Ellenzék, 1921. szeptember (42. évfolyam, 189-214. szám)

1921-09-01 / 189. szám

CTm-qtoiQMrtr) i89. iffl. Csütörtök, 8 921. szeptember I... sun-i* FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP CenS’irat A. Mord Előfizetési ára: Egyes szám ára i L. — Bucurestiben i’50 !­ Szerkesztőség-kiadóhivatal: Hirdessek f-ra 161. . . 15Lei Németországban 3 M. — Ausztriában 5 K. ALAmON­A‘ j! S t o 111 s-O a ! O 1 a t'ífcweV*. JíSici Csehszlovákiában 1 Ck. Jugoszláviában ~­*50d. BARTHA MIKLÓS | *­A díjszabás szerint. £gész évre, . i«Lef Magyarországon 3 korona. | Teieroasiamj». «a va, TÍÍlílBÍÍre^íircí«gBÍ5wlM»«8»lKiEaa^ Rémképeket lát Erdély magyar sajtójának egyik része. A Magyar Szövetséget féltik. Ma is azt írják, h­ogy a M. Sz. két pártra szakadt. Elfelejtik azt, hogy ezzel a meggondolatlan megállapí­tással mennyit adhat közvetlenül a megalakulás után a magyar ki­sebbségi szervezetnek. Kötelessé­günk mindenkiről — amíg ellen­kezőjéről meg nem bizonyosodtunk — jóhiszeműséget feltételezni és kötelességünk felvilágosítani a jó­hiszemű tévedésben levőket. Ezek­nek meg kell magyaráznunk azt,hogy a Magy­ar Szövetség nem szakad két pártra. A valóság az, h­ogy a Ma­gyar Szövetség tagjai közt, részben­ annak vezetőségében is van egy csoport, amely más utakon keresi a magyar kisebbség jövendő bol­dogulását, mint az erdélyi magyar­ság egyeteme. Ezeknek é­rtem­ tet­szik az a taktika, amelyet a ma­gyarság a Szövetség megalakulá­sakor jogaiért megkezdett küzdel­mében a saját maga részére és mindenkire nézve kötelezően ki­jelölt. És ez egészen­ természetes, mert annak az egész erdélyi ma­gyarság összességének egyeteme nagy érdekeit kell szolgálnia és emiatt mindenben nem ehetett fi­­gyelemmel az elégedetlen kis töre­dék összes kívánságaira. De talán joggal lehet megkövetelni a ma­gyarság minden csoportjától azt, hogy az összesség érdekében mér­sékelje igényeit, igyekezzék köve­teléseit összhangba hozni a többi osztályok érdekeivel. A Szövetség megalakulásakor a többség kizárólag a saját meg­győződését juttathatta volna ér­vényre és céljaik megvalósítása érdekében a Szövetség vezetősé­gét kizárólag maguk közül alakít­hatták volna meg. Azonban azt akarták, hogy a Szövetségnek tagja legyen minden erdélyi ma­gyar. Ezért a kisebbség néhány tagját is beválasztották a vezető­ségbe. A vezetőségnek ezek a többség előzékenységéből bevá­lasztott tagjai azonban úgy látszik nem tudn­ak arra az egyedül kor­rekt álláspontra helyezkedni,hogy a szövetségi ügyek intézésénél alkalmazkodniuk kell a nagytöbb­ség felfogásához. És a háttérből megszervezett külön akciókkal és egyéb, meg nem engedett esz­közökkel kívülről gyakorolt nyo­mással igyekeznek a Szövetséget a kijelölt és a magyarság általá­nos felfogásának megfelelő irány­ból eltéríteni. Nem pártokra sza­kadt a Magyar Szövetség. Csak ez a csoport önző érdekből haj­landó akár szétrobbantani az egész Szövetséget, csakhogy diadalra juttassa saját elveit. P®tiirti᧻@ru fenyegeti Hér8tef©rssáf§®f A potsdami véres tüntetés. Munkások a kommunisták ellen. Gyászolják Erzbergert. Kiáltványok a néphez Berlin, aug. 31. A tegnapi post­­dami véres tüntetés részjeleit csak ma állapították meg. Az Erzb­­üge meggyilkolása ellen tüntető föl­vo­nulásban mintegy három­százezer ember vett részt. A Hindenburg vezetése alatt álló petróleumfino­­mítók munkásai és a többi ipari műhelyek munkásai is megjelentek A munkások és a kommu­nistáik­ között véres össze­ütközés fejlődött ki. Ugyanis a kommunisták felszólí­­tották a résztvevőket, hogy mel­lükről vegyék le a m­onarchista jelvényeket, azonkívül a házakról is le akarták vetetni a német tri­kolort. Tiszti csoportok is közbe­léptek és mire a rendőrség szét tudta oszlatni a verekedőket, 11 ideál kaiénak két halottja és há­rom sebesültje volt. Német politi­kai körök véleménye szerint Németország súlyos belső válság előtt, áll. Potsdamban nemcsak a tüntetők­nek voltak veszteségei, hanem több katona is megsebesült. A munkások óriásit harc közös­ségbe egyesülnek és az összes munkáspártokat egyesítő koalíciót állítanak szembe a reakcióval. A kommunisták követelik a proletár­­diktatúrát. Erzberger gyilkosainak semmi nyoma. Remélik, hogy a százezer márkás díj eredményre fog vezetni. Erzberger temetése alkalmából a munkásság három frakciója orszá­gos tüntetésre készíti. A temetésen részt vesz Fehrenbach volt biro­dalmi kancellár is. A francia sajtó részletesen fog­lalkozik a a gyilkossággal. A Pes­tit Párisién­dja, hogy Erzberger meggyilkolása csak folytatása azon Számos politikai gyilkosságoknak, amelyeket Németországban a fegy­verszünet aláírása óta azon német államférfiak ellen elkövetnek, akik­ pacifista­ politik­át akartak követni. Liebknecht, Luxenburg Róza, Eis­­nert Kurt és Erzberger holttestei mutatják azt a véres utat, melyen­­ német reakció halad. A Masin közli, hogy a fegyver­­szünet aláírása óta Németország. * 1, 353 politikai gyilkosság volt és a gyilkosok 309­­esetben bün­tetlenül maradtak. Wirth kancellár tegnap Berlinbe érkezett. Ma reggel miniszteri am­­ács volt, amely elfogadta annak a kiáltványnak szövegét, amelyet a ném­et néphez intéznek. A kiált­­vá­nyban kérik a népet, hogy tá­mogassák a kormányt és az alkot­mányt és tegyék lehetővé a bé­kés rend fenntartását. .A szociáldemokrata párt vezető­sége is új kiáltványt intézett a néphez, melyben felszólítja, hogy­­ holnapi nagyszabású demonstrá­ción vegyen részt. A demonstráció alkalmával a politikai gyilkossá­gok ellen fognak tiltakozni. Genf, augusztus 31. A Népszö­vetség tanácsának első ülésén Ishi japán delegátus elnökölt. Minden formaság nélkül hozzá­fogott a Felsősziléziáról szóló előadói jelentéshez. Eredeti tervét megmásítva, a vitás kérdés törté­nelmi és jogi oldalainak megvilá­gítására szorítkozott. Ülés már a sajtó képviselőinek megmagyarázta, hogy ha részletekbe bocsátkozott volna, azzal esetleg irányt szabott volna a döntésnek. Csupán arra akart szorítkozni, hogy az ülés elé terjessze azokat az okmányo­kat, amelyeket a főtanács hozzá juttatott, de a tárgyalás anyaga felett nem gyakorolt előzetes bí­rálatot. Ishi jegyzéket kapott, a­melyben Briand közli vele, hogy a főtanács a Népszövetség tanácsá­tól vár döntést és eleve kijelenti, hogy azt fenntartás nélkül elfo­gadja. Danzig tiltakozik Berlin, augusztus 31. Danzigból jelölik: Danzig szabad város terü­letén a német demokrata szövet­ség helyi szervezetei mindig több és több tüntető gyűlést tartanak­. Urniában, Neu-Hafenben és Wes­­terplattéban majdnem minden újonnan épült házat a német biro­dalmi színekkel meszelnek be, sőt a régi házak ilyen színváltozása is mindennapi. * Olivában John doktor, a de­mokrata szövetség elnöke kijelen­tette, hogy „Danzigot erőszakkal szakították el a német hazától, és hogy „a danzigiak csak lát­szatra a szabad város polgárai, a­­«v­ilyv«u..'VI. ■nJ^üuüwő a NipnSoettes messzezolta feléli® problémájának tárgyalását A japán megbízott expozéja. Ishi pártatlan. Eri and lojális lesz. Németország fizet. Anglia bajai a Keleten .Lapunk elal száma » oldal. valójában és szívük mélyén hívek, a birodalomhoz és a császárhoz.­ A danzigi német nemzeti pár tiltakozott az ellen, hogy a danzi­gi felületen levő vasutakat és közlekedési pontokat Lengyelor­szágnak ítéljék. Mint a keles Páris, augusztus 31. Németor­szág tegnap lefizette aranymárka tartozásának második milliárdnyi összegét. Az összeget Németország jóvátételi számlájára írják. Terjed az indiai forradalom Paris, augusztus 31. Az indiai forradalom Kalkutta­­felé terjed. A mozgalom rendkívül veszélyes mértékeket ölt és kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Máris számos vérontásról érkeznek je­lentések. Londoni táviratok szerint az indiai felkelőket bolsevikek tá­mogatják. Pénzt, fegyvert, muní­ciót szállítanak nekik. A felkelők fosztogatnak és lefoglalják az ál­lami javakat. Küldik a katonákat London, augusztus 31. A szövet­ségesek Németországhoz közös jegyzéket intéztek­, melyben kije­lentik, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország újabb két-két zász­lóaljat küld Felsősziléziába. 6?DS28?Sl$S­­VSJsiga Prága. aug. 31. Az összes fehér­orosz pártok kiküldöttjei tegnap Prágában tanácskozást tartottak, a­melyen Fehéroroszország bel- és külpolitikai helyzetéről és az ösz­­szes nemzeti szervezetek egysége­sítéséről tárgyaltak. Szovjet-Oroszország is megtesz­­mindent arra, hogy helyzetét meg­szilárdítsa. Evégből közeledést ke­res a kommunista-ellenes szocia­lista­ pártokkal. Lenin Moszkvába­­ írta a contimi-t megbuktató Ke­­renszky-kormány volt tagjait, hogy tanácskozzék velük az ország meg­­mentésé­ről. Párisban tegnap ismét összeült egy tanács, amely Oroszország ki­segítésével foglalkozott. Hosszas ta­nácskozás után elhatározták, hogy mivel nincsenek teljesen tájékozva a oroszországi­ viszonyokról, bizott­ságot küldenek ki, amely megvizs­gálja, hogy milyen mértékben van szüksége Oroszországnak a segít­ségre. Míg Európa a tanácskozások­nál tart, addig Amerika megtalálta azt a módot, hogyan lehet a kom­munista rezsimre való tekintet nélkül humánusan segíteni az orosz nép agóniáján. Az Egyesült­ Államok tár­sadalmi szervezetei elha­­tározták, hogy egymillió orosz gyermek ellátásáról gondoskodnak.

Next