Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-08 / 69. szám

Cluj­(Kolozsvár) 69. sz. XLI-ik évfolyam Péntek, 1921. április S. E­­­gyes szám­ára pályaudvaron is 1 Leu Előfizetési ára helyben és vidéken FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Cenzúrát: V. Borzeu. alapította« BARTHA MIKLÓS FŐSZERKESZTŐ: /­ Dr. DOBÓ FERENC Státus-palota ITÉZI-J ' ' Szerkesztőség-kiadóhivatal­­ Egy bére .... 25 Le! Negyedévre ... 70 Lel Fél év­re....................130 Lel ___________Egész évre . . . . 240 Lei TelefonerAn: 9. és 19Э, Egyes szám­ára pályaudvaron is 1 Leu Május elsején túl nem fogunk várni és el vagyunk határozva, hogy azt, ami­hez jogunk van, erővel is érvé­nyesíteni fogjuk. — Briand, a francia miniszterelnök mondotta ezeket a nagyon kategorikus szavakat a kamarában Németországgal szem­ben. A nagy taps és lelkesedés, amellyel a ház a miniszterelnök erélyes szavait kísérte, mutatja, hogy nagyon is a képviselők szája íze sze­rint beszélt. A francia sajtó pedig egyértelműileg szintén nagy gaudium­­mal fogadja a miniszterelnök ki­jelentéseit és megállapítja, hogy szavai az egész ország érzelmeit tolmácsolták, amely már megunta, hogy a legyőzött Németország még mindig az orránál fogva ve­zesse a győzőket. A franciák türelmetlensége és elhatározásuk kényszeríteni Német­országot a fizetésre, annál nagyobb és szilárdabb most már, mert arra hivatkoznak, hogy ebben a kérdés­ben Amerika is teljesen a szövet­ségesek álláspontját osztja. A dolog tulajdonképen úgy áll, hogy Né­metország közölte a washingtoni kormánnyal azt a szándékát, mi­szerint legközelebb új javaslatokat terjeszt a szövetségesek elé s haj­landó magát alávetni egy pártatlan bizottság ítéletének, amely döntsön fizetési képessége kérdésében. Ame­rika megelégedését fejezte ki a német állásponttal szemben, kije­lentve, hogy Németországnak min­dent meg kell tenni avégből, hogy fizessen fizetési képessége ha­táráig. Az antant teljesen rosszhiszemű­nek tartja a németek eljárását. Foly­ton elodázzák a megállapodást, csak hogy ne fizessenek. A néme­tek azt mondják, fizetnek, de ma­gukat tönkre nem tehetik. Ki döntse el a vitát? Talán a Népliga? Az nem pártatlan bíró, mert ott egy személy lenne a felperes és az ítélkező. Amerika kívül áll már az antanton. A németek bizonyára rá gondol­nak. Ha elvállalná a nehéz felada­tot, siettetné az igazi békeállapo­tok visszatérésének lehetőségét, mert végre kikapcsolná egy foly­ton izgató kérdését a világpoliti­kának. i ■ iw Я Л *a**■»» ** ■ * Károly megérkezett Svájcba Teleki és Grátz expozéja a magyar nemzetgyűlés tegnapi ülésén. A konszolidáció legbiztosabb jele: Grátz külügymi­niszter védi a királyt. A különvonat incidense BUDAPEST, április 7. (Saját tud.) A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén Teleki Pál gróf miniszter­­elnök bejelentette, hogy Károly király tegnap délután négy órakor átlépte a magyar határt. A lefoly­tatott vizsgálatból megállapítást nyert, hogy a király egymaga ér­kezett az ország területére, továbbá, hogy a trónralépési kísérlet terve külföldön született és nem Magyar­­országról indult ki. A király meg­érkezése mindenkire a legnagyobb meglepetést keltette. Károlyt félre­vezették, minthogy nem világosí­tották fel kellőképen Magyarország bel- és külpolitikai helyzetéről. Mihelyst Horthy kormányzó és a miniszterelnök felvilágosították a királyt lépése lehetetlenségéről és súlyos következményeiről. — Ká­roly nyomban elhatározta, hogy el­hagyja az országot, amely talpra­­állva, most már fokról-fokra akar előrehaladni. Magyarországot a konszolidálás eme útján váratlan fordulatokkal megakadályoznia senkinek sem szabad. Ezután a miniszterelnök fölol­vassa a nagykövetek tanácsának tiltakozó jegyzékét a Habsburgok visszatérése ellen." Az egész Házban nagy zaj. Közbekiáltások: Inkább arról be­széljen az antant, hogy mi lesz Pécscsel és Baranyával ? Teleki folytatta: Károly király saját jószántából utazott el. Ami a külső nyomást illeti, nem tartom jogosultnak azt, hogy minduntalan beleavatkozzanak Magyarország bel­­ügyeibe. Ez a békeszerződésnek sem felel meg. A jogosulatlan be­avatkozások ellen első percben tiltakoztunk. A teherpróbát a ma­gyar nemzet és a kormány most fényesen kiállotta. — Magyarország konszolidációja olyan mértékben haladt elő, hogy többé már nem ingatható meg. Az osztrák kormány kötelezett­séget vállalt arra, hogy a király visszautazása zavar nélkül fog megtörténni. Éppen mostan kaptuk a hírt arról, hogy a vonat Bruckban egy incidens foly­tán nagyobb késést szen­vedett. Ebből is látható, mennyivel konszolidáltabb Magyarország, mint más ország, ahol a kormány képtelen beváltani ígéreteit. Teleki miniszterelnök kéri nyilatkozatának tudomásulvételét. Grátz Gusztáv külügyminiszter bejelenti, hogy tudomása szerint a kisantant megállapodásra lépett egymással, hogy állást foglal a Habsburgok visszatérése ellen. Amikor Károly megjelent Magyar­­országon, a kisantant képviselői sorra jegyzékeket intéztek a ma­gyar kormányhoz. Starcea román követ bejelentette, hogy a Habsbur­gok visszatérését Románia érde­keivel ellentétesnek tekinti. Márc. 28-án az olasz és jugoszláv kor­mány hasonlóképen nyilatkozott. A prágai kormány pedig kijelen­tette, hogy esetleg kényszereszkö­zökhöz lesz kénytelen nyúlni. A kormány arra a megállapításra jutott, hogy a szomszédok nem állottak volna meg a puszta fenye­getésnél. Ennélfogva — fájdalom — nem volt fenntartható a király Magyarországon maradása. (Nagy zaj.) Károly ideérkezésekor kije­lentette, ha meggyőződik arról, hogy Magyarországot ittlétével súlyos veszedelmek fenyegetik, azonnal elhagyja az országot. (Az egész közép és baloldal élteti a királyt.) Grátz külügyminiszter folytatja: Mindezekhez hozzájárult az, hogy a nagykövetek tanácsa átnyújtotta tiltakozó jegyzékét. Károly ezek után késznek nyilatkozott a nyom­­bani távozásra, minthogy meg­győződött róla, hogy ittléte vesze­delemmel fenyegeti az országot. A magyar trón betöltésének joga minden bizonnyal jogilag egyedül a magyar nemzet belső ügye. Egyedül a magyar nemzet hivatott annak elbírálására, hogy kit akar királyának. Idegen kormányok fe­nyegetései nem kényszeríthetnek olyan államot valamely belügyi intézkedésre, amelynek független­ségét ők maguk szerződésbe ik­tatták. Éppen így nem kényszerít­hetnek bennünket, hogy valakit, akinek mint magyar embernek joga van Magyarországon tartózkodni, a fennálló törvények ellenére távolít­­sunk el a magyar földről. Legerősebben a király eltávolí­tását a cseh és jugoszláv kormá­nyok sürgették. Egyidejűleg lépé­seket tettek a svájci kormánynál, hogy a király svájci területre való visszatérését megakadályozzák. — Benes a szenátusban nyilatkozott, hogy Magyarországra rá kell kény­szeríteni azt,, amit ő demokráciá­nak nevez. (Óriási zaj.) Csakhogy amit ő hirdetett, az egyenesen arculcsapása a demokráciának (Él­jenzés, taps.) Ez ugyanaz az elmé­let, amelyet a bolsevisták hirdet­nek. Hivatkozik az angol és fran­cia fölfogásra, mely szerint a bel­­ügyekbe való avatkozás visszaélés a hatalommal és ellenkezik az államjog alapfogalmaival. A Nép­­liga-szerződés okmánya kizár bár­miféle háborús fenyegetést. Nem felel meg a civilizációnak az a tény, hogy egy kis nemzetet le­fegyvereznek, azután megfosztják annak lehetőségétől, hogy szűkre­­szabott otthonát maga rendezze be. A korona egysége és elválaszt­­hatatlansága a nemzettől fejlődé­sünk egyetlen biztosítéka és belső rendünk igazi alapja. A külügy­miniszter meg van győződve róla, hogy mindazt előbb-utóbb az an­tant is belátja. (Éljenzés minden oldalról.) Osztrák munkások meg akarták állítani a különvonatot BUDAPEST, április 7. (Saját tud.) Károly király külön­­vonatát, amely magyar, osztrák és antant-tisztek felügyelek alatt viszi Károlyt a magyar határtól Svájcba, az osztrák kormány Frohnlichtenben feltartóztatta, mert híre érkezett annak, hogy a muramenti Bruckban több ezer munkás megszállva tartja a pályaudvart és meg akarja ostromolni a vonatot. Az osztrák hatóságok hosszas tárgyalásokat folytattak a brucki munkásság vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy demonstráció­képpen 150 munkás jelen lesz a pályaudvaron, amikor a vonat áthalad. A munkásság ígéretet adott arra, hogy nyugodtan fog viselkedni. A legutóbbi távirati jelentések szerint a különvonat három órakor minden incidens nélkül áthaladt Bruckon. A szövetségtanács engedélye LONDON, ápr. 7. A Reuter-ügy­­nökség jelenti. A svájci szövetség­tanács engedélyt adott Károly ki­rálynak, hogy visszatérjen Svájc területére. ígéretet kell azonban tennie, hogy a szövetségtanács elő­zetes tudomása nélkül nem hagyja Lapunk mai száma S oldal.

Next