárs bevezetőjében azt fejtette ki, hogy az elmúlt év népgazdasági fejlődésének arányai és iránya lényegében megfelelt azon célkitűzéseknek, amelyeket az MSZMP két évvel ezelőtti kongresszusán állapítottak meg. Ez a megállapítás az előző év eredményeire is vonatkozik, jóllehet itt erősen éreztető hatását a mezőgazdaságot sújtó aszályos időjárás, illetve a világpiacon bekövetkezett, számunkra kedvezőtlen cserearányromlás. Higgadt optimizmussal tekinthetünk az elkövetkező év elé, hiszen sok év óta először sikerült a népgazdasági ráfordítások mennnyiségét a tervezetten belül tartani, az import mérsékeltebben növekedett, mint az előző években. Ugyanakkor, bár csökkent a termelésben foglalkoztatottak száma, de az egy foglalkoztatott által teljesített munkaórák mennyisége növekedet. Nőtt tehát a hatékonyság, és a vállalatok az időközben kidolgozott saját ötéves terveikben is jelentős növekedést irányoztak el saját maguk számára. Feladatunk: keresni a gazdasági növekedés új forrásait. Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy számos jelentős nagyüzemben már jó úton járnak. Ha lendületesebb lesz a termelés, növekszik az előállított áruk mennyisége, javul a minőségük, nagyobb lesz a felhalmozás, akkor a népgazdasági egyensúllyal sem lehet baj. Terveinket igen alaposan összehangoltuk a szocialista országok népgazdasági terveivel — emelte ki Huszár elvtárs —, és nincs, nem is lehet olyan alternatíva, hogy tőkés piac vagy szocialista integráció...! — Mindkét területen növekedtek a követelmények, s hogy helyt álljunk, ahhoz hatékonyabban kell termelnünk, munkaigényesebb termékeket kell gyártanunk, és arra kell törekednünk, hogy megfelelő termékszerkezet-váltással csökkentsük, illetve kerüljük el a cserearányok romlásából származó károkat. A beruházások területén sem szabad elmaradni, s hogy ezek sikeresek legyenek, az alapiparágakban — az energetikában és a kohászat területén — az V. ötéves tervben jelentősen növelnünk kell ráfordításainkat. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy természetesen a nehézipar területén nem lehet elérni gyors szerkezet-, illetve struktúraváltozást, olyat, amely a világpiaci viszonyok változásait aránylag igen gyorsan követné. E feladat teljesítése elsősorban a feldolgozó iparra vár. Ahhoz, hogy ez az iparág a terveket sikeresen teljesíthesse, olyan új gazdasági korrekciókat vezetett be a kormány, mint a módosított bértarifarendszer, a már elvégzett és még folyamatban levő munkaerő-átcsoportosítások, stb. Nem utolsósorban jó néhány gazdasági alapelv tisztázódott. Ez ahhoz segíti a vállalatok vezetőit, hogy nagyobb biztonsággal, jobban támaszkodhassanak a saját üzemük, vállalatuk, gazdasági egységük belső erőire, öntevékenységére. Az V. ötéves terv első — a takarékosság jegyében végzett — évét eredményesen zártuk. A népgazdaság külkereskedelmi mérlegének kiegyensúlyozásában ugyanakkor sokat várunk 1977-től. A tervezési és gazdasági periódus sorsa sokban függ az idei eredményektől. Huszár István azzal zárta előadását, hogy bízik a reálisan megfogalmazott éves terv teljesíthetőségében. -Egyetemünk vezető testületeinek kibővített ülése azzal folytatódott, hogy Bánfalvi István, a BTK KISZ-titkára, Marx György professzor, Wolfram Ervin egyetemi tanár, valamint Kovacsics József egyetemi tanár néhány kérdésére válaszolt az előadást tartó miniszterelnök-helyettes. Az esemény Ádám György rektor zárszavával ért véget. Intézményünk állami vezetője megköszönte Huszár István látogatását, tájékoztatóját és kifejezte az ELTE közvéleményének azt a kívánságát, hogy felelős párt- és állami vezetők ezután is tájékoztassák időről időre intézményünk vezetőit, vezető testületeit országunk gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről, a gondokról és az eredményekről. ★ Az előadást követően a rektori tanácsteremben közvetlen beszélgetés zajlott le egyetemünk jeles vendégei és az ELTE vezetői között, amelyen intézményünk részéről Ádám György rektor, Bence László, az MSZMP ELTE PB titkára, Bozsó Ernő, gazdasági főigazgató, Székely György általános rektorhelyettes, Szakács Kálmán, az SZB elnöke, Kátai Imre, Király Tibor, Szathmári István dékánok, Kisfaludy Gyula, a PB munkatársa, Körmendi Sándor a KISZ VB titkára, és Papp József, a Rektori Hivatal vezetője vett részt. A beszélgetés elején Ádám György rektor röviden tájékoztatta a jelenlevőket az ELTE-n folyó oktatás technikai feltételeiről, körülményeiről. Utalt rá, hogy az Állami Tervbizottság decemberi határozata reményt nyújt arra, hogy a meglevő épületek rekonstrukciója megtörténjék és hogy a jelenlegi helyiséggondok enyhüljenek az egyetem használatára átadandó épületekkel. A rektor szavait követő beszélgetés során a következő főbb kérdésekben alakult ki egyetértés: Az egyetem fejlesztési programját úgy kell elkészíteni, hogy e távlati terv az ezredforduló táján is helytálló legyen. Bár ma az új TTK megépítésére nincs lehetőség, ugyanakkor olyan határozat sem született, hogy annak megvalósítását egyszer s mindenkorra levették volna a napirendről. Ez azt is jelenti, hogy a most induló ELTE rekonstrukció — melyet így is, úgy is végre kellett volna hajtani a belvárosban — nem fosztja meg az ELTE-t az új TTK felépítésének lehetőségétől. Egyébként, a rekonstrukciót illetően az egyetem vezetőinek és a felügyeleti hatóságnak mindent meg kell tenniük azért, hogy az újjáalakítási munkák során egyetemünkön az oktatás ne akadozzon. A résztvevők egységesen hangsúlyozták, hogy a rekonstrukció leendő ütemtervét, mind az egyetemnek, mind pedig az Oktatási Minisztériumnak szigorúan tartania kell. Polinszky Károly miniszter az átadandó épületek ügyének gyors lezárására tett ígéretet. A tudományegyetemek eljövendő szakemberképzési feladatait figyelembe véve kívánatos az egyetemek közötti munkamegosztás kialakítása. Éppen ezért minél hamarabb meg kell állapítani az egyes szakok, ágazatok prioritását egyetemenként. (Szükséges például a nyelvi képzés teljes áttekintése, illetve a TTK és a BTK esetében a továbbképzési tervek pontosítása stb.) Egyetértettek a beszélgetők abban is, hogy a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli tagozatának bázisfejlesztését — laboratóriumok! — a TTK keretében kell megoldani. A BTK-n a szakképzés és a tanárképzés átszervezése a soron levő feladat, amely azonban hely- és létszámigénnyel jár majd. Az Izabella utcában átadott helyiségek ugyanakkor csak enyhítik, de nem oldják meg a BTK ezzel kapcsolatos gondjait. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes az 1978. őszéig elkészítendő rekonstrukciós tervvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ebben szükséges szerepeltetni: 1. az átadásra kerülő épületeket; 2. a felújításra és korszerűsítésre váró épületeket; 3. az új épületeket — igen alapos indoklással! Az ütemterv első változatának megbeszélésére január 19-én került sor, az ELTE vezetőivel. A rekonstrukciós munka elvégzésére az ELTE-n egy külön tervező részleget kell felállítani, melyhez a szükséges béralapot az OM bizosítja. Huszár István miniszterelnök-helyettes véleménye szerint az elhangzott beszélgetés során jobban tisztázódtak az ELTE gondjai. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy egyetemünk jó fejlesztési terveket, műszaki dokumentumokat készítsen és terjesszen a felsőbb szervek elé. Kijelentette, nem látja elvi akadályát annak, hogy a rekonstrukció során az ELTE új épületeket is építsen. Ugyanakkor megjegyezte, — látva az itt is jelentkező, és az oktató-nevelő munkával szorosan összefüggő gazdasági problémákat —, hogy az Oktatási Minisztériumnak ki kellene dolgoznia az „oktatás gazdaságtanát”. A beszélgetés végén Bence László az ELTE munkájának tudománypolitikai szerepét hangsúlyozta. Fent: Huszár István Ádám György és Bence László társaságában Lent: Tolnai Gábor és Szathmári István dékán a BTK fellndó Izabella utcai helyfoglalásáról beszélget Parlament - vizsgaidőszakban A Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont ez év január 28—29-én hazánk egyetemei és főiskolái második ifjúsági parlamentjének, melynek ágazati felelőse az Oktatási Minisztérium volt. A megnyitóra összesereglett közel 450 küldött magával hozta annak a több mint 15 ezer egyetemi és főiskolai hallgatónak, valamint több ezer fiatal oktatónak és dolgozónak véleményét, örömét, bánatát, akik a magyar felsőoktatás ügye mellett valamilyen módon elkötelezettek. Társadalmi és politikai életünk vezetői közül ott volt a megnyitón Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Polinszky Károly, oktatásügyi miniszter, Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára és Nagy Sándor, a KISZ KB titkára. intézményesített továbbképzés gyakorlatán is javítanak. Az V. ötéves tervben 16 200—16 300 egyetemi-főiskolai hallgató lesz hazánkban, ezek 39 százaléka az esti, illetve levelező tagozaton végzi tanulmányait, tehát a felnőttoktatás területén. BESZÁMOLÓ Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy az intézményi ifjúsági parlamentek munkájában a hallgatóság 80—85 százaléka vett részt. Általában jónak nevezhető az előkészítő munka, bár nem egy tanárképző főiskola vezetősége — a hallgatóság helyett — maga gyűjtötte össze és adta közre a helybeli problémákat. Megemlítette, hogy akadtak olyan állami vezetők is, akik nem válaszolták meg a hozzájuk intézett kérdéseket azok érdeme szerint, s a másik oldalról szólva pedig rámutatott, hogy nem egy helyen az ifjúság csupán kérdezett, de a fiatalok felajánlásairól, azok teljesítéséről egy szó sem esett. Vitaindítónak szánt beszámolójában a miniszterhelyettes számos kérdéskört érintett. Tisztázta, hogy az elmúlt években alapvetően kialakult a felsőoktatási intézményrendszerünk. Az elkövetkezendő években e területen nagyobb változás nem várható. Módosítani fognak viszont a képzés rendszerében: kimunkálják a kétszintű képzés rendjét, illetve az PÁLYÁZATI REND Mint ismeretes, az 1977. ja-nuár elsejétől felsőoktatási intézményben végző szakemberek csak pályázat útján helyezkedhetnek el. Az új rendelkezés elsősorban a pedagógusokat, az orvosokat és a jogászokat érinti. A padagógusok elhelyezkedésével kapcsolatos végrehajtási rendelet 1976 novemberében megjelent, az orvosokét a közeljövőben adják ki, de a jogászterületre nézve ilyen külön rendelet nem jelenik meg. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy bár december végéig nem mutatkozott kellő számú pályázati lehetőség a tanárszakosok számára, de úgy néz ki a helyzet, hogy az érintett iskolák, középiskolák ezeket a kiírásokat még időben pótolják. A témával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista szakemberképzés célja: a fiatalok ne egy adott munkahely elfoglalására készüljenek tanulmányaik alatt, hanem az élethivatásuk betöltésére! Mindehhez természetesen szükséges, hogy a munkáltatók is gondoskodjanak a pályakezdő pedagógusok letelepedésének segítéséről, akár plusz kedvezményekről is. Az Oktatási Minisztérium arra törekszik, hogy az elkövetkezendőkben a beiskolázási arányszámok jobban tükrözzék a társadalmi igényeket szakok és szakágazatok szerint. Éppen ezért 1978-tól radikálisabb változások várhatók ez ügyben Garamvölgyi Károly kiemelte, hogy a minisztérium tudatában (Folytatás a 2. oldalon.)