Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)

1847-01-02 / 1. szám

még nem tartozik a bukott eszmék sorába, mellyek száma nálunk nem csekély ; p. o. Lyceum, örökmegváltás , szabad királyi várossá létei ’s a’ t. — Mennyire sujtá ifjabb Szabó Pál elszökése a’ magyar vállalatok hitelét, tanúsítja az első magyar dunai gőzhajó-társaságnak Bajára küldött aláírási íve , melly mindeddig— bár egy hó telt már el az elküldetés óta — nálunk csak 7 vagy 8 aláirót foglal; —hja, igy sopánkodnak sokan : „mindenki pénzének legjobb sáfárja;“ „nincs szöktetni való pénzem“ ’s a’ t. 1847-ik évi január 4-én fog először újólag városunk lámpákkal kivilágittatni, — a’ lámpák száma mintegy 60 , melly szám jövő évben szaporíttatni fog; egyegy lámpa egészen felszerelve 40 vízba, kivilágítása egy éven át — kivévőn minden hóban 8 éjszakát — 42 frt 30 kr. váltópénzbe kerül. A’ városi pénztár könnyebbitésére önkénytes adakozások történnek. — Irnyei Püspök Sándor. (U t ó ir a t.) E’ hó elején fogattattak be egy helybeli pék-mesternőnek molnár fia és inasa , kik Pécsett a’ pék-mesternő másik, eddigmeg nem talált pék-fiával egy gazdag molnárt, kinél a’ molnárfia néhány évvel ezelőtt inaskodott , bizonyos ürügy alatt (mint a’ vallomáskor kisült) az egyik malomból a’ másik malomhoz elcsalván , feje után fejszével úgy főbe kollintották , hogy lelkét azonnal kiadná; — a’ pékfiú megrettenve azonnal megszökött Pécsről, mire a’ molnárfiu és inas, a’ tervezett további három család meggyilkolásáról lemondva , Bajára jöttek, hol f. hó 8-án a’ város kapitánya által elfogattak és kihallgatás után az uradalom kivonatára nem Pécs városának, hanem a’ vérhatalommal biró uradalomnak adattak át igazságkiszolgáltatás végett. GYŐR , dec. 20-án. Míg Pesten az ifjú kebel egyik legszebb virága fejté fel újra bájait ’s a’ kegylet szoborral örökité a’ czélt érés előtt elhunyt tanító — Horváth István emlékét, addig a’ győri jogászok szinte emléket emelnek — önmagoknak, nem érczből, nem márványból , hanem tetteik által.— Ha az életben emberekkel találkozunk, kiknek kebele előitélet és sötétség tanyája: fájdalmunk mellett, ha előítéletes , obscurus embertársunk már a’ férfikor delén túlvan, megvigasztalhat bennünket az új nemzedékbeni remény ; de ha az ifjú nemzedéknél találjuk fel az előítélet rémeit, az obscuritás szemüvegét : nincs, mi megvigasztalja az elborult kedélyt. Istenem! ha a’ kebel már tavaszkorában illy hideg, illy szegény tud lenni, mit várhatunk majd az élet telétől ? Röviden adom elő az okot, mi a’ fenti sorokat iratá velem. Jogászaink a’jövő évben adandó báljukból, mint a’ múlt farsangon is, a’ zsidókat kirekeszték. A’ múlt alkalommal, a’ honreménye’ korszerű tette, mint Urunk születése után az 1846-ik évben méltán várhatni, a’ megye és város ifjaiban ’s több tisztelt nevű férfiakban csak indignatiót keltvén fel , ezek a’ bálban meg nem jelentek. Mélyen tisztelt jogászaink ellendemonstrativul pedig most ezeket rekeszték ki báljaikból ,hogy aztán a’ részvények utolsó garasát is egyedül ők tánczolhassák le. Le, uraim! a’ süveggel a’győri jogászok előtt! Oh jogászok! oh honremények ! oh 1846 ! Híved. N. KANIZSA, dec. 28. Jelen időink mostoha kedvezésénél fogva, alig lehet valamelly körülmény figyelmünkre ’s utánzásra méltóbb , mint azon dicséretes törekvés, melly szerint a’ szűkölködők sanyarú állapotját némileg enyhitendők, egybevetett vállakkal osztozunk az azokróli tettleges gondoskodásban, egyesült erővel segítvén a’ szegény ügyefogyottakon. De még mennyivel szólóbb jele ám a’ nemes szív emberséges indulatának az , midőn egyesek szive megesvén a’ fogyatkozók sajnos sorsán, könyörülésükben mintegy nemtőül tűnnek fel az éhség’s hideggel küzdő szegénység borús egén, — azokra saját egyes erszényeikből segélyi áldást árasztandó! — Illy példás jótékonyságban gyönyörködésnek magasztos jelét adá e’ napokban a’ nálunk bőkezűsége ’s a’ közjó előmozditásábani buzgóságáról nevezetes Strasser L. D. ur, ki a’ helybeli tetemes számú keresztény és izraelita szűkölködőknek egyaránt nevezetes menynyiségü lisztet, babot, sót és készpénzt osztván, elfelejteté velük kis időre a’ drágaság’szülte nélkülözésnek nyomasztó súlyát. — Köszönet a’ jótékony emberbarátnak a’ szűkölködők nevében ! — Vajha sokan követnék e’ nemes példáját! — Strasser Lázár ur, a’ korszerűen törekvő, ki nem rég az itteni zsinagógának nagyszerű szép orgonávali ékesíttetéséhez maga járult 200 ponton túl rugó összeggel és az egyik kereszt, sz. egyházban levő orgonát festető és megaranyoztató, ’s ugyanezen templomba négy imapadot készíttetett, újólag azzal is bebizonyitandja—mint hiteles kútfőből tudjuk — városunk csinosítása és kényelme előmozdításához, járulását, hogy jövő tavaszszal a mostani „gabonapiacznak használtató lapályt“ egy nagyszerű , négyágú lámpát hordó gúlával — mit már eleve is „Lázár-gúlá“-nak szeretnék keresztelni— ékesitendi, sőt a’ hozzá kivántató világitó szert is saját erszényéből fedezendi, melly dicséretes ajánlkozása, városi tanácsunk részére indokul szolgálván azon kérdés megpendítésére , miként a’ mostani, városunk közepén létező mocsáros posvány, kövezet és takarítás, különösen pedig fáradatlan tisztán tartás által, egy csinos, szabad térré alakíttassák át, nem csekély szépítési haladás volna városunk csinosodása tekintetében; mi annál is kivánatosb, minthogy az, az untató és fárasztó járdáknak már félig-meddig belekapott jobb karba hozására nézve is, hathatós ösztönző befolyást gyakorolna az egyes házbirtokosokra. Vagyonának egy részét illyes közjavi czélokra fordítni : ez az ideigleni vagyon leirásának irigylendő fényoldala! KOLOZSVÁR, december végén. A’ Krisztus utáni 1846-ik év haldoklik. A’ halál nyomain uj élet szokott felvirulni. — Országgyűlésen kívül socialis életünk meglehetősen pangó. A’ rangok és sujtásos czimek osztályokat alkotnak, ehinai falak által gondosan elkülönözötteket. Az egyesülési szellem igen kis mértékben járta át társas életünk ereit, ’s innen a’ társalgási körök is igen szűk téren mozognak. Liszt Ferencz itt létén minden folyó kiöntött medréből, még a’ maradosdiak is nyargaltak az élvezet paripáján. Lisztet a’ kolozsváriak kitünőleg fogadták, Szebenben pedig ,die artigen Sachsent kifütyülték. Ha Horváth Lázi odáig is elkíséri, ez a’ maleur nem történik vala. — Néhány nap óta valahára színészetünk is van. A’ közönség soha sem érdemelt méltóbb dicséretet, mint most, buzgó részvétéért. Csak folytassa. Az előadott darabok nem roszak. A’ színészekről még most annyit mondok, hogy Pirell Nelli a’ primadonna.