Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1980 (22. évfolyam, 1-18. szám)
1980-02-04 / 1. szám
(4. oldal) MAGLÓDI ÚTON A HÁZI NYOMDA (5. oldal) ÉDENTŐL NYUGATRA KdAPEST EGYETEMI LAPOK■ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, X. SZÁM 1980. FEBRUÁR ,4. Ált: 1,20 FORINT ALAPSZERVEZETI ÉS KARI KÜLDÖTTGYŰLÉSEK AZ ELTÉN Amint arról már korábban hírt adtunk, az egyetemi pártalapszervezetek november végén, december elején tartották meg beszámoló taggyűléseiket. Még decemberben elkészültek — az egyetemi párt-vb ülésére — azok az összefoglalók, amelyek a taggyűlések tapasztalatait öszszegzik. _ A jogi kari két alapszerv ülésén a titkári beszámolók után számos dicsérő és bíráló megjegyzés hangzott el, így fontos pozitívumként domborodott ki a közélet demokratizálása és a SZET-es, ill. ÉSZET-es hallgatókkal való gondos foglalkozás. De elhangzott az is, hogy a pártszervezetek munkája ellenére még mindig működik az ún. folyosói közélet. Többen kifogásolták, hogy kevés alkalommal vagy egyáltalán nem került szó az alapszervi taggyűlésekéin olyan fontos témákról, mint a rekonstrukció, a tantervi irányelvek vagy a kari integráció. A taggyűléseken többször felvetődött a pártépítés, ill. a KISZ-munka pártirányítása. A titkárok válaszaik után bejelentették a kari vezetőség állásfoglalását az új négy jogi kari alapszervezet létrehozását illetően. A TTK-n működő 5 alapszervezet titkári beszámolói jelentős mértékben a megelőző pártcsoport értekezletek értékeléseire támaszkodtak. Az itt elhangzott érdemi vé ■ leményeket figyelembe véve foglalkoztak az elmúlt öt év fontos politikai, oktatási, tudományos kérdéseivel. Elemezték a párt irányító szerepét, a KISZ pártirányításával kapcsolatos tevékenységet és a szakszervezettel kialakított kapcsolatok alakulását. Kiemelten tárgyalták a rekonstrukció és a kari integráció problematikáját. A beszámolókat követő viták egyik gyakori témája volt az információáramlást illető kritika. Ugyanakkor széles körű kritika, ill. önkritika bontakozott ki az emberi magatartás különféle szféráit illetően, s ennek kapcsán többen a nevelő munka rendkívüli fontosságát hangsúlyozták. A taggyűlések felszólalói számos más kérdés mellett több alkalommal is rámutattak a rekonstrukció és a kari integráció kérdésének szoros összefüggésére, ill. a két nagy horderejű feladat minél gyorsabb megvalósítására. A négy bölcsészkari alapszerv beszámolói — a másik két kar beszámolóihoz hasonlóan — csak kis részben érintettek országos kérdéseket, elsősorban az egyetemi pártmunka alakulására koncentráltak. A beszámolók és a viták egyaránt hangsúlyozták az információáramlás problémáit. Szükségesnek tartják, hogy az alapszervezetek tagsága a jövőben aktívabban vegyen részt a döntések előkészítésében és meghozatalában. Hangot kapott az is, hogy fejleszteni kell a tagság pártmunkával való ellátását, ill. a beszámoltatást. Javítani kell a KISZ pártirányítását és általában a hallgatók között végzett politikai nevelő munkát. A központi, ill. az egyetemi könyvtárban működő alapszerv beszámoló taggyűlései munkaterületüknek megfelelő kérdésekre koncentráltak, így pl. a központi hivatalok alapszervének taggyűlésén a titkári beszámolót követően több felszólaló az egyetem gazdasági helyzetével,a soronkövetkező gazdasági feladataival foglalkozott. A beszámoló taggyűléseken a titkári beszámolók elfogadását követően megválasztották a január eleji választó taggyűlések tisztségviselőit. Az alapszervi választó taggyűlések január első felében zajlottak le. Első napirendi pontként mindenütt az Irányelvek megvitatására került sor (ezt majd az egyetemi küldöttgyűlésen elhangzó összefoglaló, ill. vita alapján ismertetjük). Közreadjuk viszont itt a megválasztott új alapszervi vezetőségek tagjainak névsorát. BTK I.: Gaday Katalin, Munkácsi Gyula (titkár), Poszler György, Schaffhauser Ferenc, Solymosi Antalné. BTK II.: Hajdú Mihály (titkár), V. Kovács Sándor, Maróti Andor, Széchenyi Ágnes, G. Varga Györgyi. BTK III.: Balázs Györgyné, Domokos Anna, Johancsik János, Tóth Ede (titkár), Vékony Gábor. BTK IV.: Cseh Judit Borbála, Frank Tibor, Lelkes József, Rózsa Zoltán (titkár), Sarbu Aladár, Szabics Imre, Szabó Kálmán. JTK I.: Barlay Lajos (titkár), Hajdú János, Huszár János, Mécs László, Uzsoky Ágnes. JTK II.: Dunay Pál (titkár), Kovács László, Ménesfalvi Márta, Orosz Sándor, Vas Antal. JTK III.: Forgács Imre, Földes Gábor, Hamza Gábor, Kéri László, Kozma Pál (titkár). JTK IV.: Bartha Ödönné, Bárd Károly, Süveges Márta, Tauber István (titkár), Vass János. TTK Biológia: Böddi Béla, Farkas Endre, Haffek Károlyné, Kiss János, Réz Gábor (titkár), Sasvári Lajos, Szántó Lajos. TTK Vegyész: Décsei Lajos, Juhász Jenő, Lasztity Simon (titkár), Pánczél Mária, Vértes Attila. TTK Földtan: Bognár László (titkár), Dodony János, Lerher János, Makai Lászlóné, Mészáros Imre. TTK Matematika: Csizmadia Albert, Kováts Antal, Körmendi Sándor (titkár), Kurtán Lajos, Pelikán József, Strohmayer János, Szigeti Ferenc. TTK Fizika: Bánkuti József, Gueth Sándor (titkár), Sas Elemér, Sipos János, Szász András. Központi hivatalok: Bodor Györgyné, Bozzay László, Gulyás Ilászló, Petrányi Ernő (titkár), Szanka Rózsa. Egyetemi Könyvtár: Almási János (titkár), Lukáts Ivánna, Tóth József. Január 22-én került sor a kari beszámoló, Ill. vezetőségválasztó küldöttgyűlésekre. Délelőtt a TTK alapszervek küldöttei a Gólyavárban gyűltek össze. Szigetvári Sándor kari titkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját, amely áttekintette a IX. pártkongresszus óta eltelt időszakot, tehát azt, hogy az ott kijelölt feladatok miképpen valósultak meg a kari körülmények között. A beszámoló számos más kérdés mellett kiemelten foglalkozott két témával. Örömmel üdvözölték azt a folyamatot, hogy a felsőoktatási intézményekben és így az ELTE-n is a hetvenes évek eleje óta megerősödtek az integrációs törekvések. A kari tanács 1976-os állásfoglalása alapján szakterületi bizottságok alakultak, amelyek eljuttatták javaslataikat a kari vezetésnek. Ezekben és a kari összegzésben világosan körvonalazódik, hogy az interdiszciplinaritás fokozott követelménye mind nagyobb fokú szervezeti integrációt tesz szükségessé. Amint Szigetvári Sándor megállapította, „jelenleg a viták akörül folynak, hogy az adott szakterület milyen formában integrálódjék, tanszékcsoportként vagy intézetként”. A beszámoló leszögezte, hogy az intézeti forma az, „amely az integrált egységeknek nagyobb hatáskört biztosít....”. A beszámoló másik kiemelt témája a rekonstrukció volt, amelynek előkészítő munkálataiban a TTK pártvezetősége kivette a részét, folyamatosan tájékozódott és szorgalmazta a kar érdekeinek leginkább megfelelő döntések kialakítását. A beszámolót követő hozzászólások négy kérdéskör köré csoportosultak. Többen tették szóvá, kérdezték meg, hogy mit tett a kar a hallgatók elhelyezkedésének ügyében. Mások viszont felvetették azt a kérdést, amelynek egyébként néhány alkalommal az EL hangot adott, hogy miért nem vonták be a reform tankönyvek elkészíté(Folytatás a 2. oldalon) Beszámoló közben: Simon Péter, a BTK párttitkára Deme Györgyné, az ÁJTK párttitkára Szigetvári Sándor, a TTK párttitkára (7. oldal) TIGRIS ÉS HIÉNA Új szerződések az ELTE-n Az elmúlt két hónap folyamán egyetemünk két új nemzetközi szerződést is aláírt külföldi egyetemekkel. A rektoritanács egy régebbi ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy egyetemünk máris jelentős számú külföldi szerződéseit ne bővítsük korlátlanul, inkább a meglevő kapcsolatokat fejlesszük. Ezért kérdezzük elsőként Eörsi Gyula rektort, milyen megfontolások késztették az egyetem vezetőségét arra, hogy a velencei Ca Foscari és a hamburgi egyetemmel új együttműködési szerződést írjon alá. El kell mondanom, hogy mindkét szerződés esetében a külföldi partner volt a kezdeményező, hosszabb előkészítő munka és tudatos politikai elgondolás alapján tettek javaslatot a szerződés megkötésére. El kell mondanom, hogy ezek a nyugati egyetemek abból a gondolatból kiindulva, hogy Európa történelmi, kulturális és földrajzi egység, igyekeznek kapcsolatokat kialakítani a szocialista országok egyetemeivel, így pl. a hamburgi egyetem előttünk már szerződést kötött többek között a leningrádi, szófiai, zágrábi egyetemekkel. Hasonlóan a velencei egyetem rektora, Feliciano Benvenuti hivatalbalépése óta egyfajta „balra nyitásra” törekszik. A szerződéseik megkötését ugyanakkor már bizonyos tudományos kapcsolatok, közös kutatómunka is megelőzte. A hamburgi egyetem esetében a történelem, a finnnugrisztikia, a germanisztika és a földrajz területén, a velencei egyetem esetében viszont az urad-altasisztiai szeminárium és személy szerint Csillaghy professzor igyekezett a már meglevő tudományos kapcsolatokat intézményessé tenni. Ami a nemzetközi kapcsolatotokat illeti, kétségtelenül mind az egyetemi vezetés, mind felsőbb szerveink által elfogadott koncepció az, hogy szelektálnunk kell. Az NSZK egyetemekkel kialakítandókapcsolatainkat megvizsgálva arra az eredményre jutottunk, hogy a hamburgi egyetemmel mindenképpen erősítenünk kell az együttműködést, miért az számunkra igen előnyös és jelentős eredményekkel biztat. Ugyanakkor tervezünk még egy-két szerződést kisebb NSZK-ben felsőoktatási intézményeikkel is, egy kapcsolatfelvétel előkészítése folyamatban van pl. Heidelberggel. Kétségkívül viszont — és ebben anyagi lehetőségeink is közrejátszanak — nem áll módunkban korlátlanul bővíteni a nemzetközi kapcsolatokat. Kell, hogy legyen konkrét elképzelésünk e területen, s nem szabad automatikusan, meggondolás nélkül minden küföldi javaslatot elfogadni. — Mind a két egyetemmel megkötött szerződés részletesen kitér a konkrét együttműködési területre (közös konferenciák, kerekasztalok, ■kiadványcsere, közös kiadványok, oktatók cseréje, hallgatók szakmai gyakorlata stb.). A hamburgi egyetem esetében ugyanakkor már az első hároméves munkaterv aláírására is sor került. Ebben elsősorban tudományos területek (finnugrisztika, általános nyelvészet, germanisztika, jog és gazdaságjog, matematika, informatika, földrajz) szerepelnek. Tekintve, hogy az egyezményben a „kulturális” kifejezés is szerepel, hadd kérdezzük meg vajon van-e elképzelése ilyen természetű együttműködésre is? — Átnyújtottunk német kollégáinknak az egyetem Bartók Béla énekkarának nemrégiben megjelent lemezét, s ennek nyomán azonnal felmerült, hogy az egyetemi kórusok cseréjére is sort kell kerítenünk. A hamburgi egyetem kórusa a tervek szerint egy-két év múlva megrendezendő kórus fesztiválra jön majd el. A mi kórusunk majd ezután adja vissza a látogatást. S bár kulturális vonatkozásban kétségkívül van még bizonyos bővítésre lehetőség, elsősorban azt szeretnénk, hogy ennek az első konkrét és jól átgondolt munkatervnek minden pontja rendre megvalósuljon. Ha ez így lesz, három év múlva mórsunkban ám majd a lehetőségek, témák, kulturális területek további bővítésére. Hasonlóan gondolkodunk a velencei kapcsolatokról is, ahol még hátra van a keretszerződést kitöltő konkrét munkaterv kialakítása és aláírása. — b —