Ellenzék, 1922. január (43. évfolyam, 1-23. szám)

1922-01-01 / 1. szám

t Év . Anglia vérbefojtja Egyiptom sza­badságmozgalmát Zaglul basát letartóztatták. Véres utcai harc Kairóban. Áramos fradihajók Indultak Egyiptomba­ ­.Bécs, dec. 31. (Saját tud.) Kai­­rói táviratok jelentik, hogy az in­­gdi kormány letartóztatta Zaglul basát, az agyptomi cemaeti moz­­­­galom vezérét. A jelentésekből kl­án­ik, hogy a brit botr­ány véglegesen le ■ akar számolni a mozgalomma­­l és kész arra is, hogy vérbefojtsa hí­rmuzulmán nép nemzeti fellon­j ■ olását. Zaglul basa, aki az Angliá­tól való elszakadást és a :fCg:::et­­; le: Egy­iptom kivívását irta jóbo­­z?Hí­a. már Szuezben van an­gol hadifogságban, de eltávolí­­tása nem történt simán. Záriul híveit, kik Kairóban gyüle­keztek Allenby lord kormányzó fölszólította, hogy térjenek vissza falvaikba, de ezek vonakodtak a para­csnak engedelmeskedni Erre valemennyieket letartóztatták. Amikor Zaglal basát katonai ki­ét­eltel fi­rtiíve ud­varra vitték, Kairó utcáin véres zavargások törtek ki. A város utcáin egyiptomi csapa­tok, és rendőri készültségek cir­kálnak. Alexandriában szintén szét­oszlattak egy ötszáz főnyi töme­get... amely tüntetni akart. Kairóban a zavargások egész éjszaka tar­tottak s a rendőrség többször rá­­lőtt a tüntetőkre, akik közül kettő meghalt, többen pedig életvesze­­delm­esen megsebesültek. Zagul hasát automobilon Szuez­be szállították. Allenb­y tábornok proklamációban szólította fel a bankokat és mág­nás­o­kat, hogy a Zaglul vagy elv­barátai nevére letett pénzösszege­ket ez ő engedelm­e nélkül senki­nek se adják itt. Párisi távirat sze­rint egész Egyiptomban nagy az izgatottság. A Niitts delláj­­ fölött fittre­ repfitőgépek csrkái"f­rk. XHí­mu] * "Tfl r^‘Q fi fi­mIn|-k­oloaMvár, jjpiS. jajm?tr 1. , VQSQr­IOp SZÓ Hl § *50_____ ’ ^ 43.-lk évi. 1. szám ^ W FtJGO-ETLm POLITIKAI MAPI u.P Cenmrat: A. Man% ELŐFIZETÉSI A­R­A: I fV­0 | SZE Q — al adóhivatal jegy tóra .... 25 Lei Fél évre..................130 Ld 1 ALAPÍTOTTA: S c 's iJS-PAI ÓTA Negyedévre ... 70 Lei Egész évre . . . . 240 Lei |­g A R T H A M I K L Ö S | ~| Efy*| fiáB ára I L*a jj ||szerketztfiségi ítvateH ö, Kiadóhlyaiali teUrikim W®. eli feladatok küssöbei* Negyedik évét éli már a ma­­gyarság ezett a területen, mióta a világi? á.hmm leszámolása eredmé­nyében új szuverenitás alá jutott és negyedik kormán­ya van­ most márt­aj basájának. Ez az u­tóbbi tény kétségtelenül mutatja. Ha a körnáRapetak egyébként Kom máltai* nők Sa, hogy a jastegülepedás, a­z- egyensúlyozódás, a konszolidáló­­dás állapotától még messze va­n az ország. Sok tekintetben, így külö­­nösen­­, gazdasági téren, feelywste súlyosabb, mint volt a szuvereni­­tes-vál­tozáskor. Valutája gyön­gébb, termelése csökkent és karca­­, kürtelme sem vette fel még Ist @ i laisd é letet, azt az erőt, amit a vál­tozások után joggal el lehetett várna. Mágiát a belpolitikai Helyzet®? sem lehet még pontosan kialakultnak tetünteni. Hiszen tu­lajdonképe»i komoly vértelstőeszmét, komoly po­i­­niérí’ :~í--' āg edshri b­öraj­ányok lehetett a a nxSstaSii kc­rn i-iv .fdott ’tefárotózd, konmoly, prog­ram­iKöt, pedig általános Őr • v Hegy minden tekintetben elírt!; 1 d­­­«3jW a* tMánSg, ngy gazd­etó’gí té­ves, a termelés fokozása, a f«ír-;va­­lom­ bisfesite!ea, a pénzügy-' helyset megszilárdítása által, mint' a: Hel­­pelití&rfi téren*, ahol a nem­,: - ó egftnMH! világos: az! áHaméttes ifj fesífidós? ístányának lehető fel;­s mérleg'Més'ével vezetni be & Bj fogn'a­­gySblMKfotf államot a Ettek fzálla­­mok tórába. — • -íí«*ryö® fermfezetes, hogy »% az alaktsfé* s magytuteétíHf, is LdeHi. Nemt­estipárt felfurális 'és syizfla­­sig? 'érdeke szempontjáig ?, hn ma törti politikai saeaffpontba is. 'A­zt ugyanis mindenki éli­’ *. - - ’ és a helyzet tárgyilagos m'órpge­­léns mellett' határozottalí te kell állapitani', Hogy a magyar* sv. elhelyezkedése kisebbségi lét biztosítása szempontjából aZ edd' - eltelt idő alatt semmi komolyni­g tekinthető lépés vagy ami.'&í Ss'áxtel is nem történt 'Az­ 1918. októberi „forradalom idejére & magyarig teljes készség­gel ren'dez­te volna a Magyaror­szágtól leszakított területek népei között való’ viszonyát, kerü­lbele) Ugyanazon az elvi' alapokon’, ame­­lyeket a „gyulafehérvári’ Határoza­­tok“ kijelentettek. Ez azon­ban­ ak­kor nem történt meg és nem a ma­­gyars­ág hibájából nem történt meg. Később már nem a magyarságon v­olt a Bor, hogy e tekintetben­ kezde­m­ényező lépést tegyen. Más oldal-Utó! pedig ilyen lápon nem tar­tóni. A­ legutóbbi kormány ors­elyi mi­nisztere isibb alkalomból kifejtette álláspontját, mely egyúttal a kor­mány álláspontja­ia Tölt, a magyar kisebbség megfelelő elseelyezkedé­­sé­n­ek biztosítása tekintetüb föl, Tett­ia Igrérotefott, komoly, mr­p ísár®­­tubái, elyaa igéretetdE, aatófcrak „m­errí a iwok’áso® mitósifeí sséla- Wfök*1 ebbolT &k irányban:. A valós.'lg axosbatt­aai, Ss?gy a magyarság Helyzete ép oly btegüytafet?, áp oly rendezetlen­ mást iá, mint volt sz­előit. Sem fcultífpájói, sem Izaurte­­sáyí életéi, mm egyvfiffl­iíSam* polgári ífa jwB'iflrsí Seliptelés btste­­sitáni nem tudta. A* efiádék­* ügyek volt minisztere fevste !«, kegy az eredményeit, anaelyeseet i*É# Xrrt etxA ötvös joggal elvártmlfe : iaa, nesj következtek be. Búért nZkBD- geaffeS láttat, Kefey tfyiltóV'o* zistt ar-­ ról, miért maradt a K«3y retek ellenére ia Válton­­^ ^­­*«» -afe^ •» A telt Bfen­ válthatta' oe, jot-^ri . -L' « •'’agyare'ageak nfy politikai képviselő aaáPve, amellyel tárgya­lásba bo'es’/i.tfeozHatott volna. Ez a heánitán nem Helyt álló két okból. Előszor Jban helyt álló azért, mert a magyarságnak igen is meg volt a jogosítílt politikai képviselő szerve, a koormány tudtával és en­gedélye alapján minden kifo'yásit c.a k .*> AXAAa .«. ^ív A. ..n. /A .<P 'kizáró szabi­ yaaterite éggel raepalapí­­tott Magyar Sz öv«teé«bert, amely' m asi általánoeasí­tsdstt dolog —­igazén képviselte 'és képviseli ma is a leszakított területek' magyar­ságát, amely késs volt a megbeszé­lésekre s ebbeli készségét ki is nyil­vánította. Be­­tegyék­­, hogy a Sogmfey est « ssnrwf­tcm ítód­afette vagy ama altarfel­újítan«rssl a magyarság jögoefití pöHókai­ képviselőjéül. Hi­­ffyen erre némi alapot adtak is azok a m­aglelíctőrseit elezlgeteltett álló, inkább SMspi megnyilvfenMvfdí, amelyek sióm’ anHyfea tárgyi,­­mint inkább személyi okokből magyar részről fa­MfóxSs­ ülök a Magyar Safivereég , timfónvártaE Deszeélli­­tSsál. Ezt a ISB.gyaS részről meg­­tfyÜvá'n'Blt, bar a magyarság egye­teme* felfogánStól távol ’áBó kifö­­ysteelási elfogadhatta Ilfttgyfil' a volt kormány annál inkább’, mert bizonyára Heki is Voltak tigyaö­­ftyeW VifoséSsal. Mfede* azonban r m. feként ifrjn Rfírtak'. E­gy aly­lv Jfn kér­t■. l.-cíí, amelyek a ka­tado.jdösiképe­i keretén' tívta esnek, a Kormány tettekkel is V­olt Bizonyitva, vagy valóban ko­moly szándéka annak az eminens államérdeknek a kielégítése, amely a magyarsá­g m­egnyugtatás­ával, életfeltételeinek' biztosításával ér­hető el csupán, így például a fele­kezeti iskolák nyilvánossági jogá­nak nyílt elismerése, a jogosulatla-nal átvett magyar, eszyixéiá éa tá­r­­aadahní intézmények vi»«sftiMM!«áj­­társa, r ti­sszítvihelőkérdés refflílísáésíe stb. Ilyen és hasonló remészetű' más ügyeknek igazságos elimtén&e amellett, Hogy tárgyú fcisnfjyltók' lett volna a több alkalomtljanal tett Kor­­m­ánynyil­atkozatok' komolyságára^ míndoHeaetre nagy már’í.ó&ba3s( meg­­nyujgtetta votim a magyarEc 'JEtta­l&m* EtmgftfaMí, IsSktáfaiSfo bizalmát 8 fer megteremtette vtSea azt a Kaffírölaiot, amely a mín­tían' érdszeti számba'TOvo & leBeintetr H- elégítő KregoMás néljábL elkerü­l- Hettea’ní szükségest. Ilyen termászeti­ intézkedés azöPbalíí egyáltalán­ Kenj tSnKérít * «r s másfírl­t' tfi, amely m’tRrt tó, erdélyi vCK míöirorel USB nyilatk­ozata h­ely’f 'tiem ’á!f. Be Be referíptikálfaBK a mnlTórl. Més-xünk ink­ább a síívePdőKa. ÜK íHí meg Tiem tör­éíi? eddig, rasgfórföff- KeSE ezután, fődolog, Hogy öyfí­­godí, Higgadt fővel, igazságosai? és a mo’deBff je­gfejlődés írányábaE A magyarság, mint eddig, most is kész a s­ríj keretek­ között elhe­­lyezkedni, nyíltan, pazintén, ikseani­­lettel. Hogy az elhelyezkedéssel kul­­tu­rális és gazdasági élete szabad fejlődését viztoeitottnak­ kívánja, mindenki előtt érthető. Ma már, mikor az új állapot államjogiag is teljesen befejezett, részt kiv&a WöTSi p­z állam politikájának­ intézésébel? is, azzal a súllyal és azzal a«­efS- vel, amelyet száma, ku­lturája, er­kölcsi és gazdasági ereje mellett joggal, megkívánhat. És —■ ebbef­ a tekintetben: ne legyen senki bevé­désben —■ teljesen egységes végső céljai és alapvető kívánságai iránt. Külsőleg úgy látszik, hogy a ma­gyar front nem egységes. Hogy azon rések, szakadások vannak. Ez azonban­' 'csak látszat. Tárgyi kérdé­sek' tekintetében egészen egységes a magyar felfogás. Vannak részlet­­kérdések, amelyekre nézve véle­ményel­térések varrnak. Ezek szar­ban nem nagy jelentőségűek, nem­ mélyrehatóak és Hill ábránd az a felfogás, hogy ezekbe kapcsolódva meg lehetne bontani a magyarság gerry- ö évét. Személyi kérdések pedig egész bizonyosat: nem fo­gnak szerepet játszani akkor, amikor egy nemzet létérdekeinek végleges biztosításá­ról van szó. Éppen ezért a legfőbb­ ideje, hogy komoly, igazságos tárgyalások in­duljanak meg végre a magyar kér­dés rendezésére. Hyeit tárgyalások á­rnyír frigiák hozn­­a komoly, tenz­o-4­.-ris megoldást is. És ez nemcsak Lapunk Eteti fámához ingyenes falinaptár van a fellékeive­ l.m

Next