Ellenőr, 1873. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

Elfffizetési árak OTV . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1­9­80 a Egyes sifim ára 10 krajezár. Szerkesztési Iroda: Budapesten, xiádor-uteza e. mse. Semmit mi közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok viiuakfildtéért nem Villalkecnak. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmenteses fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn­­ ünnepre következő napon A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor­ utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Bsdspesten, n&dor­otoza ,J. mse. (Lé^r&dj testvérek irodájában). A* «léfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, b&lviny-ntozs 9. sz. alá intézendők. 75. szám. Budapest, kedd, április 1. 1873. V. évfolyam. Az ..Ellenőr“ Ara egy évre .... 20 forint — e félévre .... 10 „ — évnegyedre ... 5 „ — egy hóra .... 1 „ 80 kr. ^ Az előfizetést — postai utón vagy sze­­­mélyesen — nyugtázza­­ az „Ciliénőr“ kiadó hivatala 1 (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.) ( 2 a z a l é­s a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. . .............. 1 1­1 TÁVIRATOK.­­ Zágráb, márcz. 31. (Az „Ellenőr“ távirata.) ] A varasdi községtanács új választása ápril 15-én­­ megy végbe. — A marhavész miatt a marhavásá­rok Zágrábban, Károlyvárosban, Kőrösön, Buccari-­­ ban, továbbá Zágráb, Kőrös, Varasd és Fiume­­megyékben megtiltattak. Brassó, márcz. 31. (Az „Ellenőr“ távirata.) Tegnap d. u. 3/44 órakor érkezett ide a homorod­­brassói 10 mfd. hosszú vonalon az első vasúti mozdony kavicscsal. Minden állomáson ujjongó népség. Itt 20,000 ember várja a vonatot. Szűnni nem akaró lelkesült ujjongás. Bécs, márcz. 31. A képviselőházban a pénz­ügyminiszter a Grácz városi lottó-kölcsönre vonat­kozó­­javaslatot, a kereskedelmi miniszter pedig a knittelfeld-wolfsberg-stájer határszéli vasútról, va­lamint a munkakerülők elleni rendőrbünfenyítő ha­­tározmányokról szóló­­javaslatokat terjesztette elő a bizottsági indítványnyal együtt, mely elfogadta­tott; elfogadtatott továbbá Seidl azon indítványa, mely szerint a kormány egy csendőri­­javaslat előterjesztésére szólíttassék fel. Seidl egy másik indítványa, mely csavargók és munkakerülők szá­mára alapítandó deportatió-telepekre vonatkozott, elvettetett.­­ Az Ausztria és Portugal között kö­tött kosuláris egyezmény, továbbá az Ausztria és Bajorország között a Salzach és Salach folyókon lévő határ iránt kötött pótegyezmény az 1820- ban létrejött államszerződés értelmében helybenha­­gyatott. Zágráb, márcz. 31. A magyar pénzügyminisz­ter rendeletére az adóvégrehajtások Verőcze és Szerém megyéknek az éhség által sújtott vidékein szeptember elsejéig beszüntettettek. Barcelona, márcz. 31. Vicomte Bonale, ki Waball fölkelővezér táborkarához tartozik, elfoga­tott. A franczia konzul szabadon bocsáttatását kí­vánta. NEMZETI SZÍNHÁZ. Buda­pest, kedd april 1. Caruzzi-Bedogni Jozefa asszony első vendégjátékául: R­i g­o I e­t­t­o. Opera 4 felv. Irta Piave F. M. Olaszból fordította Nádaskay Lajos. Zenéjét szerzette Verdi. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Buda-Pest kedd, ápril 1. Szigeti Imre újonnan szerződött tag első felléptéül : Bánk bán Eredeti történeti tragoedia 5 felvonásban. Irta Katona J. Kezdete 7 órakor. Bérlet 1. sz. Márczius 30-ikán 1873. Azon félelemben irok az „E.“-nek, hogy a képviselői napidíjak emeléséről be­adott indítvány még tárgyalás alá is ke­rülhet. Rész­emen, mert valószínűen a felemelés elfogadásával fog az végződni. Reményiem az „E.“-től, hogy ez in­dítvány irányában határozott ellenző ál­lást foglal el. Reményiem, és reményijüik ezt sokan, kik az „E.“-ben nemcsak a jog, igazság, tisztesség bátor harczosát, de a politikai j­ó ízlésnek, a társadalmi viszo­ny­o­k és maniéres­ek elegantiásá­­n­a­k, valamint az eszélynek szószólóját is szemlélni szokva vagyunk. Előre bocsátom, hogy én 800 forint lakbér és a jelenlegi napidíj mellett a tisz­tességes megélést Pesten lehetőnek tartom még akkor is, ha a képviselő nős, és egy cselédet kénytelen tartani. A gyer­meknevelés természetesen már más lapra való. S ugyanazért a napidíj emelést, ha tán elvben nem is, de a jelen viszonyai közt idő­­szerűségi tekintetből határozottan meg­támadom. Nem fogadom el a democratia köve­telményeire való hivatkozást. A democratia nem barátja nagy, sőt gazdag fizetéseknek, csak az áldemocratia az. Sőt igazabban, csak a bureau­ cratia. A hivatalnoksereg fizetésének folytonos emelését is a demo­cratia nevében követelik bizonyos körök. Pedig ez azon nyáj, mely nemcsak az önkormányzás vetése fejlődésé­nek megölő betűje, de anyagilag az adó­kötelesek vetéseinek is egyik emésztő sáska-raja. Az önkormányzat nem virít ott, hol minden cselekményt pénzérték szerint be­csülnek, hol minden szolgálatot pénzen vá­sárolnak, mindent meg akarnak fi­zet­ni. Nem ismerem el a pénzt minde­n munka egyedüli és kizárólagos retribuáló eszközének. Ha a kötelességérzet, bizonyos nemes ambitió, az áldozni sőt szenvedni való készség semmit sem jelentő factorok többé, akkor vége van nemcsak az önkormányzás reményének, de a hangoztatott demokrati­­ának és intézményei fejlődésének is, emel­­kedettebb értelemben. Agyrémmé válik az egész. Egy gazdagon fizetett képviselőház nem lesz ezen javak előmozdítójává, fej­lesztőjévé. Nem az alkotmányos élet, nem a politikai szabadság biztosítéka többé, ha­nem csak egy óriás bureau, szemfényvesztő készülék — apparátus —, melynek ködébe burkoltan, a mindenkori kormány kényel­mesen végzi dróton tánczoltató bábjáték mutatványait. A képviselőség, kivált a még majd ne­tán meghosszabbított tartamú házban, nem lesz többé nemes ambitiók törekvésének tár­gya, nem a közügy iránti kötelesség adójá­nak lerovása, gyakran a hazának hozott áldozat, hanem állomás, hivatal, Versor­gungs-Anstalt, I­koncz. És attól félek, hogy ha a vála­sztások­­nál eddig bizonyos számú egyén öl­etett meg, a gage-felemelés után a megölendő­k száma négyszeres arányban fog szaporodni. Ismerjük az utolsó választás körül kö­vetett eljárást, tudjuk az eredményeket. A létező közigazgatás kigúnyolá a tör­vényt, arc­al csapá a tisztességet, szembe­köpte az erkölcsöt. Nyíltan és egész cynis­­mussal. Mi fog történni a gazdagabb hozaik­ után ? . . . . egy uj üzletág fog támadni t. i. azok, kik a vesztegetésre szükséges pénz dolgában eddig egyedül a kormánya s annak központi párt-clubbjára támaszkod­hattak, azontúl még külön vállalkozásokra is számíthatnak, kik az utólérhető kilátás­ba helyezett nagyobb „alapra“ nagyobb előlegekkel lesznek készek szolgálni. A vesztegetés kereke egy új ágenssel ke­retik meg, a siker valószínűségének, az üz­let biztosságának pedig a fenálló batalon — úti figura docuit — úgyis a legjob garantírozó közege. És mit gondolnak urak! Örül ezen in­dítványnak a választók, az adókötelesek serege ? Nem rég az „E.“-ben a kormány tagjainak azt valók bátor tanácsolni, men­­jenek a vidékre, s hallgassák az állam po­gárainak észrevételeit a közigazgatás, a igazságszolgáltatás felől. A képviselői fizetés­­­emelés bak­­tait pedig arra kérem, menjenek választó­kerületeikbe, de felcserélve, egyik másikéba s adják elő a népgyűléseke indítványukat, vagy a mi még jobb les járjanak körről körre, házról házra, gyűjt­senek adatokat igy s győződjenek meg közvéleményről. Higgjék el a fentemlitett urak, hog bizony még a jelen fizetés is panaszos —­­ az elvállalt kötelességteljesités hi­ség­ét mérlegeli a nép, s olvassa, — hog egyebet mellőzzek — p. o. a távollevő névsorát, a­hol pedig olvasni nem tudna­k — commentárral—olvassák azt mások,­­ bizony a hangulat legmérgesebb. De egy van, mi legnagyobb sulyly nehezedik lelkemre. Rendkívül fáj nekem az, hogy ezen indítvány baloldali ke­leményezésből származot­t. A fenálló alkotmányos hatalmakba kel­lett bizalmat fokozni, nem csökkenteni t­nácsos, az irántuk való tiszteletet őriz és óvni szükséges. És ezek között elsőso­ban és mindenekfölött való polc­ra helyezve a képviselőház ál jon! Ennek kimagasló állása, ennek nit busa — „ne nyúlj hozzám“ virág legye . Megirigyelték tán önök a miniszt­erak dicsőségét és ügyességét, kik és­­ az imént emeltették fel a czivillista do­jat: ■ ját egy millió forinttal? azon czivillista , melynek 10 évig való változtathatlanság proklamálták néhány hónappal korábba megjegyezve, hogy ezen ígért változható­­­ságot az épen indít­vány űzött akkori f­­­emelés indokaként, correctivumaként áz­o­gatták ? ! Nem látják önök, minő óriás tintái - juszt pingáltak a miniszter urak ezen­­ , számjegygyel a monarchismus még igen 5 fak előtt ideális magaslatban, dicstér környezetten lebegő alakjának orra a , hogy dobták koszorúja virágait, nem mo­r dóm sárba — de a papírkosárba ? be­­­vonszolták azt az említett magaslatból ,­ fizető­ hivatal „pudingjának korlátai elé? !- ■ Urak a baloldalon/ ne cselekedj ezt önök a népképviselettel! -- S Szontagh Pál i­­­n !, m­ert Tisztelt barátunk reménye nem teljesedett de fenebbi czikkét már csak azért is közöltük, hogy fenntartsa az „Ellenőr“ iránt szívélyessége által sugallott dicséretek hitelét maga az „El­lenőr“ eshetőleges tévedéseivel szemben is. Kö­zöltük azt egyébiránt azért is, hogy e lap olvasói megismerjék a kérdés másik oldalát egy olyan férfiútól, kinek mind szabadelvű működését mind önzéstelen hazafiságát jól is ne, a nemzet s büsz­keségének vallja egész pártunk. Hanem t. bará­tunk véleménye ellenében is megmaradunk azon nézetben, melyet a múltkor nyilvánítottunk s an­nak idejében bővebben is indokolhatunk. Most csak annyit jegyzü­nk meg, hogy — mint jeleztük a múltkor is — mi a napdíj­eme­lést a mostani országgyűlés részére nem sza­vazzuk meg, de megszavazandónak tartjuk a jövő országgyűlés tagjainak részére, kiket nem isme­rünk. Egyet­értünk J. barátunkkal különben abban, hogy a törvényjavaslat benyújtására jobban meg kellett volna választani az időt s tekintetbe kellett volna venni a körülményeket. Egyébiránt biztosít­hatjuk J. barátunkat, hogy az indítványhoz nem volt semmi köze egyik párt körének is, ha­nem mindenik által csak tudomásul vétetett, mint olyan nyílt kérdés, a­melyre nézve a jobboldal, balközép és 48-as párt számos tagjai voltak egy nézeten és szavaztak együtt s a­melyre nézve elvi különbség csak akkor foroghatna fenn, ha a napidíjak létesítéséről vagy eltörléséről volna szó. Most csak az a kérdés, hogy a léte­ző napdíj elégséges-e vagy sem azon vagyontala­nabb képviselőknek tisztességes ellátására, a­kik a fővárosban, hol mellékkeresetük nincs, csak azért laknak — hét nyolcz hónapig — mert illető kerületeik megbízták őket országos érdekeik becsületes képviseletével. E kérdésre t. barátunk elmondta saját nézetét. Mi állunk a magunké mellett — de csak az 1872-ben választott képviselőház tartama utánra szóló alkalmazással. — S hiszszük, hogy ez lesz a vita vége, bármily — s tán uj — alakban kerüljön is tárgyalás alá a kérdés, melyre nézve három országot kivéve, minden állam — s az amerikai nagy köztársaság is —­­. barátunk felfogásával ellenkezőleg intézke­dett és intézkedik. Igen szép dolog az a nobile officium, hanem a valóban nobilis lelkületű embereknek — már pedig ilyenek megválasztását kell lehetővé tenni — nincs mindig vagyonuk a drágult Budapesten élni, de van néha családjuk is, melyet szeretnek. A­ki itt lakik állandólag, akár választják meg akár nem, s van hozzá va­gyona vagy keresete, az könnyen beszélhet, de nem kell feledni a m­á­s­o­k helyzetét sem; már pedig sokan vannak olyanok s épen nem volna óhajtandó, hogy a képviselőház tagjai ne lehes­senek csak a hivatalnokok, hivatalvadászok, üzérkedők és a — többé-kevésbé — gazdag em­berek. Szerkesztő­ állapodását, de módosításokkal, minthogy e meg­állapodással — a­mint beszélték — a miniszter sok tekintetben nem ért egyet, sőt a képviselőház befolyásának is teljesen zárva hagyta . Megkaptuk­ a közmunka és köz­lekedési miniszter jelentését az országos köz­lekedési eszközök hálózata tárgyában, s ismertetni fogjuk bővebben. Mellékletét a hálózati terv csino­san kidolgozott térképe képezi.­­ A delegálók ápril 2-án tartják Bécs­­ben első üléseiket. Az osztrák delegátió ülése 11, a magyaré 12 órakor lesz.­­ A magyar leszámítoló- és ke­reskedelmi bank alapszabályai 7­5. §-ba foglalják, melyek határozataiból, a­mennyire a bankról eddig adott közleményeink által olvasóink előtt még ismeretesek nem lennének, közöljük a következőket : A társulat alaptőkéje egyelőre 25 millió o. é. írtban állapittatik meg, mely 125.000 db., egyen­­kint 200 o. é. írtról szóló és ezen egész névérték­kel befizetett részvény által képviseltetik.­­ Ezen alaptőke azonban az igazgatótanács indítványára közgyűlési határozattal 50 millió írtra szaporítható, további 125,000 db., egyenkint 200 o. é. írtról és legalább 125,000 drbból álló sorozatokra osztott részvények kibocsátása által. — Ezek felére nézve az első aláírók részére az átvételi­pari árfo­lyam mellett fentartatik. Az igazgatótanács legalább 12 és legfeljebb 16 tagból áll; legalább 6, esetleg 8 tagnak Buda­pesten kell laknia és magyar alattvalónak lennie. Mindenikü­k köteles óvadékul 100 részvényt letenni.­­ Az igazgatóság áll legalább két vagy több igaz­gatóból, kik úgy mint helyetteseik is az igazgató­­tanács által neveztetnek ki, s a kormány által erősíttetnek meg. Az államkormány felügyeletét a 75. §, a kö­vetkezőleg állapítja meg: Az államkormány főfelügyeleti jogát a keres­kedelmi minisztérium által kinevezendő állandó kormánybiztos vagy ennek helyettese által gyako­rolja. Ennek jogában áll felügyelni az alapszabá­lyok pontos megtartására, tudomást szerezni ma­gának a társulat ügykezeléséről s a közgyűléseken és az igazgatótanács ülésein jelen lenni; jogában áll továbbá oly határozat kivitelét, melylyel az alapszabályokat sértve véli, felfüggeszteni. Ily esetben azonban haladéktalanul ki kell kérnie a kereskedelmi minisztérium eldöntését, és ha ez áma határozat hozatalától számítandó 14 nap alatt nem következnék be, a határozat végrehajtható. Mindaddig, míg az előmutatóra s látra szóló pénz­tári utalványok, hacsak egy állampénztárnál is készpénzre váltatnak, jogosítva lesz a pénzügymi­niszter, hogy kiküldendő biztosa által bármikor meggyőződést szerezzen a kibocsátott pénztári utal­ványoknak és pénztárjegyeknek nemcsak pontos bevállalása, hanem alapszabályszerű fedezete iránt is. A kikü­ldendő biztos feladatát két igazgatóta­nácsosnak maga mellé vételével teljesitendi.­­ A kath. autonómiai kongressus kisebbségének tagjai tegnap az országház egyik termében értekezletet tartottak. Tizennégyen jelentek meg, s a tanácskozás főtárgyát képezte, hogy egy 5 tagú végrehajtó bizottságot választottak, mely a kath. mozgalmakat figyelemmel kisérje. Szóba jött az is, hogy közlönyt válaszszanak, s erre többen a Hatala által szerkesztett „Kath. Reform“-ot aján­lották, de a határozatot egy népesb értekezletre tartották fen. A kath. autonómia ügyére pedig ki­mondták, hogy bevárják, míg a kormány válaszol­ni fog a képviselőházban hozzá intézett inter­­pellátióra. Az értekezlet körében az a hir szárnyalt, hogy Trefort Ágost kultusminiszter az országgyűlés elé fogja terjeszteni az autonómiai kongressus meg- ORSZÁGGYŰLÉS. Tegnap délben és ma a törvényhozás mind­két háza ülésezett. A tegnapi ülések rövidek és jelentéktelenek voltak. A képviselőház mai ülésén sem volt érdem­leges tárgyalás, s nem is lesz már húsvét előtt. Mindössze egy-két ülést tart a főrendiház üzene­teinek átvételére, s törvények kihirdetésére. Az utolsó ülés napja még nincs meghatározva. A hús­véti szünidők ápril 23—25 napjai körül érnek vé­get s május havában a jövő évi költségvetés tár­­gyaltatik, mely valószínűleg véget ér júniusra, mi­kor a hosszú szünet következik. A mai nyilvános ülést zárt ülés előzte meg, melynek tárgya ugyanaz volt, mi a nyilt ülésé — leszámítva az interpellációkat —­ t. i. a Gizella fő­­herczegnő menyegzőjére vonatkozó intézkedések. A főrendiház ma a képviselőházban közelebb­ről elfogadott törvényjavaslatok halmazát tárgyalta s szintén küldöttséget választott a háznak, Gizella főrignő menyegzőjén leendő képviseltetésére. A képviselőház ülése márczius 30-án­. Elnök: Bittó István, ki a jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatja Árva megye feliratát, melyben az ország­­gyű­ési nyomtatványokat a törvényhatóságok számára meg­küldetni kéri; Újvidék város és Liptómegye föliratát a je­zsuitáknak Magyarországból kitiltása iránt; Liptómegye föliratát a királyföld rendezése iránt; Zólyom megye fölira­tát a községi megadóztatásra vonatkozó törvény módosí­tása iránt. — Üzenet a főrendekről. Prónay De­zső dr. bemutatja a főrendiház jegyzőkönyvi kivo­natát a bélyeg és illetékekről, a dunagőzhajózási társaságról, a lószükséglet fedezéséről, a zalasdi jószág megvételéről és a Ferencz-csatorna kiépíté­séről szóló törvényjavaslatok elfogadásáról. (Mind­ezek ő­felsége szentesítése alá fognak terjesztetni.) — Napirend. Harmadszor felolvastatnak s megszavaztatnak a törvényhatóságok költségei­ről, az adótörvények hatályáról, az 1873-iki bud­­getről, a koronaőr választásának beczikkelyezéséről s a Montenegróval kötött szerződésről szóló ja­vaslatok. Széll Kálmán benyújtja a p. v. és vasúti bi­zottság jelentését az 1869-ik évi 6-ik t. sz. által beczikkelyezett engedélyokmány némely határoz­­mányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tár­gyában.­­ Következik a tiszavidéki vasuttársulat engedélyokmányának módosítására vonatkozó ja­vaslat. Nagy György: Elfogadja a javaslatot átalá­­nosságban, de a részletekre nézve nehézségei vannak, így a vasuttársulat részvényeinek adott bélyegmen­tességet nem helyeselheti. Tisza Lajos miniszter röviden válaszol, mire az engedélyokmány módosításai megszavaztatnak. Elnök: a következő ülés napirendjét kitűzvén, az ülést feloszlatja. A főrendiház ülése márcz. 30-án Elnök: Majláth György. Zichy Ferraris Viktor gr. köszönetét fejezi ki, a jegyzői tisztre tör­tént újabb megválasztásáért. Tombor Iván, mint a képviselőház jegyzője áthozza a képviselőház mai ülésében harmadik felolvasásra elfogadott törvényjavaslatokat tárgya­lás végett és a Belgiummal a közönséges bűntet­tesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerző­désről szóló trezikkel kihirdetés végett. Az utóbbi kihirdettetik, a többi pedig az illető bizottságokhoz utasíttatott. A képviselőház ülése márcz. 31-én. Bittó István elnök jelenti, hogy a miniszter­­elnöktől átiratot vett. Szeniczey Ödön jegyző olvas­sa az átiratot, mely tudatja a házzal, hogy ő fel­sége a Gizella főherczegnő egybekelése alkalmá­ból kegyesen veszi a magyar országgyűlés két háza elnökeinek, valamint a hozzájuk netán kül­­döttségileg csatlakozandó tagoknak megjelenését. Erről a miniszterelnök további intézkedés végett értesíti a házat. Elnök egy 15 tagból álló küldöttséget propo­nál. Ez a következő képviselőkből állana : gr. Ka­rácsonyi Guido, Ivánka Zsigmond, gr. Zichy Imre, Máday Sándor, gr. Festetich Pál, Lipovniczky Sán­dor, gr. Apponyi Albert, báró Prandau Gusztáv, Sachsenheim Albert, Szitányi Bernát, Ugrón Gábor, gr. Keglevich Gábor, Szentimrey Elek, Simonsich Béla és Nagy György. (Helyeslés.) E küldöttség az elnök vezetése alatt jelenik meg, s ápr. 15-én gyűl össze Pesten. Kerkapoly K. pénzügyminiszter a kormány egy szándékáról kívánja értesíteni a házat, s ez értesítéshez egy kérést is csatolni. A 3-ik jóté­konysági államsorsjáték tiszta jövedelme a kincs­tári munkások árvái javára állítandó menházra fordíttatik. Több mint harmadfélszáz az apátián és anyátlan árvák száma, s ezzel halad meg a fél­árváké. A sorsjáték eredménye körülbelül 100,000 frtnyi tiszta fölösleg. Kéri a házat, hagyja helyben a kormány azon szándékát, hogy az intézetet va­lamely nélkülözhető kincstári épületben helyezhesse el. Elhatározta továbbá a kormány, hogy kikéri Gizella főhűnő beleegyezését az iránt, hogy legyen szabad a felállítandó intézethez a fejedelmi már­ka nevét kötni. (Helyeslés.) Szlávy József miniszterelnök benyújtja az in­demnity meghosszabbításáról szóló szentesített tör­vényt, mely kihirdettetvén, a főrendiházhoz is át­küldetett. Kérvények Zsifkovich János benyújtja Vukovár város két kérvényét, melynek egyike a zimony-vukovár­­barcsi vasút engedélyezését, másik a vukovár-sumáczi csa­torna engedélyezését és kiépítését kéri. Kármán Lajos be­* A főrendiház ülése márcz. 31-én. Elnök: Maj­láth György. — A kormány részéről: gr. Szapáry Gyula. Gr. Cziráky János benyújtja a jogi bizott­­ság jelentését a koronaőrválasztásról és a mon­­tenegrói szerződésről szóló törvényjavaslatok. — gr. Károlyi György a pénzügyi­­bizottságét az adó­­törvényjavaslatok tárgyában. Napirend: az első dunagőzhajózási társulat jövedelem­biztosításának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Zichy Ferencz statistikai adatokat hoz­va fel, ajánlotta a törvényjavaslat elfogadását. A lobogó­ kérdést adminisztratív úton véli elintézhető­­nek. — Gr. Szapáry felvilágosító megjegyzései után a törvényjavaslat általánosságban úgy mint részleteiben elfogadtatott. Következtek: a koronaőri választásról és a montenegrói szerződésről szóló törvényjavaslatok, melyek vita nélkül elfogadtattak. A törvényhatóságok közigazgatási, valamint árva és gyámhatósági kiadásainak ideiglenes fe­dezéséről szóló törvényjavaslat felolvastatván, gr. Szapáry Gyula kifejtette a kormány álláspont­ját. — Eötvös Dénes báró azt hiszi, hogy e költségekről magában a budgetben kellene gondos­kodni, s a törvényjavaslatot nem fogadja el. A megyék fedezzék költségeiket az adópótlék eme­lése által. — Tomcsányi József és gr. Czi­ráky János a törvényjavaslat mellett szólanak mire az el is fogadtatik. Vita nélkül fogadtattak el: a földadóról, a c­ukoradóról, a bor- és húsfogyasztási adóról és a dohányjövedékről szóló törvényjavaslatok. A képviselőház jegyzője áthozza az indem­nityről szóló szentesített törvényc­ikket, még azonnal kihirdettetik,­­ továbbá a tiszavidék vasúttársulattal kötött szerződésről szóló törvény­javaslatot, tárgyalás végett. — Dr. S­z­a­páry Antal sürgősségi indítványt tesz. Ra­dvá­nszky Antal felszólal ez alkalom­ból, hogy czélszerű lenne, ha a főrendiház nem így szakadozva, hanem bizonyos meghatározott idő­ben tartaná üléseit, vagy a hó végén, vagy elején de akkor folytonosan, s elintézné a hozzá utasítót tárgyakat. Ez esetben a főispánok megfelelhetné­nek kötelességeiknek itt is, otthon is. Az elnök megjegyzi, hogy néha okvetlenü kell üléseket tartani. A bajon egyébiránt gyöke­resen csak a főrendiház reformja lesz képes segí­teni. Különben figyelemmel lesz arra, hogy a ülések bizonyos napokra jó eleve kitüzessenek. Erre néhány perc­nyi szünet következet, mely után bizottsági jelentés alapján és az időköz­ben megjelent Tisza Lajos köziek, miniszter fel­világosító megjegyzései után a tiszavidéki vasúttár­sulattal kötött szerződésről szóló tvjavaslat elfogad­­atott. Ezután felolvastatik a miniszterelnök átirat é­s az elnök a következőleg szólal fel: A méltóságos főrendek azon hű ragaszkodás­nál fogva, amely a méltóságos főrendeket buba és örömben a fenséges uralkodó­ház tagjaihoz csa­tolja, úgy hiszem, mindnyájan igen szívesen járn­­ának a trón zsámolyához; de azt vagyok bátr­a fenforgó körülménynél fogva, miután a közösügy bizottság is testületileg lesz képviselve, ajánlan hogy talán 15 tagból álló küldöttséget küldjön ki (Helyeslés, Felkiáltások, Az elnök jelölje ki tagokat!) Bátorkodom tehát javaslatba hozni következőket: Az ország zászlósai külön meg van­nak hiva, s miután a ház két elnöke is meg v* 1 1_ ______ . „ VHiaattomn- +QO-t i a bácsmegyei Ó-Verbász község úrbéri választmánya­­­ kérvényét, melyben úrbéri pertik megsürgetését, kérik, Jós József beadja a kolozs-dobokamegyei tankerületi itanitók kérvényét, a tanító egyletek részére postadismen­­tégről szóló törvény alkotása iránt. Remete Géza beadja ■. Klug Ignáczné kérvényét az iránt, hogy az 1848—49- i hadjárat alkalmával a magyar hadseregnek kiszolgál­­ítt kenyérilleték fejében 1366 frt 70 kr részére megtérít­sék. Schwartz Gyula beadja Szabó József volt adóhiva­­l tiszt kérvényét végkielégítésért vagy alkalmazásért. — Inter­pellatiók. Szmrecsányi László perpellatió alakjában sürgeti, hogy a már elké­­s­lt eperjes-héthársi vonalrész még a határidő Ke­­rta előtt adassék át a forgalomnak, miután a 3gye székhelyére s egyedüli piaczára vezető­­ként Ijesen járatlan. Tisza Lajos miniszter nem tartaná ilyesnek, ha egy vonalnak csak egy része nyi­­­tnék meg, mert az a kamatbiztosítási kötelezett­­jet előbb igényelné, mint az engedélyokmányban el van határozva. Szmrecsányi tudomásul veszi a Jászt, fentartva az alkalmat, hogy annak idejé­­­n határozati javaslatot nyújthasson be. Lázár Ádám a m. vásárhelyi törvényszék épe­­tében levő börtönök miatt interpellál. Ezek szű­kek, k­ötöttek, s a különböző minőségű és állású vádl­ttakat a többivel vegyesen zárják el. Kérdi tehát,­ándékozik-e az igazságügyér­e bajon segíteni? Juler Tivadar igazságügyér megígéri, hogy a szük­­ges fölvilágosításokat megszerzendi, s ahöz­­pest mindent elkövet, mit ily körülmények közt két. Majoros István sajnálatát fejezi ki, hogy a n­zeti színház ügyében múltkor tett interpelláció­­ra a belü­gyér még nem válaszolt. Reményű azon­­­, hogy ez a holnapi ülésben meg fog történni, írt­, hogy végre a nemzeti színház megszabadult idigi intendánsa rész kezelésétől, de viszont tartja, hogy az intézet ügye jobb kezekbe kerül­­ni. Kérdi tehát : az üresedésbe jött intendánsi ilyet egy minden tekintetben értelmes és köztisz­­tletben álló egyéniség által akarja-e a belügymi­­iszter betölteni? Helfy Ignácz fölemlíti, hogy febr. 26-án a sanyol köztársaság elismerése végett interpellálta miniszterelnököt, de nem kapott eddig választ, róla azért tette az interpellare, nehogy megho­­psodjék a házban a vélemény, mikép addig, míg delegatió fenáll, nincs joga a külügyekhez hozzá­julani. E feltevésben megerősíti a miniszterelnök­allgatása, annyival is inkább, minthogy azok megnyitása küszöbön áll. Ez ellen tiltakozását fe­­jti ki, és sürgeti az interpellate. — Napirend: a tiszavidéki vasúttársul­ittal kötött szerződés módosításáról szóló törvény­­avaslat harmadszori felolvasása és megszavazása. Ennek megtörténte után elnök föloszlatja az ülést, jelentvén, hogy a holnapi ülés óráját ma még nem tudja kitűzni.

Next