Ellenőr, 1875. április (7. évfolyam, 90-119. szám)
1875-04-01 / 90. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krs)czár. Szerkesztési Iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sa Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozónk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el 90. szám. Budapest, csütörtök, április 1.1875. POLITIKAI NAPILAP, Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 0. u. (Légrády testvérek Irodájában). Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-utcza 6. sz. s. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendek. VII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre................................20 forint — kr. Félévre.........................................10 „ — kr. Negyedévre.................................5 „ — kr. Egy hóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Bonyhád, márcz. 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Perczel Béla igazságügyminiszter úr a tömegesen megjelent választók által újra egyhangúlag képviselővé kiáltatott ki. S.-A.-Ujhely. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Zemplén megyében a szabadelvű párt mai napon a megyei volt jobb és baloldal legnagyobb részének csatlakozása által megalakult s a kormánynak bizalmi felirat küldését határozta el. Kalocsa, márczius 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A keczeli választókerület értekezlete feltétlen bizalmat szavazott a kormánynak és Földváry Mihály képviselőnek. A jegyzőkönyv átadásával küldöttség bízatott meg. Kanizsa, márczius 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Kerületünk választói a mai napon tartott értekezleten impozáns számmal jelentek meg s közakarattal csatlakoztak a szabadelvű párthoz. Csengery Antalt újabban egyhangúlag léptetik fel képviselő-jelöltnek, felkérésére nagy számú küldöttség megy Budapestre. Ipolyság, márczius 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A Hontmegye főispánja kezdeményezésével mai napra összehírt értekezleten a megyei Deákpárt a szabadelvű párttá alakult balközépnek egybeolvadás végett tett ajánlatát Paczolay János képviselő indítványára a megyei téren visszautasította. Zágráb, márcz. 31. Szende honvédügyminiszter látogatást tett Mazmranics bánnál. A miniszter tiszteletére az érseknél diszebéd volt, melyen a bán és Mollinary parancsnok is részt vettek. A miniszter a tegnapi szini előadáson jelen volt, a bán páholyában helyet foglalva. Bécs, márcz. 31. A „N. Wien. Tageblatt“ azon hire, mely a londoni osztrák-magyar nagykövetet Giskra ügyével összeköttetésbe hozza, és mely a nagykövet visszalépésérőlis akar tudni, biztos értesülés szerint teljesen alaptalan. Bécs, márcz. 31. (5 fensége Rudolf koronaherczeg tegnap felséges atyja jelenlétében a fegyvertanból tett vizsgát, melyet szaktanítója Wagner landwehr ezredes vezetett; a vizsgára számos katonai egyéniség volt meghiva. — Király ő felsége az IVa óráig tartott vizsga eredményével igen meg volt elégedve, és Wagner ezredesnek teljes elismerését fejezé ki; a koronaherczeg alapos ismereteket, különösen szakmájának műszaki részleteit illetőleg mutatott ki. Berlin, márcz. 31. A „Prov. Corresp.“ jelenti : Miután a császár egészségi állapota ismét jelentékenyen javult, a legközelebbi időbeosztásra vonatkozó határozatok megállapíthatók lesznek, mi mellett az Olaszországba való utazás is tekintetbe jövend, mely utazást a múlt őszszel egészségi tekintetekből el kellett halasztani s melyre vonatkozólag mindeddig a császár legközelebbi betegsége miatt megállapodások nem történhettek. Bécs, márcz. 31. (A hitelintézet közgyűlése." Az igazgatótanács 1874-ik üzletkimutatása és a számvizsgáló bizottság jelentése vita nélkül egyhangúlag jóváhagyatván, az igazgatótanácsnak javaslatai a tiszta nyereség hovafordítására vonatkozólag vita nélkül elfogadtattak. A javaslatba hozott leírások eszközlése után tiszta nyereségű 2.901,884 frt marad, melyből a már kifizetett 8 frton kívül minden részvényre még három frt felülosztalék jut; a tartalékalapra 45.099 frt esik, melylyel a hitelintézet összes tartaléktőkéje 3.572,556 forintot tesz; jutalékok az igazgatóság és hivatalnokok számára 83.093 frt, és a folyó év nyereségszámlájáról 23.696 frt a jövő üzleti év számára iratik át. Bécs, márcz. 31. A „Presse“ jelenti : Banhans kereskedelemügyiminiszter, gyermekeit Velenczébe elhozván, ismét Narviba visszaérkezett. A „N. Fremdenblatt“ szerint a kereskedelemügyi miniszter ápril 15-én Olaszországból visszatér, és Prágába utazik az országgyűlésen való részvételre és szabadságidejének eltelte után ressortját ismét átveszi. Bécs, márcz. 31. Az unionbank mai közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta az igazgatótanács javaslatát, mely szerint a részvényenként már kifizetett 7 frt leszámításával a megmaradt 216,999 frtból a tartalékalapra 60,000 frt, és 156,999 frt jutalékok számára való levonás nélkül az új számlára átírassák. Fulda, márcz. 31. Az értekezleten az összes porosz püspökségek voltak képviselve, a Münchenből várt nuntius nem érkezett meg. Az értekezlet ma reggel vette kezdetét. Franco-magyar 61.50. Alföld 131.50. Magyar északkelet vasút 114.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 67.50. Tisza vasút 188.50. Municipal-bank — Pesti bank — Berlin, márcz. 81. (Zárlat.) Galiczai 106.75 tallér Lombard 260.60 bir. márk. Ezüst jövedék 69.70, tallér 1860-as 119.—. tallér. — Bécs 182.10, bir. márk. — Romániai 35.30 tallér. Államvaspálya 566.— bir. márk. — Pré pijövedék 65.20 tallér. — Hitelsorsjegy 362.—. — 1864-es 308.—. bir. márk. Hitelrészvények 435.50 bir. márk. Hitelrészvények —bir. márk. — Magyar sorsjegy 177.—. bir. márk. Utóbörze —.------. Frinkfurt, márcz. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 183.40. Amerikai 1860-re 119.25. 1860-ra 119.25. Lombardok 119.—. Évjáruléki papir 65.07. Osztrák bankrészv. 874.—. Osztrák hitelrészvény 216.75. Osztrák államvaspálay részv. 267.—. 1864-diki 808.20. Galicziai 211.—. Évjárulékezttst 69.55 Győr-Gráczi —.—. Utóbörze —Magyar sorsj. 178.10. PAIU, márcz.2 31. (Kezdet) 36 0-es járad. 64.15 Olasz járad. 71.95 Credit mobilier 455.—.— Osztr. napra —Consulok —Északnyugoti vaspálya — 60/0-es járadék 102.60. Államv. pálya 692.—.— Lombardok 320.-------Amerikai —. — Magyar kölcsön —.--------Magyar keleti pálya —___1871 iki kölcsön —. — 1872-diki —. Török sorsj. 131.75. Pária, márcz. 31. (Zárlat) 3% járadék 63.95. 5°/0 járadék 102.57. Olasz járadék 71.95. Creditmobilier 445.— Lombard 323. —. Államvaspálya 695.—. Koronajószági záloglevelek —. Ausztriai kötvények —.— 1871-diki kölcsön . 1872-diki kölcsön — Pária, márcz. 31. Liszt 52.—, 52.—, 54.— Répaola 74.50, 75.-, 76.-. Lenolaj 67.75, 68.—, 70.50. Szesz 53.75 54.50, 55.—. Czukor finomított 146.— Köln, márcz. 31. Búza 19.95 18.35, rozs 14.50. 14.22 — , olaj 29.50. 29.10. Bécs, márcz. 31. (Hív. zárlat) Magy. ftildteherneny 79.50. Salgó-Tarján 76.—. Magyar hitel 226.— záloglevél 86.80. Erdély 130.—. Magyar keleti4.—. Magyar sorsjegy 83.75. Magyar földhitel agyar vasúti kölcsön 100.40. Anglo-magyar 30.60. Budapesti színlapok. Csütörtök, ápr. 1. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 1. szám. A zsidónő. Opera 5 felv. Zenéjét irta Halevy. Személyek: A császár — — — — — V. Kovács Bregin, bibornok, a zsinat elnöke — Köszeghy Leopold, császári herczeg — — Pauli Ruggiero, Constanz város polgármestere Tallián Alberti, tiszt — — — — Széphegyi Eleázár,’zsidó — — — — Ellinger Eudoxia, herezegné — — — Elinger Józefa Recha — — — — — Tannerné Udvarmester — — — — Vincze Kezdete 7 órakor. VÁR-SZINHÁZ. Nagy bérlet 106. sz. Kis bérlet 1. sz. A társaságból. Színmű 4 felv. Irta Bauernfeld Fordította Szerdahelyi K. Kezdete 7 órakor. Az „Ellenőr“ politikája. m. Az elődök százados mulasztásait, tévedéseit és szerencsétlenségeit egy csapással helyreütni s az utódok feladatait tömeges megoldással anticipálni csak a hatalom korlátlansága képes, rövid időre, ritkán, sok szenvedés kíséretében. Ez a korlátlan hatalom néha fejedelmi koronát, máskor phrygiai sipkát hord feltétlen engedelmességhez szoktatott önfejűségén; de akár egy uralkodó család trónusáról, akár egy sikeres forradalom szószékéről adja ki parancsait: kényuralom minden esetben, s tehet sok jót vagy sok roszat — természete szerint — mert ellenmondást nem tűr sem jó sem rész akaratával szemben. Azoktól tehát, kik mindent követelnek rögtön, bátor vagyok kérdeni, hogy az igényeiket kielégítni egyedül képes hatalmat melyik alakban óhajtják: a monarcha vagy a revolutió absolutismusában? Nekünk egyik sem kell. Az önkény királyi faja nem kell — más okokat mellőzve — már csak azért sem, mert az nem lenne magyar, hanem osztrák. Forradalmi faja pedig nem kell azért, mert amíg egy nemzetnek az alkotmányos önkormányzat törvényes útján lehet, ha lassan is de folytonosan, haladni szellemi és anyagi emelkedése felé, s nem válik elkerülhetetlen kötelességévé a fegyveres önvédelem vagy szenvedőleges ellentállás az elnyomását célzó erőszakos támadásokkal szemben: mindaddig nem teheti egy kockára egész lételét egy nép sem józanul. De ha az absolutizmus egyik faja sem kell, ebből önkényt következik, hogy az állami élet kérdései csak sorjában, egymásután, a fokozatos fejlődés szabályai szerint s a módosuló viszonyokhoz képest kerülnek napirendre és válnak — illető idejükben — megoldhatókká, s hogy nekünk a jelennek feladatait, nehézségeit, veszélyeit kell legyőzni, ha jövőnket biztosítani akarjuk, mert aki a mai dolgot kicsinli, elhanyagolja, annak holnap meggyűl a baja a ráhagyott munkával is. Minden nemzedéknek az a kötelessége, hogy tegye meg a tehetőt a nemzeti háztartás további fejleszthetésére. Amely nemzedék erre időt és fáradságot fordítani nem tartja elégségesnek, sőt érdemesnek sem, az haszontalanul él s a következő nemzedékek csak mulasztásait fogják megemlegetni. De ha a békés fejlődés alkotmányos rendszerében nem fordulhat elő azon (fejedelmi vagy forradalmi) absolut akarat, melynek saját nyilatkozatán kívül nincs szüksége semmire, hogy minden, ami eszébe jut, meglegyen rögtön mint a parancsolat : a haladásra megki- , vántató eszközöket és műszereket a kellő rendbe hozni, és az erőteljes működéshez , megfelelőkké tenni, a legelső és lényeges dolog. Ezért volt nálunk életszükség a pártok új és egészséges alakulása. E nélkül a mi parlamentáris gépezetünk soha, de , soha jól nem járhatott volna. Mert amely párt és kormány nem tarthat attól, hogy helyette, ha roszul viszi az ország dolgát, jó más párt és más kormány jut a hatalomra : ott nincs meg az ellenőrkö-dés hatályossága, s nem jelent semmit a miniszteri felelősség. Ezen a bajon kellett főleg segíteni mindazoknak, kik a közjót a hatalmi egyedárusság javadalmai fölé helyezik, s a clique-uralomhoz ragasz-kodó ingyenélők és hajhászok kedvéért nem akarták elhitványkozásra kárhoztatni a nemzet minden érdekét. Nem lehetett tehát megdöbbenés nél- kül észlelni a „Pester Lloyd“ czikkei- nek s jelesen a mult vasárnapinak azon szellemét, mely egyenesen az egészséges pártalakulás megrontására intézett kísérlet gyanánt tűnik fel, mintha. laptársunk visszasóhajtozná a hatalmi monopólium I húsos fazekainak egyptomi boldogságát, al- I kalmasint arra számítva, hogy most már nem bánná a volt balközép sem, miután ő is élvezné. Köszönjük szépen, de nem instálunk belőle. Mi nem a hatalomban való részesülés kedvéért, hanem az önkormányzat parlamenti szervezetének üdvös működtetése végett óhajtottuk a pártok új alakulását. S valóban rejtély, hogy a „Pester Lloyd“,amely velünk együtt küzdött, erélyesen és kitartólag, azon óhajtott alakulás mellett, most, midőn megvan a siker, fordul egyet sarkán, s reménye, hogy báró Bernyey Pál abban hagyja az ellenzék szervezését s visszatér nem sokára a kormánypárthoz. Ha ez nem a legilletlenebb persiflage egy olyan államférfiu irányában, aki — mint mondtuk többször és ismételjük ma is — Magyarország parlamentarismusának egy valódi, patriotikus szolgálatot tett, midőn férfiasan kilépett a higgadt ellenzék loyális létesítésére, akkor a „Pester Lloyd“ reménye a legnagyobb politikai éretlenség vagy furfang, melyet egy értelmes lap valaha elkövetett. Hát ellenzék nélkül akar gazdálkodni? vagy beéri olyannal is, mely azt hirdeti magáról, hogy ő nem lép a kormányzás jelenlegi alapjára addig, ameddig ez megvan? Vagy hisz tán a millenium közelségében, midőn egy akolban fog heverészni az ultramontán birka a „függetlenségi“ rókával, pásztoruk, a szabadelvű párt furulyája mellett? Nem szólok többet a „P. Lloyd“ furcsa evolutiójáról, mert a „Hon“ már megelőzött e tárgyban, s mert nem akarok éles lenni ez idő szerint. Hanem ajánlom tisztelt laptársunk figyelmébe a következő sorokat, azon nyughatatlankodó észrevételeire vonatkozólag is, melyeket a „szabadelvű“ czím ellen mindegyre ismétel, mintha ebben az ország nagy többsége által üdvözölt czímben valami kellemetlen akadályt látna tervecskéinek útjában. A kolozsvári pártalakulás alkalmával tartott kitűnő beszédében adta elő Sámi László („Amicus“) a következő nézeteit is : „Az alkotmányos élet természetéből foly — ha a történelmi fejlődést mellőzzük, már csak lélektani szempontból is — hogy egy parlamentben legalább két kormányképes pártnak kell lennie : az egyik birtokában van a hatalomnak, a másik minden pereben kész azt elfoglalni, de kettőnél több kormányképes párt is lehet egy parlamentben és a hazára nézve soha nem káros, ha mindenik párt egy hazafias eszmének egészben vagy részben képviselője. A pártszellem alkotmányos országban, kimondom, akármilyen paradoxonnak tessék első tekintetre — szükséges : ez a szabadság légköre. A pártba sorakozás olyan inteodatió, megbocsássanak e középkori szóért, mely nélkül a társadalom atomokká porlanék. A folyamatban levő pártbomlást és alakulást azért üdvözlöm én egész őszinteséggel, mert par-lamentünkben is meglesz legalább három kormányképes párt: jobboldali ellenzék vagy conser- vativ; szabadelvű vagy ez idő szerint kormánypárt, függetlenségi vagy a physiologiai törvények szerint más néven radicális párt. Nézetem szerint békés alkotmányos fejlődésünkre e pártok közül mindenik szükséges, szükséges már csak azért, mert: * Quis enstodiet enstodes, nisi hostist — de szükséges más magasabb szempontokból is. A conservativ párt hajlamai és traditiójánál fogva mindig tekintetbe veszi a múltat, és attól kérdi a jövendő possibilitásait. A szabadelvű párt nézi ugyan a reform előtt álló immediát akadályokat, de traditiójánál és hajlamánál fogva előkészíti és keresve keresi a javítások és új alkotások keresztülvitelére a perek és körülmények kedvezéseit. A radicalis csak a czélra függeszti tekintetét, mindig előre néz mint a vető ember. Ki merné mondani, hogy egy ilyen párt nem szükséges a nemzeti tanácsában ? A radicalis pártnak az eszményi mellett kifejtett heve és lelkültsége olyan tényező, mely nélkül a progressio csak vesztene tartalmában és erejében: a merész anticipátiók mindenhol szükséges stimulánsok a fejlődésre .................................................................... Én úgy fogom fel a történteket, hogy pártlaink a távolabbi tekintetek miatt, a haza jelen sürgős szükségei előtt nem hunyhattak szemet és felbomlottak, hogy azzal, mi bennök legjobb volt, újjá szülessenek egy erős szabadelvű pártban. A szabadelvű elnevezést szeretem és sok okból örvendek, hogy az uj párt igy nevezte el magát. — Ha lélektani okokból régen is igaz volt, hogy a „nemesség kötelez“, most is igaz, hogy a szabadelvű czim a pártot, mely felvette, az emberi és nemzeti jogok affirmatiójára kötelezi, és kötelezi arra, hogy rendre minden kérdéshez hozzászóljanak, amiknek észszerű megoldása a nemzetnek nem csak vágya de joga is. A párt czimét miért nem tartom közönyösnek, engedjék meg, uraim, hogy egy emlékezetemből vett adattal világítsam meg. — Két középkori családról szólok. Az egyiknek czimere egy lángoló szív volt ezzel a körirattal: „Az erős akarat előtt nincs lehetetlenség.“ — A másik családnak czimerében egy terhe alatt roskadó teve volt e körirattal: „lehetetlenségre senki sem köteleztetik.“ — Az egyik család nemzedékeken keresztül erőt, bátorságot, lelkesedést merített jelmondatából, minden kötelességekkel és akadályokkal szemben. A másik család tagjai nehézségek és akadályok előtt összedugták kezöket és megnyugtatták magukat azzal, hogy lehetetlenségre — minden nehezebb dolgot így neveztek — senki sem kötelezett. Így ítél a pártok lételének alkotmányos szükségességéről, a parlamenti ellenőrködés kellékeiről és a szabadevű czím jelentékenységéről egy férfiú, kinél tisztább lelkületű, önzetlenebb természetű és mélyebben gondolkozó ember nincs e hazában. Még hátra van némely mondandóm több irányban, mert akarom, hogy e lap politikája iránt tisztában legyenek úgy barátai mint ellenes, minden fontosabb irányra vonatkozólag. S most még — egypár napig — lesz még terünk és időnk az ilyen elmélkedésekre is, később pedig szűk lesz mindkettő. Holnap egy másik német lap, az „Ung. Lloyd“ részére adok egy kis választ minapi bizonyos észrevételére. Csernátony. A képviselőház holnap, csütörtökön, 10 órakor ülést tart. A király trieszti látogatására az ünnepélyességek hivatalosan megállapított sorrendje főbb vonásaiban következő: Ő felsége ápril 2-án reggeli 9 órakor érkezik Triesztbe; a pályaudvaron a polgári és katonai hatóságok, a podesta, a városi tanács alelnöke és a kereskedelmi kamra elnöksége fogadják. A 16-ik gyalogezred egy díszszázada lesz felállítva, zászlóval és zenével. Ő felsége a helytartósági épületbe megy, melynek nagy termében a papsági, tábornoki kar, a hatóságok, a keresk.kamra, a testületek és küldöttségek fognak tisztelegni. 1/24 órakor meglátogatja a Revoltella-muzeumot s ezután a consuli testületet fogadja. 6 órakor ebéd, 8 órakor Athéatre páré lesz. 3-án reggel 7 órakor csapatszemle tartotik a nagy laktanya udvarán; ezután kikocsizás következik a város különféle látványosságainak megszemlélésére; 12 órakor ünnepélyes leleplezése a Miksa szobornak. Délután 2 órakor kirándulás lesz a „Lucifer“ gőzhajón több helyre; 6 órakor ebéd; 9 órakor a városi képviselő-testület és a kereskedelmi kamara által rendezett diszkál. 4-én reggel 7 órakor utazik el ő felsége Görzbe. A közm. és közlekedési miniszter ur f. é. ápril 1-től hetenként kétszer, hétfőn és pénteken délután 4-től 6-ig fogad. Az aradi görög kel. püspök-vá- lasz tás megerősítése. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére Metianu János, esperes, utóbb archimandrita és nagyváradi püspöki helynöknek az aradi görög keleti egyházmegyei zsinat által ugyanazon egyházmegye görög keleti román püspökévé történt megválasztatását ezennel megerősítem. Kelt Bécsben, 1875. évi márczius hó 23-án. Ferencz József, s. k., Trefort Ágoston, s. k. Horn Ede kereskedelmi miniszteri államtitkár Nyitramegye vágujhelyi választókerületéhez, melyet az országgyűlésen képvisel, nyilt levelet intézett, melyben hangsúlyozván a nyilvános életünkben beállott fordulat nagy horderejét, emlékeztet arra, hogy ő már öt év előtt és azóta többször felszólalt a közjogi vita mellőzése és minden szabadelvű elemnek egy nagy haladáspártban egyesülése érdekében. Hazafias örömmel kellett tehát üdvözölnie ezen eszme végre beállott megvaósulá-át és szívesen engedett ama megtisztelő felhívásnak, hogy mint a közgazdasági ügyérség államtitkára, egyenesen közreműködjék a nagy feladatok megoldásában, melyek az új kormányra várnak. E meghívás folytán azonban le kellett mondania a képviselői mandátumról. Reményét fejezi ki az iránt, hogy a legközelebbi hó folyamán megejtendő új választás alkalmából újra találkozni fog választói bizalmával és hogy eképen alkalma leszen résztvehetni még a lefolyó országgyűlés végmunkálataiban; végül értesíti az államtitkár úr választóit, hogy ha csak új hivatásköre teendői azt teljességgel lehetetlenné nem teszik, a közelebbi napok egyikén élő szóval és személyes eszmecsere útján bővebben ki fogja fejteni előttük az egyík levélben futólagosan érintett tényeket és viszonyokat. A keleti kereskedelem kiaknázására irányzott törekvést lát egy orosz lap az osztrákmagyar politika közelebbi„sakkhúzásaiban“ Konstantinápolyban úgy mint Bukarestben. A félhivatalosnak mondott „Odesskij Viestnik“ ez a lap, s tanulságos okoskodása a következő: „Ausztria-Magyarországban a kereskedelmi és pénzügyi világ a közel és távol keletre mindig úgy nézett, mint az osztrák-magyar ipar jól jövedelmezhető piaczára, melyhez csak hozzáférni kell, hogy „Ausztriát“ azon veszteségekért bőven kárpótolja, melyeket neki a központosítási rendszer okozott. Az osztrák-magyar spekulánsok remélik belföldi áruikat a távol keleten, és a keleti termesztményeket és gyártmányokat a török, szláv vagy német fogyasztóknál kétszeres-háromszoros árért eladni s tőkéiket két-három szállítás után megnyolczszorozni. Ily rózsaszínű álmok valósztása végett az osztrák sajtó már régóta tömjénez az angol tőkeembereknek, s serkenti őket, hogy a Bosporus partjaitól a perzsa öbölig vaspályát építsenek. Ezen álmok kezdenek már valósulni, mert Perzsiában a Reuter-féle angol társulat, a kaspi tengertől Perzsia központjáig pedig Falkenhagen orosz vállalkozó építenek már vasutakat. Hanem a kívánt vasutak kellő kiaknázására kedvező feltételek is szükségesek, s ezeket az „osztrák“ kormány kénytelen volt Romániában, Törökországban és Angliában kialkudni s értek mindenesetre megfelelő anyagi vagy politikai díjt megígérni. Ilyen volt, úgy látszik, a csomópontja mindazon elégületlenségeknek, viszályok, alkudozások, tárgyalások és ravaszságoknak, melyek egy év óta Ausztria-Magyarország és a török birodalom viszonyaiban észleltettek, úgy tetszik, hogy ezen alkudozások szövevényesek s bonyolultak voltak s majdnem Zichy grófnak, az osztrákmagyar követnek visszahivatásával végződtek. Ezután constatálván, hogy a vitás kérdés a rumeliai vaspályák és ez Ausztria-Magyarország és Románia között „rövid idő alatt aláírandó“ kereskedelmi egyezmény tárgyában ki van egyenlítve, s „hogy tehát a Porta ezen fejedelemség szerződéskötési joga ellen nem tiltakozott“ — kérdi : kinek befolyása alatt egyezett bele a Porta ilyen engedménybe? „Nem kell-e itt azt hinni, hogy mindez Angolország közvetítése által egyenlíttetett ki, s hogy Ausztria-Magyarország egyszersmind vonatkozólag az angol vaspályákon, Európa és a távol kelet között űzendő kereskedelem, előnyeiben leendő részvételre, Angolországgal egyezségre lépett ? Mindez — különösen tekintettel Ferencz József császárnak Velenczébe szándékolt utazására s tekintettel az angol érdekeknek a távol keleten oltalmára szolgáló erős coalitiónak előállítására irányult angol törekvésekre, talányképpen tűnnek elő. Meglehet, hogy a Porta Angolország befolyásán kívül elhatározta elismerni, hogy Romániának van joga Ausztria-Magyarországgal kereskedelmi egyezményre lépni. Ez utóbbi esetben a gazdászati előnyök, melyekre most „Ausztria“ szert tesz, csakis a Balkán félszigetnek kereskedelmi kizsákmányolására irányzott kedvező feltételek elnyeréséből állanának. Ami pedig a távol keletet illeti, a legrövidebb út idő Ausztria számára akkor nyílik meg, ha Perzsia Oroszország nyugati határaival egy vasúti hálózat által lesz összekötve.“ A velenczei látogatás. Királyunk holnap hosszú útra kél, s melynek legfontosabb momentumát képezi Velenczében találkozása az olasz királylyal, s viszonozandó az utóbbinak bécsi látogatását. A találkozást magában, s királyunknak éppen Velenczére esett választását méltatta már az egész európai sajtó, különböző szempontokból indulva ki, de I egyhangúlag elismerve a tény jövőre is kiható nagy fontosságát. Azóta, hogy királyunk elhatározása köztudomású lett, a politikai érdek általá- Iban e körül öszpontosul. Mindenki érzi és I belátja, hogy a találkozás nem csupán az udvariasság ténye, hanem nagyobb politikai jelentőséggel bír, s az utóbbi évtizedek története után e jelentőséget nem is tagad- s hatja el senki. A fátyolt, melyet a velenczei út borít a múltakra — ne beszéljünk ez ünnepélyes pillanatban tévedésekről és hibákról — a béke legőszintébb zálogának tekinthetik mind a két találkozó fejedelem népei, s annak egész Európa. Kétségkívül az olaszoknak van legtöbb okuk örvendezni a velenczei találkozás felett, s meg vagyunk győződve, hogy a fogadtatás, mely királyunkat az olasz földön várja, olyan szívből jött lesz, a milyenben még aligha részesült külföldi fejedelem bárhol is, — de nem kevesebb okunk van ne- ' künk is legjobb kivánatainkkal kisérni ural- ’ kodónkat ez útjában, mely megpecsétlése a mI két szomszéd állam békéjének. A politikai érdeken, s a mindkét államra nézve oly ■ I szükséges béke érdekén kívül van még szá' I más más körülmény is, mely a két államot ‘ I barátságos viszonyra utalja, s ezek között : I nem utolsó a kereskedelmi érdekeknek l I szomszédságunkból származott gyakran ta,l lálkozó közössége. De nagy fontosságú az olasz egység ‘ nek e minden documentumnál ékesebben ’ szóló elismerése még más, általánosabb szempontból is. Bizonyos oldalról nem min-