Ellenőr, 1876. november (8. évfolyam, 302-331. szám)
1876-11-01 / 302. szám
^.isazsits', a.ax. Egész évre . , 20 frt — kr. Évnegyedre .. „ & fa — ki, fél évre . . . 1.0 * — „ Egy hónapra . 1 „ 80 , ISgye» Mám Ara IO líraj— í Szerkesztési iroda: $£fvuZcip esten, nácLor-utcza. 6. szcím. tombitatni Maiunk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, szerda, november 1. 1876. 302. szám. Bitdeimk felvétel: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában) Továbbá Havas, Laute 4 Cse czegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8), vala nail». Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosérok-utexa 431. sz. ■Min de-hivatal: Budapesten, nd.don-utcza 6. aeden. Ide intézendők tus előfizetések is a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Egy évre................................20 forint — kr1 félévre 10 „ — kr. gyedevre...............................5 „ — kr. gy hóra.....................................180 kr Az előfizetést — postai utón vagy szegen — nyugtázza az ,,Ellenőr“ kiadó hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) itték a könyvárusi után történések után az „Ellenőr“ részéről nem Táviratok. srss, okt. 31. (A „Pester C.“ távirata. — , v a t a 1 o s.) Alekszinácz rohammal elfoglaltatott. Konstantinápoly, okt. 31. Hivatalos táviratok Rusztsákból mai keletről jelentik, hogy a törökök Alekszináczot rohammal bevették. Viddin, okt. 30. (A „Budap. C.“ távirata.) Mint Nisből jelentik, Akhmed Ejub pasa Alekszinácz közelében átkelt a Moraván és megszakította az egyenes összeköttetést Alekszinácz és Deligrád közt. Alekszinácz felgyujtatott. Hafiz pasa Krusevácz felé nyomul előre. Bécs, okt. 31. (A „B. C.“ távirata.) A török hadsereg határozott sikerei, melyek folytán rövid időn Deligrád átadása és a szerb hadsereg megsemmisítése következhetik be, Livádiában gyors elhatározásokat érleltek meg, melyek ismét, komoly színben tüntetik fel a helyzetet, miután az orosz azt kívánja, hogy Törökország azonnal szüntesse be az ellenségeskedéseket, mit ez alig lesz képes teljesíteni. Belgrád, okt. 31. (A „Pester. Cor.“ távirata.) Ide érkezett orosz tisztek szavai szerint Deligrád már a törökök kezében van. A behívott tartalékosok vonakodnak a határra menni. Minthogy Csernajeff, a Milojkovics belügyminiszter által neki hozott parancsoknak nem akart engedelmeskedni, Milán fejedelem maga utazott a főhadiszállásra, hogy Csernajefft vagy engedelmességre szorítsa vagy letegye. Belgrád, okt. 31. (Hivatalos.) A Djuniszvonal kivételével valamennyi positio változatlanul még szerb kézben van (?!). Belgrád, okt. 31. (A „Budap. C.“ távirata.) Az izgatottság leírhatatlan. Csernajeff vereségéről a legtarkább hírek keringenek ; annyi kétségtelen, hogy a szerb hadsereg jobb szárnya teljesen megsemmisíttetett, és az országút Krusevácz felé szabad, ámbár a hadügyminisztériumban azt mondják,hogy Horvátovics Djunisz közelében áll. A fejedelem egyelőre Paracsinban marad, és odahivatja Csernojeffet. Deligrádban minden előkészületet megtesznek, hogy fedezzék a visszavonulást. Az orosz consul kijelenti, hogy a fegyverszünetet illetőleg még nem jött létre megegyezés a portával. Sz.-Pétervár, okt. 31. A „Regierungs- Anzeiger“ közli, hogy a császár utasítása Ignatieff tábornokhoz Livádiából már tegnap, 30-án küldetett el Konstantinápolyba. Bécs, okt. 31. A „Pol. Corr.a táviratilag jelenti Sz.-Pétervárról, hogy Ignatieff- nek utasittatása az ultimátum iránt közvetlenül a császártól eredt, kit erre a szerb harcztéren végbement legújabb események, és a tekintet nélkül a függő fegyverszüneti alkudozásokra folytatott török hadi actiot indítottak. Belgrád, okt. 31. (A „P. C.“ távirata.) Ide érkezett tudósítások alapján a már jelzett fegyverszüneti egyezkedések daczára száz román mérnök éjjel nappal dolgozik a Kladovával szemben a Dunán verendő ponton-hídon a román csapatok átszállítására. Zágráb, okt. 31. A tartománygyűlés ma a budgetbizottság jelentésének átvételére ülést tartott; a költségvetés tárgyalását pénteken kezdik. — Hírlik, hogy az ülések lehetőleg november 12-én bezáratnának. Romániából írják az „Augsb. Alig. Ztg.“nak: „Október második fele éppen azon évszak, melyben a román parasztnak a legtöbb és legsürgősebb dolga van a mezőn, mert egyrészről ez a tengeri törés és szüret ideje, másrészről pedig most kell a téli vetést végezni. A lakosság ritka, úgyhogy az aratás és téli vetés idején sok munkás ember jön ide Bulgáriából és Magyarországból is. Ezen idegen munkások most részben elmaradtak, mivel a magyar kormány katonaköteles embereknek már néhány hónap óta nem ad útlevelet. Az idevaló ifjak közül októberben először az ujonczokat hívták be; azután a tartalékra és a territoriális seregre került a sor. Ki marad már most itt a mezei munkára? A tartalék és a miliczia ugyancsak az őszi gyakorlatokra van behiva, de a szegény paraszt is tudja, hogy mire való az, őszi gyakorlat.Még ha háborúra nem is kerül a dolog, a kétheti gyakorlat nem lesz elég, hanem addig kell fegyverben maradni, míg a béke vagy háború kérdése el nem lesz döntve. Mindezekre azonban a békés oláh parasztnak vajmi kevés kedve van, semmit sem akarnak tudni harczról és háborúról. A „Ruszkij Mir“ valódi orosz logikával most abból vonja le a szükséges cones aiientiát Oroszország katonai actiójára, hogy a szerb csatatéren „patakonkint folyik az orosz vér“, s most már nem egyáltalában keresztyének, hanem vérrokonok, született oroszok esnek a török fegyverek áldozatául. Ezt aztán Oroszország csakugyan nem nézheti tovább. Hát ugyan minek küldték oda a sok orosz önkénytest? Vagy mért hullnak az oroszok a török kard előtt úgy, mint a rend hasza alatt, nem is egyenként, hanem csapatszámra? „Sok orosz tér vissza honába“ — írja haza egy orosz tiszt — „s mindnyájan csalódva vannak. S valóban sok orosz vér folyt el haszontalanul, mert Oroszország segítsége nélkül a törökökkel nem lehet boldogulni. Ne higyyétek, hogy kislelkű vagyok, de ezen meggyőződésem szeptember óta tett tapasztalataimon alapszik.“ BUDAPESTI SZÍNLAPOK. Budapest, szerdán, november 1. Nemzeti színház. Napszis ház. Iskarióth. A molnár és gyér. Eredeti tragoedia 5 felv. meke. Kezdete 7 órakor. Népies dráma 5 felv. — Kezdete 7 órakor. UTOLSÓ POSTA. Décazes herczeg, mint Párisból jelentik, pénteken a képviselőházban exposét szándékozik adni a külföldi helyzetről. A külügyminisztérium költségvetését a bizottságban élénken fogják vitatni, mert a republikánus párt meg akarja buktatni Decazest. Hugó Viktor interpellate akart volt intézni a külügyminiszterhez, most azonban ettől elállott. Alekszinácz bevételét jelenti egy távirat. Tegnapról azt jelentik ehhez, hogy a török csapatok Alekszinácz mellett jelentékeny győzelmet vívtak ki, 12 ágyút elfoglaltak s 6000-nél öbb szerbet harczképtelenné tettek. Budapest október 31 Az orosz ultimátum. Oroszország ultimátumot intézett a portához. Követel hat heti fegyverszünetet, sans phrase, 48 óra alatt, az ellenségeskedések rögtöni megszüntetésével. Ellenkező esetben a két állam közt megszakad a diplomatiai viszony s Ignatieff elhagyja Konstantinápolyt. Ez lett a harmadfél napig tartó békés aerából. Még ez nem a háború ugyan, de már a béke sem. A kecsegtető remények, melyekről az utóbbi napok arcza kiderült, meghaladott álláspontra vonatkoznak. Az orosz ultimátum ma, október 31-én, tehát azon határozat után kelt, melyet a porta a fegyverszünet kérdésében tegnap, október 30-ikán hozott. E körülmény merőben kizárja a feltevést, mintha a nagyhatalmak együttes sürgetésének nyomatékéul lett volna szánva az orosz ultimátum, s mintha az ennek pressiója alatt elért kedvező eredményt fejezné ki a porta október 30-ara nyilatkozata. E nyilatkozat szerint a szultán tanácsa nem hat heti, de két havi s újabb hat-hat hétre meghosszabbítható fegyverszünetre hajlandó ráállni. A diplomatiai után elért eredmény ebben találja kifejezését, s ezzel szemben áll az orosz ultimátumnak időbeli sorrendre nézve is későbbi követelése a feltétlen hatheti fegyverszünet iránt. Itt tehát világos ellentét forog fenn, melynek természetét és következéseit a jelen pillanatban, midőn a diplomától actio legutóbbi phasisát még teljes homály borítja, biztosan megítélni nem lehet ugyan, de amely az összetűzésnek imminens veszélyével is lehet viselős. Találgatásoktól tartózkodunk e komoly órában. De a konstantinápolyi tárgyalásoknak eddig feltakart részleteiből következtetve, azt kell hinnünk, hogy a porta javaslatai a fegyverszünet iránt nem állhatnak távol a hatalmak óhajtásától, s Oroszország brusque fellépése nélkül, mindenesetre oly alapot képezhettek rala, melyen egy minden irányban kielégítő módozat létesülhetett. E tekintetben tehát a békés hatalmak diplomatiája sikert constatálhat, s a békeremények legalább is nem voltak merőben indokolatlanok. Annál igazoltabbnak látszik e felfogás, ha tekintetbe veszszük az orosz diplomatia eljárásában azt a meglepő enyheséget, melyet az utóbbi együttes activ kezdetétől a fegyverszünet kérdésében tanúsított, s melytől, új körülmények közbejötte nélkül, aligha lett volna kedve eltérni, mert egy izolált fegyveres aciótól Oroszországnak is épp annyi oka van borzadozni, mint akárkinek, bármit tart is róla a közhiedelem. S eszerint nem volt kizárva a lehetőség, hogy a porta és Oroszország között sikerül áthidalni a mélységet. S ha mégis ennek ellenkezőjét látjuk készülőben : úgy kell a töröknek, minek nyitott magának utat Djuniszon át Belgrád s Kragujevácz felé; minek törte össze a szerb hadállás egész jobbszárnyát. Mert ma reggel közölt eredeti táviratunkat, melylyel legelsők adtunk hírt a szerb hadsereget Djunisznál ért katastropháról, a hivatalos távíró is teljesen megerősíti. És kétséget alig szenved, hogy ez ama közbejött új körülmény, mely után Oroszországra nézve nagyobb kockázatnak látszhatik a török sereg előnyomulását meg nem gátolva a diplomatiai ügyességtől várni jó szerencsét, mint egy izolált hadüzenet, melylyel idején útját véli állhatni a törökök diadalmenetének.Ha ezt megengedi és azután válik kényszerűséggé háborut indítania Törökország ellen, akkor Szerbia elestével Oroszország egyik legfontosabb stratégiai támaszkodó pontját vesztette el. Az együttes diplomatiai actióval e csapást meg nem gátolhatná, mert igaz, hogy a porta még sokkal hosszabb fegyverszünetet ajánl, mint amilyet Oroszország követel, de a porta által kivánt feltételek természetüknél fogva bizonyos időt igényelnek megállapításukra, s a diplomatiai tárgyalások alatt bízvást elérhetné Törökország hadjáratának ama czélját, melyet Oroszország meggátolni akar. Ellenben egy hirtelen kilőtt ultimátum, ha csakugyan hadüzenettel járna is, még nem okvetetlen háború, s magával a szó erejében rejlő pressióval is elérheti a kívánt eredményt: az előnyomuló török hadsereg meg- s állítását. Amint látjuk, Oroszország merész fel- lépését értelmezni épp oly könnyű, amilyen nehéz ez értelmezés találó voltáért jót állani. Játszhatnak közbe a lakás szem elől tökéletesen eltakart körülmények, melyek a lépés jelentőségét tetemesen módosíthatják. Minden ettől függ. Mi nem tartjuk lehetetlennek, hogy Európa még e kibivó tettében is támogatni fogja Oroszországot. Sőt nem tartjuk lehetetlennek azt sem, hogy éppen e rendkívüli nyomás alatt consolidálódik a helyzet legalább annyira, hogy a téli hadjárat veszedelme elhárítható lesz. Nem zárkózhatunk el azonban ama sokkal nagyobb valószínűség felismerése elől sem, hogy Törökországra nézve e kihívás által lesz csordultig a pohár s nem lesz tekintet, nem hatalom s többé, mely a legvégsőig ingerért méltó indulatosságát megfékezhetné. Törökországra semmi nem rettenetesebb a török nemzet fellázadásánál, s e rém nem egy jelben veti előre ijesztő árnyékát intésül a török kormányköröknek. És ez a pressió hatalmasabb lehet Európa összes diplomatájánál ultimátumostul együtt. Annak az orosz ultimátumnak lehet azonban egy ártatlanabb indoka is. Mert az sem lehetetlen ám, hogy a muszka diplomata így akarja magát továbbra is úgy tüntetni fel a délszlávok előtt, mint rettentő protektorukat, ki kész lett volna háborúba is menni érettek s e végre kitűzte a 48 órai határidőt is, mihelyt előleges biztosítást nyert az általa proponált fegyverszünet elfogadásáról. Egyszóval, ez az egész ultimátum csak arra való is lehet, hogy a szerbek szemét kitörülje a muszka biztatások papirosával. Nem mondjuk, hogy igy lesz, de nem fognánk meglepetést érezni, ha igy lenne. S még kevésbbé fognánk búsulni felette. Sőt nevetnénk nagyon az ilyensus belli békés természetén. Ily körülmények közt — a legroszabbra készen, de a jobb fordulat iránt sem adva még fel minden reményt — csak azt kívánjuk: találja monarchiánkat oly helyzetben bármely eshetőség, hogy érdekeinket a becsület útján megóvnunk, békésen , ha lehet, vérrel, ha kell, de ne legyen nehéz. A képviselőház üléseinek megkezdésére vonatkozólag a képviselőház elnöke a következő levelet intézte a ház tagjaihoz: Tisztelt képviselő úr ! A képviselőháznak f. é. október hó 7-én tartott ülésében hozott határozata által azzal bízatván meg,hogy a képviselőházat üléseinek ismétt megkezdése végett folyó esztendei november hó első felén belül összehívtam; ennek folytán a ház tagjait f. é. nov. hó tizenegyedikén (11) délelőtti tizenegy órakor tartandó országos ülésre hívom meg, s erről tisztelt képviselő urat is ezennel tudósítani van szerencsém. Fogadja egyébiránt megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását. Budapesten 1876-ik évi október hó 30-án, Ghyczy Kálmán s. k., a képviselőház elnöke. Mo 11 iáry táborszernagy szabadságoltatásáról azt írják a „P. Lloyd“-nak Bécsből, hogy az egészen magán jelleggel bir. A táborszernagy neje elhunyt atyjától Giovio gróftól egy birtokot örökölt a Lago di Como környékén, és már hosszabb idő előtt oda utazott. Mollináry most utána ment, hogy a birtok átvételének ügyeit befejezze. Nekünk meg azt írják Bécsből, hogy bárcsak Rodich tábornok neje is (ha van) örökölne egy birtokot a Lago Magiore mellett, Rodich báró követné őt oda, minden politikára való tekintet nélkül. A képviselőház igazságügyi bizottsága mai ülésében a büntető törvénykönyv VII. fejezetét vette fel, mely a beszámítást kizáró vagy enyhítő okokról intézkedik. A 76. §, elfogadtatván, a 77-ik vétetett fel, melyben azon „hozzátartozók“ soroltatnak elő, kiknek fenyegetése következtében elkövetett cselekmény nem számítható be. Pauler előadó megtoldatni kívánja ezt azzal, hogy a jegyesek is felvétessenek a „hozzátartozók“ közé. T e l e sz ky még az oldalrokonokat is az unokatestvérekig s a házastársak testvéreit is bevétetni kívánja. A §. ily értelemben megbővittetik. A 78. §. némi irályi módosítással elfogadtatott, nemkülönben a 79. §. is. A 80. §-ba felvétetett az előadó javaslata folytán az, hogy a beszámítást nem zárja ki a büntető törvénynek nem tudása, vagy annak téves felfogása. A következő három §, változatlanul hagyatván a 84. §. vétetett fel, s a bizottság a szerkezetet változatlanul megtartja. A 85. §-t , au 1er előadó indítványára a bizottság azon megtoldással fogadja el, hogy ily egyének életfogytig tartó fogságra sem ítélhetők el. A 86. §. második része a siketnémákról szól, kimondván, hogy belátás hiányában nem, de belátás esetén a 84. §. értelmében büntetendők. A bizottság a §. 2-ik részét mellőzi. A 87, 88. és 89. §-ok változatlanul fogadtattak el. Az osztrák reichsratban a kormánynak a keleti kérdést illető interpellációra adott válasza, úgy látszik, hosszabb vitát fog előidézni, mint eleinte hitték. Auersperg herczeg tegnapi csillapító nyilatkozata a különféle fractiókat nem elégítette ki egyenlőkép. Éppen ezért sok szélső iratkozott föl a szólásra, de kivülök szólni kiván a reichsrathnak néhány előkelő tagja is. Eddig feliratkozott: B. Zschok, Dr. Demel, Granitsch, Göllerich, Pleuer, Kuranda, Sebrom, Fosnjak, Graf, Menger, Skene, Fur, Magg, dr. Promber, Schaup, Heilzberg, dr. Peer, Lienbacher, dr. Fanderlck, Gróf Hohenwart. Dr. Gizkra, Hermann, Oppenheimer, dr. Oeltz, Scharschmid, dr. Prazak, Bitezich, Paulinovic, dr. Hoffer, dr. Wildauer, Greuter, dr. Herbst, dr. Hanisch, dr. Kopp. S ma még e névsornak folytatását várták. A vita szombaton fog kezdődni. Az osztrák haladó párt clubja a keleti kérdés vitái után azonnal Fox képviselő törvényjavaslatait fogja tárgyalni. Ezek közül különös tetszéssel beszélnek arról, amely az alaptörvények közé akarja igtattatni az osztrák kormány jogát, hogy befolyás biztosíttassék részére a külügyi politika vezetésében. A haladó párt clubjába nagy áramlattal bír azon irány, mely a kereskedelmi kiegyezés mellett adandó szavazatát ez alkotmánymódosítás eredményétől teszi függővé. A magyar hadkötelesekre vonatkozólag a cs. kir. honvédelmi miniszter odautasította a monarchia másik államának hatóságait, hogy a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében megszabott ellenőrködést, a magyar korona országaiban illetékes és a monarchia másik államában tartózkodó hadkötelesekre nézve is, kellőleg gyakorolván, az olyan hadkötelesek részére, akik útileveleik , cseléd- vagy munkakönyveiknek és más igazványaiknak megújításáért vagy meghosszabbításáért möntkeznek náluk, és hadkötelezettségüknek álta tett teljesítését nem tudják kimutatni, nemcsak eze igazolványokat ne szolgáltassák ki, hanem azokat, az illető honossági hatóságok értesítése mellett, kényszer-utilevelekkel is utasítsák vissza hazájukba. S erről a törv. hatóság közönségét, a m. kir. belügyminiszterrel s a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg történt megállapodás folytán, oly felhívással értesíti a magyar kir. hadügyminiszter, hogy a viszonosság tekintetéből, a monarchia másik államában illetékes, s a magyar korona országaiban tartózkodó hadkötelesek irányában is, ugyanezen eljárást és ellenőrködést oly módon vétesse foganatba, hogy az említett, s ezen eljárás alá eső hadköteleseknek hazájukba kényszerútilevelek kíséretében leendő visszautasítását csak azon esetben eszközölje, ha alapos gyanú forogna fenn, hogy tartózkodásuk helye máskülönben nem tartható nyilván; más esetekben pedig, ezeknek megkeresése útján való utóállíttatásuk végett, előbb az illető honossági hatóságokkal tegye magát érintkezésbe. A szerb egyházi synodust az újvidéki „Szrbszki Národ“ szerint Ivacskovics patriarcha 1. évi november hó 4-dik napjára összehívta. Ezen zsinaton tárgyalás és elintézés alá kerülnek , a fennálló theológiának és oktatási rendszerének szervezése az itteni szerb egyház szükségleteihez képest. Ezenkívül több más ügy is elintézést nyer, melyek régóta synodális elintézésre várnak. A „Szrb. Nor.“ úgy hiszi, hogy a zsinaton szőnyegre kerülnek a bácsi, bánsági, szerémi és felsővégvidéki papságnak azon kérvényei is, melyek a jelenleg fennálló egyházi „felforgató“ intézmények megszüntetésére vonatkoznak. A „Szibszki Národ“ még azon reményének is kifejezést ad, hogy ezen synodus „a szerb egyházat a sátánok körmeiből ki fogja szabadítani“. Az értékképviselőknek a fővárosi bizottságba való választása ügyében a kerületek kijelölő bizottsága által kiküldött ötös bizottságok ma ülést tartottak a régi városháza tanácstermében, melyen Királyi Pál elnökké, Toperczer János jegzővé választatván, az ülés annak megállapításával foglalkozott, hogy a 100 rendes és 46 póttag választásánál az egyes kerületek telinő arányban vegyenek részt. Hosszas vizsgálódás után kimondatott, hogy az I. n. és vn. kerület (mely egészen együttesen jár el) választ 27 rendes és 12 póttagot , a IV. kerület 14 rendes és 8 póttagot, az V-ik 17 rendes és 9 póttagot, a VI-ik kerület 14 rendes és 6 póttagot, a VII. kerület 10 rendes és 5 póttagot, a VIII. kerület 10 rendes és 4 póttagot, végre a IX-ik 8 rendes és 2 póttagot. Ennek megállapítása után elnök arra hivja fel a figyelmet, mikép a virilisták 1200-as névlajstromában sok oly egyén is van, kik a választók névsorába nem lettek felvéve s nem is reclamálván, abból végleg VIII. évfolyam kimaradtak. A választók figyelmét tehát fel kell hívni, hogy ilyenekre ne adják szavazatukat, mert megsemmisül. Ezután abban egyeztek meg, hogy a belváros számfeletti kitűnőségeinek elhelyezésére Királyi Pál elnök felszólítja magán után és minél hamarább az ötös bizottsági elnököket, nekik átadja az ajánlatosak neveit, s közülök azokat, kikhez egyegy kerület leginkább hajlik, a névsorba az ötös bizottságok felveszik. Elhatározták még, hogy a virilisták új névjegyzékét javítva kinyomatják, ennek költségei az egyes kerületekre kivettetni határoztatók. A bizottságok a pénz kezelésével Heidelberg urat bízták meg. Az állami bevételek a harmadik negyedben. Az állami bevételek eredményéről a folyó év harmadik negyedében a főösszeget tekintve szólottunk már tegnap. Ami a részleteket illeti,az 1875-höz képest 6.281,118 frtra rugó évnegyedi emelkedésből csupán az egyenes adókra 4 210,807 frt esik. Ez kétségkívül igen vigasztaló eredmény, s értékét növeli azon általunk már kiemelt körülmény, hogy ez emelkedésben az új adók még igen kis összeggel szerepelnek, legföljebb egy millióval, mint a pénzügyminiszter már expozéjában érintette. Az egyenes adók e javulása bizonyságot tesz egyrészt arról, hogy az adóképesség növekedett, másrészt arról, hogy a kezelés is javult. A kataszter igazításának eredményei is most mutatkoznak először. Feltehetjük, hogy a javulás az utolsó negyedben is az eddig tapasztalt progresszóban fog haladni, s ez esetben az évi hiány a praeliminált összegnél csak annyival lesz nagyobb, amennyivel a pénzügyminiszter az 1877-diki fedezetet kisebbre vette az 1876-iki fedezetnél, nem számítva azon tételeket, melyektől, mint például a kataszter-igazítás haladása folytán a földadóból, a pénzügyminiszter 1877-re jogosan várhat többet. A fogyasztási adók e harmadik negyedben kevesebbet jövedelmeztek az 1875-mai eredménynél 167,884 frttal, noha a bor- ás húsadó jövedelme együttvéve emelkedett közel 100.000 frttal, de apadt a szesz-, sör- és cukoradó bevétele, minek oka az elsőt illetőleg az, hogy sok szeszgyár az árvíz óta még mindig szünetel, s ezenfelül sokkal kevesebb szilvapálinka is termeltetett. A sörfogyasztás csökkent, mit jórészt az olcsóbb bor- és pálinkaáraknak tulajdoníthatunk, míg az idegen sör behozatala tényleg kisebb, mint azelőtt volt. A czukoradó kisebb mérvű csökkenése pedig abból magyarázható meg, hogy két czukorgyár, mely taval készpénzben fizetett, az idén adóhitellel bír. A bélyegjövedelem kedvezőbb 107,172 frttal, s folyvást emelkedik. A dohányjövedék is kedvezőbb volt e negyedben 283,264 frttal, sőt ha a kiadásoknál mutatkozó 284,777 frt kiadási kevesebbletet is tekintetbe veszszük, 568,042 frttal. Hasonlólag kedvezőbb a sójövedék 150,469 frttal, míg az államjószágok 267,021 frttal kevesebbet jövedelmeztek, mivel az árvizek és az alvidéki kincstári uradalmakban a rosztermés miatt a haszonbérek egy részére halasztásokat kellett engedni. Többet jövedelmeztek még: a jogilletékek 19,238 frttal, a díjak 30,060 frttal, a só-, híd- és révvám 3157 frttal, a lottójövedék 40,380 frttal, az államerdők 57,631 frttal, az államnyomda 12,585 frttal, az ingó államvagyon 148,929 frttal, a különféle bevételek 25,714 frttal. A távírda többet jövedelmezett 75,691 frttal, a posta 37,625 frttal, ami mind a forgalom élénkülésének jele. A bányászat és pénzverésnél a nettó bevételi többlet 520,088 frt. Végül az államvasutak és gyárak tiszta jövedelme fejében a közlekedési minisztérium ez évnegyedben 404,701 frttal szolgáltatott be többet, mint taval. Ezek tehát a bevételek, melyek eredményeiről a pénzügyminiszter tegnap a fedezet tárgyalása alkalmából a pénzügyi bizottságban nyilatkozott. Az ezen évnegyedi kiadásokról részletesen csak akkor szólhatunk, ha a közlés a hivatalos lapban megjelent. Annyit azonban tudunk, hogy a harmadik negyed kiadásai nem rontják a mérleget, bár ha ez évnegyedre estek az új aranyjáradék-kölcsön kamatai közel másfél millióval, s ha ezt levonjuk is, még mindig 11.200.000 frttal javult az államháztartás mérlege szeptember végéig, mert az expozéból tudjuk, hogy a kiadások az év első felében négy millióval voltak jobbak a tavali eredménynél, levonva a dohánynál két millió átfutó tételt, mint 1876-ban tett, de az 1875-iki szolgálat terhére eső kiadást. Hogy a kiadások az egyes tárczáknál előforduló megtakarítások daczára nem javíthattak nagyobb mértékben a mérlegen, annak oka az, hogy az arany-agió drágulása miatt az államadóssági kamatfizetések jelentékenyen többet igényeltek, továbbá a közösügyi kiadásokra is többet kellett be-