Ellenzék, 1906. július (27. évfolyam, 147-172. szám)

1906-07-02 / 147. szám

Kolozsvárt, hétfő, 1906. julius 2. 147. szám, Huszonhetedik évfolyam. D1.OFIZETESI AR : Йа п é?pe — — — — SS koron» &.4тг« — — — — 18 koron». At SS ede?re — — — — 8 koron«. Sí No■­ — — — 1 koron» ■ fret n­s fira 10 fillér. всс.чОгаШ sülnd*Eo»p, kivéve » vaelf­­«• Ünnepnapokat. %4x!r>tek sem adatcak viieza. POLITIKAI NAPILAP. Egy négyszögczentiméternyi hirdetén­é 1 8 fillér. Gyárosok, kereskedők és ipa ■ rosok árkedvezményben részesülnek Reklám sora 2 korona. Hivatalos közlemények sora 5 kor Nyílttéri czikkek garmond sora után 49 fillér fizetendő. IBS?k681s4$Rég­i Kolozsvárt, Smke­lér 19 szám. Alapította: BARThLA MIKLÓS. Kiadóhivatal­­ Kolozsvárt, Deák Ferencz-u. 13. Hasznosítsuk a kivándorlást. 1. Tudvalevőleg a kivándorlásnak külö­nösen az Amerikába vándorlásnak, az az egyik indító oka, hogy a kivándorlók kül­földön s kiváltképpen Amerikában, sokkal magasabb munkabéreket kapnak mint ide­haza. A második fő oka pedig az, hogy ide­haza egyes vidékeken, kü­lönösen a mezei munkák befejezte után a téli időszakban egész a tavaszi időszakig egyáltalán nem is kapnak munkát, mert nincsen hol kapja­nak, nem lévén nekünk gyáraink, s így nem is szerezhetnek idehaza semmit. Сзак természetes következmény tehát, hogy míg maga az indító ok meg nem szűnik, addig nem fog megszűnni, de sőt csökkenni sem fog a kivándorlás sem. Ha már most akarva, nem akarva bele kell nyugodnunk abba, hogy a kivándorlás, mint leküzdhetetlen csapás sújtja hazánkat, igyekeznünk kellene, hogy emez áldatlan körülményt a lehetőségig hasznunkra fordít­suk, hogy teljék be e téren is azon köz­mondás igazsága, mely szerint „minden részben van valami jó is,“ ezt én a következő módon tartanám elérhetőnek: Biztosra kellene és annak kell vennünk, hogy a megindult Tulipán mozgalomnak a magyar ipar föllendülése, annak megterem­tése lesz a végeredménye. Biztosra kell vennünk, mert nem hihet­jük el, hogy ez oly nagy lelkesedéssel meg­indított mozgalom szalmatiszként elaludjék; ennek nem szabad megtörténnie, mert ha a lelkesedés most elalszik, úgy egyha­­m­r fel sem lehetne azt többé kelteni s ak­­ár aztán beláthatlan hosszú időn át, avagy­­■alán soha többé, nem tudjuk megteremteni a magyar ipart. De ha a mostani lelkesedés megmarad, az áthatja a sziveket és elméket, az eset­ben bizonyosan föllendül az iparunk s na­gyon természetesen gyáraknak is kell ke­­l­etkezniök. Gyárak között elsősorban különböző kát termelő nagyon sok szövőgyárra van tkségünk, azért, mert a statisztika taná­­ja szerint a különböző ruházati cikkeket (pécsi rongyokat) előállító gyárak készítmé­nyeiért adjuk ki a legtöbb pénzt Ausz­triának. Szövött árut, még­pedig férfi és női ruhaszöveteket, fehérneműeket (gyolcs, vá­szon, chiffon strbi­eféléket) produkáló gyá­mnak kell tehát elsősorban keletkezniük. Hisz ilyen alig egy pár van hazánkban. Ha pedig ezen gyárak létesülnek, akkor ezekbe szakképzett munkásokra leend szük­ségünk, a­milyenekkel jelenben nem bírunk, mert nem volt hol képződjenek ilyenek. E munkásokat nem hozathatjuk kül­­ö­dről s nevezetesen Ausztriából, hogy a pénzünkön szaporítsuk azon ellensé­­számát, kikben a hazafias érzés talán még a késő nemzedékeikben sem verne eret, hanem ehelyett saját véreink ki­­terjesztenék a nemzetköziség áldatlan ures tanát. Hogy szakképzett munkásokra tehes­sünk szert, arra a reánk nézve országos csapást képező kivándorlást kell felhasz­nálnunk. Miként ? Megmondom ! Amerikába tóduló kivándorlóink most is többnyire mind gyármunkásokká lesznek oda át, de ezeknek legnagyobb része most mind vasgyárakban, kohókban meg bányák­ban s általában oly helyeken keres és talál alkalmazást, hol a nyers erőre leginkább szükség van s azt a legjobban megfizetik. Ez így van most, jövőre azonban — de mielőbb, mert immár sürgőssé vált a dolog — nemcsak arra kell törekednünk, de, sőt tervszerűleg kell od­a működnünk, hogy kivándorlóink szövött árukat termelő gyárakban keressenek és találjanak alkal­mazást, hogy azokban eltanulhassák a gyártás minden módozatát, annak minden csínját-bánját. Közbevetőleg mondva természetesen ép­­gy kellene eljárni a többi, másnemű ipar­ágakhoz tartozó gyármunkák eltanulásánál is, de első­sorban ez mutatkozik legsürgő­sebbnek. Ezen cél megvalósítására igénybe le­hetne és kellene venni az amerikai magyar egyesületek hazafias közreműködését az irányban, hogy az egyesületek intézői, ve­zetői, kiválasszák kivándorolt véreink közül az értelmesebbeket s azokat, a célról fel­világosítva — buzdítsák arra, hogy ilyen gyárakban keressenek siikamazást, sőt igye­kezzenek azoknak ily gyárakba felvételét előmozdítni, kieszközölni .Valószínűleg felmerülne a kivitelnél azon nehézség, hogy ezen gyárakban, könnyebb munkát kelletvén végezni, nem fizetnék a munkát oly jól meg, mint a nehezebb mun­kát igénylő vasgyárakban s ezen, de e miatt sokan kevésbbé szívesen vállalnának oly gyárakban munkát; ezen azonban ismét oly módon kellene segíteni, hogy az ily munkára vállalkozóknak — mintegy ösztöndíjkép — ugyancsak a magyar társulatok közvetíté­sével, avagy szükség esetén egy erre a célra kiküldendő külön megbízott (ügyvivő) útján munkabér­pótlást adna a magyar kormány s ezen kiadást, mint iparfejlesz­tési célokra kiadottat számolná el a költ­ségvetésben. Az igy kiadott pénz mindenesetre gyü­mölcsözőbb befektetést képezne, mint az, a­melyet a volt ügyvivők szórtak szét. Az amerikai magyar társaságokban van annyi hazafiság, bizton remélhetjük, hogy e fáradtságot magukra vállalnák, hisz csak a közelmúltban mily fényes bizonyíté­kát szolgáltatták kiolthatatlan lángoló ha­zaszeretetüknek , de már azért is magukra vennék a közvetítés fáradságát, mert hisz evvel t. i. az ily munkába­­ elhelyezéssel, éppen a tulajdonképeni hivatásuknak fe­lelnének meg. Ki kellene kérni szükség esetén ame­rikai gyárosok, esetleg az Egyesült Álla­mok kormányának erkölcsi támogatását is. Bizonyára nem tagadnák meg, mert tud­nak rokonszenvezni minden szabadságra tö­rekvéssel és segélyt nyújtanának arra, hogy legnagyobb ellenségünk Ausztriának, ipari téren leküzdésére a békés fegyvereket ily módon megszerezhessék. Ez semmikép sem állana érdekeikkel ellentétben, mert nem kellene attól tartaniok, hogy bárhol is versenytársaikká válnánk. Ily japáni módszerrel élve magunkévá tehetnők a szükséges tudásokat és bízvást felvehetnők az ipar terén a harcot Ausz­triával. Politikai hírek. Interpelláció a sajtó­panamák ügyében. A sajtó parazitái által Fiuméban elkövetett revolverezések tárgyában a Ház szerdai ülésén Szász József, Komárom város országgyűlési kép­­viselője, meginterpellálja a miniszterelnököt, aki­től kérni fogja egyben azoknak az eseteknek és sajtó-visszaéléseknek a leleplezését is, amelyekről a miniszterelnök a múltkoriban egy beszéde al­kalmával említést tett. A képviselőház munkarendje. Tekintettel arra, hogy a delegáció befejezte érdemleges tárgyalásait, a képviselőház elnöksége hétfőre ülést hív össze, amelyen a legközelebbi érdemleges ülés napirendjét fogják megállapítani. A képviselőház — értesülésünk szerint — legelő­ször is a felirati javaslatot tárgyalja, amelylyel előre láthatólag a hét végéig végez, úgy, hogy július tizedike körül megkezdheti a Ház a költ­ségvetési vitát. A költségvetés letárgyalása után becikkelyezik az autonóm vámtarifát és azután nyári szünete lesz a képviselőháznak egészen szeptember közepéig. Andrássy a kivándorlók érdekében. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, attól a nemes és hazafias intenciótól vezéreltetve, hogy a kivándorlók gyermekeit lehetőleg megtartsa a magyarságnak, elhatározta, hogy az oly tömege­sen kivándorló magyarok gyermekeit ingyenesen ifjúsági iratokkal és olvasmányokkal látja el. Ezen könyvek mindegyike egy-egy maradandó láncsze­met fog képezni és egyben az Amerikában élő magyarok gyermekeit szorosabban egymáshoz és a magyar hazához fogja kapcsolni. Alkotmánypárt Kisküküllőben, Dicsőszentmártonból írja tudósítónk : Kisküküllő vármegye alkotmánypárti polgá­rai e hó 27-én tartották alakuló közgyűlésüket Dicsőszentmártonban a Nemzeti szálloda díszter­mében. Az ülést Bágya Ödön sövényfalvi birtokos, mint korelnök, nyitotta meg. Az alakuló gyűlés elnökké dr. báró Horváth Arthur és társelnökké dr. Issekutz Győző ország­­gyűlési képviselőket, ügyvezető elnökké : Bágya­ Ödön sövényfalvi birtokost, alelnökké: Avedik Lukács, Gorové Lajos, Iszlay László, Saxenheim Frigyes és Zehán László urakat választotta meg. Hegyi Károly, Gerendy Ákos és Farkas Mór egy­hangú lelkesedéssel jegyzőkké választottak. A Fejérváry kormány vád alá helyezése. A kérvényi bizottság szombaton délután fog­lalkozott azokkal a kérvényekkel, melyeket az or­szág törvényhatóságai a Fejérváry-kormány vád alá helyezése dolgában nyújtottak be a képviselő­házhoz. A bizottság elfogadta az előadó javasla­tát, hogy az aktákat adják ki az igazságügyi bi­zottságnak, terjeszszen elő az a megfelelő meg­torlás iránt javaslatot. Ez ellen Hrabovszky Guidó különvéleményt jelentett be, mert azt kívánta, hogy már a kérvényi bizottság javasolja a Háznak a Fejérváry-kormány vád alá helyezését. Lépjünk be a védegyletbe. A politikai helyzet — különösen az elmúlt szomorú időben — lehetetlenné tette, hogy ha­zánk ipara a törvényhozás által megteremtendő

Next