Elektrotechnika, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

ELEKTROTECHNIKA 1939. január 1 látott forgórészt egyszerűen körrel jelezzük. Ha a forgórészt ellenálláson keresztül fokozatosan rö­­vidre zárjuk, akkor a gép fordulatra jön és képes a tengelyén mechanikai munkát teljesíteni. Eköz­ben villamos szempontból pontosan úgy viselkedik, mintha nyugalomban lévő forgórész mellett a forgórész-kör ohmos ellenállását változtattuk volna. Miután szimmetrikus többfázisú gépek egyes fázisai egymás között egyenértékűek, az egész gép leírására elegendő egyetlen fázist szemügyre venni. Eszerint a kiindulásul választott s csuszamlással járó két­fázisú gép üzemének vizsgálatára az állórész és a nyugalomban lévő forgórész egy-egy transzformá­torként szemben álló fázisát használjuk, amikor a forgórész-kör fázisonkénti ellenállását B­ohmra­­ kell választanunk, jelenti a forgórész-kör tény­leges ellenállását fázisonként, s a forgórész tény­leges csuszamlását a mezőhöz képest; s · 1 — —, 10 ahol a mező fordulatszáma, n a forgórész for­dulatszáma. Az 1. ábra b) vázlatán a közölteket szemléltetjük. A kétfázisú gép egyik fázisát a szem­benálló forgórész-fázissal külön kirajzoltuk és a forgórész-fázist a változó ohmos ellenállással ter­heltük. E kapcsolás áram- és feszültségviszonyai a kétfázisú gépével teljesen azonosak. B) Egyfázisú aszinkron motor.'' A kiindulásul választott kétfázisú motor egyik fázisát lekapcsoljuk a hálózatról és az így kelet­kezett egyfázisú gépet vizsgáljuk. Egyelőre nyitott forgórészt tételezzünk föl. A mező megszűnt kör­ben forogni és csak a sinus törvény szerint változó egyfázisú mező maradt meg. Ez egyfázisú mezőt a forgómezők elmélete szerint fölbonthatjuk két fél­akkora legnagyobb értékkel ellenkező irányban kör­ben forgó mezőösszetevőre, amelyeknek együttes eredő hatása ugyanaz, mint az egyfázisú mezőé. E felbontással egy csapásra visszavezettük az egy­fázisú aszinkron motor működését a forgómezős gépek elvére. Ugyanis az állórészben keletkező kép­zelt forgómezők mindegyike a forgórésszel együtt egy-egy forgómezős gépet alkot, függetlenül attól, hogy a forgómező milyen módon jött létre. Ha ml azt képzeljük, hogy a forgómezőket külön gépeken lévő kétfázisú szimmetrikus gombolyítások gerjesz­tik, amelyek kétfázisú feszültségre vannak kap­csolva, akkor ezzel az egyfázisú gépet az összes tulajdonságaiban helyettesítő kaszkád-kapcsoláshoz jutunk. A 2. ábra a) és b) vázlatán fölrajzoltuk az egyfázisú gépet és az azt helyettesítő forgómezős gépkapcsolást. Látható módon az egyfázisú gépet helyettesítettük két kétfázisú sorbakapcsolt és közös tengelyre ékelt géppel, amelyekben a mezők forgás­iránya ellenkező. A képzelt gépek fázisonkénti menetszáma és impedanciája szükségszerűen a fele az egyfázisú gép menetszámának, ill. impedanciájá­nak. Az egyfázisú gép két kétfázisú gépre való fel­bontásának helyes voltát beláthatjuk, ha a két két­fázisú gépet ismét egy gépben egyesítve képzeljük. A vastagon rajzolt fázisoknak együttes hatása egyezik az egyfázisú gerjesztőgombolyítás hatásá­val, a vékonyan rajzolt fázisok egymás ellen dolgoz­nak, hatásuk megsemmisül, tehát, mintha ott sem lennének. Természetesen az egyfázisú gép teljesít­ménye a helyettesítő kaszkád vastagon rajzolt fázi­sainak teljesítményével lesz egyenlő. A két gép forgó­része mechanikailag össze van kapcsolva, ezért ha a kettős forgórész az első gép mezejének irányában s csuszamlással forog, akkor a második gép forgó­része a mező ellen fog 2 — s csuszamlással járni. A tényleges forgórészben az I. gépben /. s, a II. gépben pedig (2 — s).f periódusszámú áramok mértani összege fog folyni. A könnyebb kezelhető­ség miatt itt is élünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a kétfázisú gépeket egy-egy fázisukkal jellemezzük és a rövidre zárt forgórésszel való forgás helyett a nyugvó forgórészt változó ohmos ellenállással ter­heljük. A 2. ábra c) vázlatán látható módon az I. gép forgórész-körének ellenállása ilyen körülmé­nyek között s csuszamlásnál 1­­ , a II. gép forgó­rész-körének ellenállása pedig 1 12 lesz. A 2. ábra 2 2-5 c) vázlata alapján röviden levezetjük az egyfázisú motor néhány fontos üzemi sajátságát. 1) Nyitott forgórész-kör. i\­i­co Bármely for­dulatnál a két gép üresen jár. Fél impedanciára fél feszültség jut, tehát az állórész-áram ugyanaz, mint a kétfázisú gépnél. 2) Rövidrezárt forgórész-kör, a gép áll, f­ó­l lévén, a képzelt gépek forgórész-körének ellenállása egymás között egyenlő. Fél rövidzárási impedanciára fél feszültség jut, tehát az egyfázisú motor rövid­zárási árama egyenlő lesz a kiindulásul választott a) b) b) MAMW/VH — •'(Lwww\r­c) •'s T? I I. II. 1 1 Ta 2 s 2 2 — i 1. ábra. 2. ábra.

Next