Ellenőr, 1875. február (7. évfolyam, 32-59. szám)

1875-02-01 / 32. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 fit. — kr Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra .­ „ Sfl . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Bu­­apesten, nádor uteza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, 32. szám. Budapest, hétfő, február 1.1875. Hirdetések felvétele: Bud­­apesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrádi testvérek irodájában). Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor­ utcza 6. sz.) intézendők. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre................................20 forint — kr. Félévre.................................... 10 „ — kr. Negyedévre.................................5­0­0 kr. Egy bóra......................................1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárosi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. München, jan. 31. Egy tegnapról kelt ki­rályi leirat a kamarát február 15-dikére hivja is­mét össze. Róma, jan. 31. A spanyol követ kihallga­táson volt a királynál, s átnyújtotta Alfons levelét, melyben ez trónraléptét jelenti. Sz.-Pétervár, jan. 31. Az esthlandi tarto­­mánygyű­lés Esthland kormányzóját, herczeg Scha­­kowskoi vezérőrnagyot egyhangúlag fölvette az esthlandi nemességi matrikulába.­­ A londoni rendőrhatóság értesítette a moszkvai lapot, hogy a Londonból kiinduló ajánlatok lóverseny-veszte­ségek biztosítására szédelgésnek tekintendők. — Az időjárás enyhe, a revali öböl jégmentes és a hajózás akadálytalan. New-York, jan. 30. A consolidált 5°/0 kölcsön még ki nem bocsátott részének syndica­tes átvesz 25 millió dollárt és hat hónapra fenn­tartja az optio jogát a maradékra. Brüssel, febr. 1. Az „Independance“-nak jelentik Páriából, hogy a minisztérium feloszlatása valószínű lett. Buffet és Wallon lépnének Chabaud és Camont­ helyébe a kabinetbe, a többi miniszter marad. Páris, febr. 1. A kabinet helyzete a nem­zetgyűlés legutóbbi szavazata által is változatlan maradt, az elnök csak akkor fog dönteni, ha a nemzetgyűlés végleg elintézte az alkotmánykérdé­seket. — Ma megy Madridba a hivatalos franczia sürgöny Alfons elismertetéséről. Madrid, jan. 31. Egy rendelet megengedi a lapoknak a miniszteri tények megbeszélését, el­tiltja a király családja, az alkotmányos monarchia és a vallás elleni támadásokat. — Cuba, Portorico és a Philippinák elismerték Alfonsot. Mécs, febr. 1. A­„Montagsrevue“ jelenti: Salm gróf, Hirsch után megy Konstantinápolyba. A diplomatiai tárgyalások a török vasutak kiépí­tése és az Ausztria-Magyarországhoz csatlakozás fölött most már megindulnak. Az osztrák-magyar kö­vetség utasíttatott a tárgyalásokat egész erélylyel sürgetni. Bécs, febr. 1. Az 1860-ki sorsjegyek mai húzása alkalmával a következő sorozatok huzattak : 189 851 1391 1454 1509 1611 2150 2154 2221 2357 2768 2913 3091 3755 3770 4352 4444 4739 5295 5486 5904 6302 6388 6509 6795 7142 7179 7282 7286 7715 7993 8196 8445 8514 8989 9216 9496 9647 9671 9861 10010 10170 10190 10807 11011 11058 11868 11872 12056 12342 12418 12568 12679 12785 13013 13294 13360 13386 13410 13502 14093 14459 14593 14601 14681 14746 14781 15082 15371 16029 16177 16490 16690 17464 17904 18526 18529 18563 18782 19921 (A 12679 sorozat talán 12678, miután ez nem sürgönyöztetett tisztán.) szólította föl. Tailhaud úr ezt megtagadta; a bi­zottság már most a nemzetgyűlésre akar an­­pellálni.­­ A spanyol harc­térről még eddig kevés tudósítás érkezett. A franczia lapok 24-ről Estei­­lából úgy értesülnek, hogy don Carlos személye­sen fogja hadseregét vezetni a Pampelonát felsza­badítani akaró liberális hadsereg ellen. Az utób­biak hadi ereje 80 zászlóaljból és 120 lövegből áll, míg a karlistáknak csak 30 zászlóalj és 40 löveg áll rendelkezésére; a karlistáknak azonban helyzeti előnyük van s erős positióikat hathatósan szándékoznak megvédeni. A karlisták Biscayaból visszavonták a haderő zömét, s Navarra felé irá­nyozták. Guipozconban az Andouin vonal őrizetére csak 6 zászlóaljat hagytak. Az alfonsisták Ville­gas hadosztályát Bilbaoból San­ Sebastianba küld­ték Loma hadseregéhez. Az albuerai és savoyai zászlóaljak 26-án érkeztek meg. A legújabb hírek szerint Moriones 30-án odahagyta Tafallát, a ki­rály főhadiszállását, hogy a karlistákat oldalt megkerülje. A karlistákat az Oria balpart­jára visszaszorították. Loma és Blanco Oriot körülfogták. A Salcedo és Miquelets dan­­dárok bevették Usubillt. A washingtoni spanyol követ, (a „Politica“ volt szerkesztője) arról értesíti korm,­hogy a cubai felkelés sokkal fenyege­tőbb, mint valaha. A fehér házban nem igen van­nak megelégedve a spanyol ügyek monarchiai fordul­tával. A Virginius-ügy­­újra felélesztése alkalmat fog szolgáltatni az Egyesült Államoknak arra, hogy a cubai fölkelőket hadviselő hatalomnak elismerjék. Az insurgensek new-yorki bizottsága már annyira bizonyos abban, hogy a fölkelők a legrövidebb idő alatt győzedelmeskedni fognak, hogy az új cubai köztársaság elnökéről is gondol­koznak már, s ez nem lenne más, mint Cast­el­ar Emil, kit e méltósággal meg is fognak kínálni. A kormány közölvén ezen értesülését Castelarral, kérte, halasztaná el elutazását, mivel talán interve­­niálhatna a spanyol érdekekben. Castelar kinyi­latkoztatta, hogy azt az állomást hazafiasága el­fogadni nem engedi, de másrészről nem lévén hi­vatalos állása, semminemű interventióba nem bocsát­kozhatok. Az „Antillák gyöngyé­“t nagy veszély fenyegeti tehát, s az új kormánynak, tekintve az Egyesült Államok elidegenülését, nagy része van benne. De otthon is, úgy látszik, nagy bajban van a kormány. A convenio híre a karlisták és alfon­­sisták között nem volt kacsa. Serrano azt írta Madridba, hogy Estella elfoglalására, legalább há­rom akkorának kellene az éjszaki hadseregnek lennie, mint a­milyen. A fődolog az, hogy a kato­nák nem akarnak harczolni, hanem hazamenni, az alfonsista pronuciamentonak sohasem lett volna olyan sikere, ha el nem hitették volna a katonák­kal, hogy Alfonso proklamálásakor a karlisták le­teszik a fegyvert, így Serrano, s hogy legalább részben igaza van, nem kételkedünk benne. Az Oláhországgal kötendő vámszö­vetség tárgyalásai, mint a „N. Fr. Presse“ ér­tesül, befejeztettek. A Porta, mely a dologból suze­­rainitási kérdést csinált, a podgoriczai események óta szenvedőlegesen viselte magát a tárgyalások­kal szemben. A „Times“ azon hírt jelezte,­egutóbb, hogy a Porta elhatározta, beleegyezését utólagosan megadni. Hírszerint az oláh kereskedelmi minisz­ter legközelebb Berlinbe megy, személyesen akarva értekezni az építendő oláhországi vasút tárgyában. A szerb skupstina elé 28-án indítvány ter­jesztetett a gyülésezési s egyleti jog megadása, a közoktatás emelése,­a­ rendőrségnek a bűnvádijügyek­­beni törvénykezéstől elválasztása, a földmivelési viszonyok, a kereskedés és ipar javítása s az adók igazságosabb felosztása iránt. Az indítvány egy bizottmányhoz utasíttatik. Január 29-én a hadügy­miniszter a skapszsi­ában javaslatot terjesztett elő mely szerint a hadseregben a szolgálatidő­t évről 2 évre szállíttatnék le. 30-án Garaschanin képvi­selő többek által támogatott indítványt nyújtott be, az alkotmány megváltoztatása iránt,a­mely az alkotmánybizottsághoz utasittatott. Perlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 222. szám, Hétfő, febr. 1. V­idor u­r. Vígjáték 4 felv. Idősb. Gr. Fredro Sándor. „Pan Jovialsky“ lengyel eredetije után magyarosította Törs Kálmán. Személyek: Vidor öreg földesur — — — Szigeti József Mártha, neje — — — — Sz. Prielle Corn. Bóni, fia — — — — — Újházi Borbála, második neje — — — Szathmáry L-né Ilonka, Béni leánya első házasságból Molnárné Mokány Gyuri — — — — Szigethi Imre Kendi Gyula, iró — — — — Náday Marjai Béla, festő — — — Nagy Imre Hajdú — — — — — Leövei kezdete 7 órakor. Budapest, február 1. A franczia nemzetgyűlés, mint jeleztük, szombaton tárgyalta a Ventavon-j­avaslat 2. czik­­két, mely a „tábornagy-elnököt“ a képviselőház feloszlatására hatalmazza fel. A republikánusok éppen ezen a senatustól független rendelkezési jogát akarják az elnöktől megtagadni. A feloszlatási jo­got souverain jognak tekintik, mely a souverain nemzetgyűlést magát illeti meg. Felfogásuk szerint: ezen jog megadása első lépés lenne az államcsíny felé. Határozottan ellene fognak tehát szavazni, s ha mégis elfogadtatik, az egész javaslatot többi szakaszaival együtt elvetik. A tárgyalás részleteiről és eredményeiről, mely az egész javaslatnak legérde­kesebb része, mivelhogy az 1. czikk a legitimis­táknak kedvezvén, bölcsen hallgat az elnöki hata­lomról, e pillanatig nincs értesülésünk, déli táv­irataink azonban valószínűleg meghozzák már az eredményt. A balközép, a „National“ jelentése szerint, el van határozva, hogy az esetben, ha a II. czikk balközépi módosítása elvettetik, ellene szavaz az egész javaslatnak, melynek elvetése ak­kor bizonyos. A bizottsági tárgyalások legélesebb pontját a Vallon-féle, általunk is közlött javaslat képezte, mely a „köztárrsaság elnöke“ czímét hatá­rozza meg. Louis Blanc a 29-iki szavazás után, mely­ben ellene volt a balközép módosításának, levelet intézett Gambettához, emlékeztetve őt, hogy Gam­­betta mindig oly értelemben szólott, mint ő, tagad­ván a nemzetgyűlésnek alkotmányos­ hatalmat. A b­on­a­par­ti­s­t­a üz­el­mek megvizsgá­lására kiküldött enquete- bizottság az igazságügy­minisztert a bonapartista központi bizottság ellen megindított bírói vizsgálat irományainak átadására./ — Az egyházpolitikai bizottság szombaton d. ju. 5 órakor tartott ülésében folytatta a Molnár Aladár-féle­­javaslat tárgyalását. A 7. §. első kikezdéséből kihagyatván e sza­vak : „szabadon“, és „a bárminemű“, s így a be­kezdés következőleg állapíttatott meg: „Mindegyik hitfelekezet (szabadon) önmaga állapíthatja meg (a bárminemű) s egyházi tisztviselői , egyéb alkal­mazottjai felett gyakorlandó fegyelmi eljárását és fegyelmi szabályait.“ Az első pont, melyből a szó „maga“ kima­rad, hosszabb vitát idézett elő lényegére nézve azon kérdésben t. i. váljon kell-e vagy nem a fegyelmi hatalom megszorításánál még egyéb eseteket is felemlíteni, a testi fenyítéken s a személyes sza­badságon kívül, pl. a bírságot, fizetéslevonást vagy letiltást; (deficientia) felvettetett továbbá azon kérdés, várjon, ha a pap egy bizonyos időre zár­dába küldetik, tekinthető-e ez a személyes szabad­ságtól való megfosztásnak. A vélemények megosz­lottak, a szónokok példákkal mustrálták előadá­saikat. Végre a szerkezet a fennebbi szó kihagyá­sával következőleg állapíttatott meg: „Azonban 1. pont. (Maga*) a hitfelekezet nem alkal­mazhat fegyelmi büntetésül sem testi fenyítéket, sem személyes fogságot. A 2. pontból e szó „semminemű“, úgy a 2. rész e szótól kezdve „továbbá“ egészen kihagyatik, mivel félő, hogy ez által hitelvek ellen nyilatkozó néze­tekért sem lehetne fegyelmi vizsgálatot­ indítani az illető ellen. A polgári jogok és kötelességek úgy is meg lévén írva a polg. törvényben ezeket itt uj­­ból­ fölvenni vagy megemliteni felesleges. Legyen szabad a pápának jegyházi átokkal sújtani azt aki a kath. vallás hitelveit nyilvánosan megtámadja. Ha a katholikusnak ez nem tetszik, lépjen ki a kath. egyház kebeléből. Ez tehát tisztán az egyház ügyei­hez s nem a polg. tervhozás feladatához tar­tozik. Beteendő még — s a szövegezés a jegyzőre bizatik — azon eszme, hogy a pol. jog szabad gyakorlása vagy nem gyakorlása miatt senkit vizs­gálat alá venni nem lehet. *) A szövegben zárjel közé vett szavak a bizottság­tól kiha­gyattak. E beszúrás kivételével a 2. pont következő­leg hangzik: (semminemű) egyházi tisztviselő vagy lelkész, vagy egyéb alkalmazott ellen sem Indít­ható fegyelmi eljárás azon okból, mivel az a tör­vényben rendelt valamely polgári kötelességét tel­jesítette, vagy törvényben tiltott valamely cselek­vést nem vitt véghez. Kihagyattak a következő sorok ,­­továbbá azon okból sem, mivel az illető közügyekben akár választásnál, akár tanácskozásokban valamely vé­lemény mellett szavazott vagy nem szavazott.) A 8. §. szövege így szól: „A hitelvekben egyező tehát tulajdonképen egyazon hitfelekezet­­hez tartozó állampolgárok is (az egyházszerveze­tet avagy az isteni tiszteletet illetőleg) azon hitfe­lekezet többi tagjaitól eltérvén, külön egyházat alakíthatnak a jelen törvény határozatai értel­mében.“ Bésán indítványozza, hogy a zárjel közé vett fennebbi szavak kihagyassanak, mert ha sza­bad volt a románoknak a szerbektől csakis a nyelv különbsége okából elválni s külön egyház­vidéket képezni, miért ne legyen szabad ugyanez más egyházakban is, de lehet egyéb ok is, a­miért ugyanazon egyház hívei elválni akarnak. Az elválást azonban e tvjavaslat egyéb esetekben meg nem engedvén, azért a kihagyandó tétel he­lyett betétetni kéri, „bármi okból.“ Molnár Al. éppen ezt szándékosan hagyta ki, mert nem akart alkalmat adni arra, hogy az egyház­i vallás nemzetiségi czélok kiaknázására használtassék. Irányi a vallásszabadság egyenes kifolyá­sának tartja Bésán indítványa elfogadását , „a bármi okból“ szavak azonban kihagyhatók. Ezzel Bésán indítványa elfogadtatott. A 9. §. felett hosszabb vita indult, melynek szövegezése a jövő ülésre halasztatott. A jövő ülés szerdára tűzetett ki, ülés vége V.6 órakor. A közoktatási miniszter a taneszkö­zök iránt a következő levelet intézte az egyházi főhatóságokhoz : A gyermekek iskolai nevelésében és taní­tásában egyik fontos főszerep a jó taneszközöknek jutott. Ezek segélyével adhat a tanító beszédének életet, s ezek benyomásai által lehet a képzeteket, a fogalmakat tisztán megalkottatni s a gyermekek elméjében maradandókká tenni. E tanítástani alapigazsághoz hiven, azon voltam mindig, hogy a tanítás elősegítésére szol­gáló czélszerű taneszközöket szaporítsam, s egy­szersmind azokat a legolcsóbb árakon megszerez­­hetőkké tegyem. Ily nevezetes, fontos és olcsó taneszközt ál­líttattam elő az ide mellékelt „Szemléleti képek “­­ben, melyeknek segítségével a tanítás első fokán álló kis gyermekek, az őket környező tárgyak minemüségéről egyenként és más tárgyakkal cso­portban álló viszonyairól helyes képzeteket s fo­galmakat szerezhetnek, s egyszersmind az igy szerzett ismereteiket állandó s maradandó ismere­tekké alkothatják , a­mig másrészről e képek se­gítségével a közízlés nemesítésére is kiválólag akarok hatni. E szemléleti képek tárgyai a Nagy László által készített s az általam kiadott „Beszéd- és értelemgyakorlatok“ czimű­ könyvből vétettek s annak megvilágosítása végett hazai kitünőbb pae­dagogjaink terve szerint legjelesebb festőművésze­ink által készíttettek. A táblák közül jelenleg 20 adatott által a közhasználatnak, a még hátralevő 20 kép jövő őszig szintén meg fog jelenni. Egy-egy szállítmány tíz-tíz képet foglal magában, s egy-egy szállítmány ára könyvámsi után 6 frt 50 kr, tiszta ára az egyetemi nyomdánál 10°­0-kal olcsóbb. E gyűjtemény két szállítmányát a végett küldöm meg, hogy e képeket s különösen az ezek által kitűzött czélt becses figyelmébe ajánljam s ez alkalommal is fölkérjem ezen nevezetes és szép taneszköznek a hatósága alatt álló iskolákban való terjesztésére. Páris, január 29 (Saját levelezőnktől.) Az esetleg nemcsak malitiózus, hanem gyak­ran szellemes is. Mikor az assemblée ütéstermében a levegő gyúanyaggal van telítve, akkor, puszta esetleg folyton, a gyufa kérdést vitatja. A gyufák fölötti vita egy óráig tartott s ennek bevégezte után a nemzetgyűlés elkezdte a­­ tűzzel való játszást, az alkotmánykérdések vitatását. A gyuanyag csakugyan tüzet fogott. A vitát sok nemes és nem nemes tűz tette emlékezetesssé. Hanem Francziország nem borult lángba. Még eddig legalább nem, mert hisz a négy év óta nyitott ége­tő kérdés csak ma, midőn önöknek e sorokat írom, fog „megoldatni“. Hogy azonban el fog-e e „meg­oldás“ által oltatni a régi gyűlölség tüze, vagy ha parázsra csak hamat hintenek ? — ki tudná meg­mondani ? A tegnapi ülésről kétségkívül tudósítá már önöket a hirsodrony, a melylyel — fájdalom ! — a le­velezői toll nem concurrálhat. Hanem „mindenki a maga módja szerint.“ Én az alábbiakban amaz érdekes részletekről szándékozom önöket tudósítani a melyeket a hirsodrony — „leben und leben las­sen“ elvénél fogva — rendesen a levelezőknek enged át. Három és fél órakor bocsátá a nemzetgyűlés elnöke a hatalom szervezéséről szóló javaslatot tárgyalásra. A szószéken Raudot jelent meg, mint első szónok. Azaz — sit­­venia verbo — Raudot az legkevésbbé sem szónok, hanem tegnap valóban remekelt. Tegnapi beszéde valódi szónoklati re­mekmű, ha­­­nem a szónoklat mértékét alkal­mazzuk arra. Raudot ur mindenesetre okosan be­szélt s ez a szónoklás egész titka. Minek vitatkozni oly kérdés fölött — szólt Raudot ur — a melyet megoldani úgy sem va­gyunk képesek ? Legyünk őszinték és ne ámítsuk önmagunkat és az országot. Nyílt titok, hogy a tárgyalásra bocsátott javaslatnak nincs többsége a nemzetgyűlésben, de hát akkor mire való vitatkozni a fölött ? Kétséget sem szenved ugyan, hogy al­kalmunk lesz számos cicerói és demosthenesi szó­noklatot hallani, de hát az eredmény mégis csak semmis leend. Urak, legyünk okosak és komolyak. ... K,ör­ölbelül ez volt Raudot képviselő rövid be­!Zzííner­artalma- Az intenziójáról nem szólok. Hanem a nemzetgyűlés nem hajtott az okos ST­S vagy tíb,blégjel elhatároztai h°gy megkísérti a lehetetlennek lehetővé tételét. «­­A judosZexen,­ a 9 - e­t képviselő jelenik meg. Sem indítványával, sem szónoklatával nem szeren­csés. Szónoklata, a­mely egyhangú, nem is érde­melt meg más sorsot, mint a melyben részesült, hanem indítványa jobb sorsra lett volna érdemes Ha ez indítvány elfogadtatik vala, Francziaország sorsát csak egy törvényhozótestület, az assemblée, intézné, a­mely az általános szavazatjogra volna alapítva, s két évre választva. Naquet beszéde nagy zajban veszett el, indít­ványa meg a többség szavazatában. , b 0 ,n 1 a y e lép a szószékre, s a csend, elnöki figyelmeztetés nélkül, azonnal helyreáll. ..„QuAi” i1S on Americlae“ szerzője a nemzet­­gyűlés legrokonszenvesebb szónoka. Azok közé tar­tozik, a­kiket elhallgatnánk in infinitngl, mert kellemesen beszélnek. Nem behízelgő, de megnye­­rő, nem gyújtó, de jótékonyan melegítő; nem ang°ló, de szikrázó. Megjelenése könnyed, mert nem zavarja a cob­urnus nehézkessége ; érvelése kellemes, mert nem oc­rog. Szónoklata nem is annyira szónoklat, mint inkább társalgás, a­mely­ben — hallgatván őt — mi is részt veszünk. Czélja nem az, hogy minden áron — par force ) meggyőzzön, hanem hogy azt, a­miről ő melegen meg van győződve, velünk közölje. S azért nem sza­vakkal, de meggyőződésével győzi meg hallgatóit. Nem állítja hogy ha a világ nem az ő véleménye szerint fog haladni, kifordul sarkaiból, de ha el­­mondta vélleményét, mégis azt hiszszük, hogy a V1 haladna, ha az ő véleménye sze­rint haladna. Finomságát és beszélési módjának Zlí f£Lá!N!*dO h,UDOr^a, p4r08i«*» “«•' Valóban sok parlament szónokai — s távol van tőlem, hogy főleg a magyar képviselő­házra gondoljak — tanulhatnának Laboulavtól a­mi a nemes nyugodtságot, a méltóságteljes hu­­mort, a meggyőző érvelést és a beszélési mód mű­veltségét illeti. Vannak képviselőházak, a­hol a ko­molyságot a nevetségességig, a meggyőzni akarást az od­rogig űzik. Am­i Laboulaye beszéde nem is maradt hatás nélkül s ha azonnal szavazásra kerül a dolog a köztársaság már negyvennyolc­ óra óta prokla­­málva volna. Hanem a szavazás előtt Louis Br­ano egy lelkiismeretbeli dolgot látott jónak cselekedni. Ki­nyilatkoztatta, a saját és négy követője nevében hogy a köztársaságot a balközép indítványa sze­­rint, elnökkel és két kamarával, nem fogadja el. A jobboldal, mikor Louis Blanc szót emel, örömé­ben ujjongott, hangosan kiabálván: „parlez ! parlez !“ Louis Blanc beszélt s a latin közmondást: „inter dnos litigantes tertius gandet“, az eredmény nem hazudtolta meg. A zavarosban a jobboldal sietett halászni s a szavazás elhalasztatott. Hanem a nemes is csakha­­mar utolérte Louis Blanc-t, mert ma nemcsak hogy a balközépi lapokon kivül, még a „Rappel“ is a melynek munkatársa, megtámadja őt — hanem a l*w­n,­P­a­ryf­i­s­t­a l­a­p­o­k — s ez vajmi keserű rík­őtehát LO0­8 Blaircnak! — «Whan dicsé­ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselő­ház ülése február 1 én. Elnök: Perczel. Jegyzők: Wächter, Sremczey, Huszár, Beöthy. A kormány részéről jelen vannak: Bittó, Ghyczy Szapá­ry, Panner, Trefort, Bar­­tal, Zichy, Szende, Wenckheim, Peja­­csevics. !esittetettmU,t ^J^y^könyve felolvastatván, hite-Elnök bemutatja Trencsén város felter­jesztését a Bukovinában élő magyarok hazatele­pítse iránt, Mosonymegye felterjesztését a magy korona feltalálásának helyén ő felsége által emel­tetett kápolnának országos költségen való fentar­­tása iránt. A kérvényi bizottságnak kiadatnak. A házszabályok értelmében beterjeszti továbbá azon interpellate, indítványok, határozati és tör­vényjavaslatok és egyéb miniszteri előterjesztések jegyzékét, melyek a jelen 1872—75. évi országgyű­lés kezdetétől 1875 febr. 1-jéig a képviselőház elé terjesztettek és elintézetlenül maradtak. Ki fog nyomatni és szétosztatni. •Irti Vincze a volt bánsági katonai vég-Juérb­­­n?Jelentesen a Fehértemplom kerületében fekvő­­ Moldva helység több lakosainak panaszát nyújtja be aziránt, hogy a községi elöljárók válasz­tásánál a szolgabíró részéről oly hajborzasztó tör­vénytelenségek történtek, a­minőkre nem emlékez­nek azon tájék lakosai. Illetékes helyen tett pana­szaik sikeretlenek lévén, a tisztelt háztól kérnek orvoslatot. A kérvényi bizottságnak adatik ki. Molnár Antal a kérvényi bizottság sorjegy­­zékét terjeszti be, kinyomatás s annak idejében napirendre tűzés végett. A beterjesztett sorjegyzék ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Következik az 1875. évi költségvetés általá­nos tárgyalásának folytatása. Iiónyay Menyhért beszédéből a következő kivonatot közöljük holnap egész terjedelmében. Rónyay Menyhért a helyzetet komolynak nevezi. Nem tartozik azok közé, kik reménytelenül tekintenek a jövőre, de nagy cselekvésre van szük­ségünk. Jelzi azon irányt, melyet egy helyes pénzügyi politikára nézve követnünk kell. Tisza Kálmán azon interpellátiójára, melyet ő még az ő pénzügymin­iniszter korában intézett hozzá, hogy t. i. lesz-e de­­rczit, azt felelte, a­mit most is állít, hogy az tő­­lnk függ. 1870 elején módunkban lett volna még az államháztartás helyes alapját megvenni. 1873-ban az államköltségvetés általános tár­gyalásánál kimondta határozott véleményét a rend­szer gyökeres változtatása iránt, ma ezt ismétli. 1 .­SZP - A tárc­arendser befolyása volt eddig nézete szerint az irányadó a pénzügyi érdekek felett A minisztérium által előterjesztett költségvetés eme KZZ­SZ ,leszá­nlása a képviselőház által szerinte hetteten és más nemzetek parlamentáris történe­tében sehol se látja. Alvn­n á­llamPénzügyek rendezésére egy rendes kiír. megállapítását látja szükséges­nk, k kellett volna­ emelni a költségvetésben, b­el­yából ambiotik­áS egyensúlya 1877-ben vissza lesz állítva, mert akkor mindenki szívesebben ál-Í°f’uT egL,egé®Z8ége8 Pénzügyi politika biztositá-S A «.nak biz-A rendes költségvetésnél első, hogy a nép anyagi érdeke legyen mérvadó, hogy az állampénzt csak közérdekű dolgokra lehet fordítani, hogy a kiadások megállapításánál bizonyos czél tar­tandó szem előtt. nek­­a. a ‘í821® jövedelmeket szem előtt tarta­­nkl. ikÖ?n­égYet,és, emelésénél óvatosabbak len­­. , °./ é 11lám, hol a rendes kiadások a rendes előre de hét fedeztetnek, anyagilag ha nem is előre, de hátra sincs. De mi ellenkezőleg állunk.­tására­z államháztartás egyensúlyának helyreálli­­tására DJ C feladatunk oda hatni, hogy az 1877- esf 1 . létrejöjjön. A takarékosságnak nem­séges hangoztatása, de tényleges behozatala szük­tádif ^Ügy ^ rendezett beligazgatás megteszi ha­­„ ^«minisztériumoknál szükséges refor- o felsége személye körüli miniszte­­r ha nem m történik megtakarítás , az nem n-sFi a^k­xfm s­okra megy- A belügyminiszterium­­nál 1 millió, a közlekedési és kereskedelmi mi-3 mSrrt ? mi­­llott az igazságügyimniszteriumnál 11 milliót tehet sz­einte megtakarítani. Egy czélszerű kaS rá* AresztülSerélhet­­ton nagy megta­nesnek k­i- a honvéd­ségi kiadásoknál is szüksé- Láf lá}!a bizonyos fokig a megtakarítás beho­zatalát. A közös hadseregnél és honvédségnél 2 A e“SSA.e“kÖ!l4”6t kW“'°k helyes Pénzügyi politika megállapítására nézve az egyenetlenségek megszüntetését v­­s­szük-S18“G«’­u “ezt a jószágok eladása és bérletük czélszerű használata által érhetünk el szerinte. Oly rendszabály, mely drága és hosszú időt igényel. Stelea- Az ipar fejlődése, a tarifakérdésnek meg­oldása által szintén nevezetes megtakarításokat lát. .. . Jelenlegi államköltségvetésünket összehasoo­­lja az­ első alkotmányosan megállapított költség­­vetéssel és 22 millió emelkedést lát. Hibás eljá­­rásnak tartja az egyenes adók emelését. A többi zónaTM­téZVe a vám­szerződést tartja szabályo­zz ülés tovább foly.) A k­ép­viselőház igazságügyi bi­zottsága által újonnan szerkesztett­­javaslatok szövege. Törvényjavaslat a bírósági végrehajtókról szóló 1871. LI. t. ez. módosításáról. Az 1871. LI. t. ez. 1. §-a következőleg mó­dosíttatok: § A Bír­ósfgi végrehajtók a kir. járásbíróságoknál kellő számban feltétlenül, az első folyamodásu kir törvényszéknél pedig csak kivételesen a mutatkozó szükséghez képest alkalmazandók. Azon törvényszékeknél, a­melyeknél bírósági végrehajtó nincs, a járásbíróságoknál alkalmazott végrehajtók teljesítik a végrehajtásokat, kikkel a törvényszék közvetlenül rendelkezik. . §• Bíróságok a területekre kinevezett vég­rehajtók közül, az 1871. II­­. sz. 17. §-ában elő­sorolt esetek kivételével, mindig azon végrehajtót alkalmazzák, kinek székhelye a hivatalos cselek­mény helyéhez legközelebb fekszik. Az érdekelt fél kérelmére azonban távolabb székhelyen lakó vég­rehajtót is megbízhatnak. De az ez által okozott költ­ségtöbblet a kérelmező fél terhére esik. Ugyanazon székhelyen lakó több bírósági végrehajtó közül a bíróság szabadon választhat, tartozik azonban a lehetőséghez képest figyelem­be venni azon fél kívonatát, a­kinek érdekében a megbízás adatik. A­­ kf­­t. ez. 13. §-a helyett: A kézbesítések polgári peres és perenkívüli ügyekben úgy a székhelyen mint a székhelyen kívül bírósági végrehajtó által csak az érdekelt ,, kivonatára és költségére teljesítendők, mely az ellenfél terhére fel nem számíttathatik. A bírósági végrehajtó eljárási dija ily eset­­ben egy-egy kézbesítésért saját székhelyén 50 kmnál más helyeken eljárási és napidija összesen 3 frtnál több nem lehet. §• Díjait és költségeit a bírósági végre­­haj­tó az­ 5­ § ban érintett díjszabályzat szerint az eljárási jegyzőkönyvben maga számítja fel és álla­pítja meg, ha azonban egyik vagy másik fél a megállapított összeg ellen kifogást tenne, a fel­számított díj és költségek megállapítása végett azon bírósághoz folyamodjék, melytől a megbízást nyerte. Ha a bírósági végrehajtó a székhelyen kivül, ugyanazon helyen és időben több végrehajtást tel­jesít, az eljárási dijt minden végrehajtásért külön­­külön, — a napidíjt és utazási költséget azonban csak egyszer számíthatja fel, mely a végrehajtást szenvedő felek közt egyenlően osztatik meg. Ha az átázás a fél alkalmatosságán vagy költségén történt, a végrehajtó fuvarbért nem szá­míthat fel. §• Azt, hogy a bírósági végrehajtó saját székhelyétől mint kiindulási ponttól az illető tör­vényszék területéhez tartozó községekig, pusztáig (tanya, szállás, nyaraló) mit számíthat fel fuvardíj fejében, a törvényszéki elnök, a tényleges helyi viszonyokhoz képest és a járásbíróságok meghall­gatása után külön díjszabályzatban, az igazságügyi miniszter felügyeleti jogának fenntartása mellett előzetesen állapítja meg. Ezen díjszabályzat a bírósági végrehajtók ré­szére az 1871. LI. t. ez. 24. §. c) pontja s 25. §-ában meghatározott eljárási és nyugdíj-szabály­­zattal, valamint a jelen törvény 4. §-a szószerinti idézéssel együtt az illető bíróság aláírása s pecsét­jével ellátva, a bíróságok irodájában s minden községnél, a község há­znál, kifüggesztendő. 6. §. Az 1871. LI. 18. S. ntár ■ VII. évfolyam.

Next