Ellenzék, 1922. március (43. évfolyam, 59-73. szám)

1922-03-15 / 59. szám

Cluj-Kolos­vár, 2022. március 15. Sz£FM1­43. évf. 59. szám ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉ®: ELŐFIZETÉSI ÁRA: KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA E^hóra . . . 25 Lei Ili Fél évre ... 130 Lei STÁTUS^IMLOTA _„_ Negyed évre . . 70 Lei ||| Egész évre. . . 240 Lei ....... T­e­lefon 9. Egyeb szám ára 1 Leia Telefon 109. ©e®®Mf­elé közhellyé vált immár, hogy súlyos gaz­­d­­asá­gi i­eléze­t egyik fő oka az általános gaz­dasági válságnak. A győztesek, első­sorban még mindig a németektől való hisztérikus té­telemtől eltelt franciák, azt követelik, hogy Németország fizessen meg mindent az utoló pfennigig. Rendben van. De az a kérdés, hogy a Németországra rótt terhek hatásait mily mó­don képesek vállalni és viselni a többi álla­mok. Mert Németország gyöngülését és fizetés­képtelenségét megérzi az egész világ. Ha ter­heket terhekre tetéznek, Németország megros­­kad alattuk és magáv­al rántja­­nemcsak az ugyancsak legyengült többi legyőzöttet, hanem a győzők valutáját is. Európa legnagyobb feldolgozó és fogyasztó piaca: Németország ma képtelen vásárolni alacsony valutájával a magas valutájú államok­ban. Ezen a helyzeten szószátyár konferenciák nem segítenek. Boulogne óta a német valuta 30 százalékot romlott s * ezt Anglia, Franciá­u­l­ország, Amerika fizeti meg, mert a Németor­szággal való kereskedelem lehetetlensége foly­tán munkaalkalmuk csökken és kénytelenek a munkanélküliek millióit eltartani. Ma még nem látták be, de hovatovább be kell látni­uk a győzteseknek, hogy Német­ország minden fizetett hadisarca rájuk nézve elveszett, akár meg se is fizesse, mert a mun­kanélküliség, iparuk tökéletes pangása s ma­holnap csődje sokkal többe kerülnek nekik, mint amennyit Németország fizethet. A bosszú­­állás és engesztelhetlenség mindig rossz ta­nácsadó volt. Nagyot hibáztak maguk ellen a győzők, amikor megfeledkeztek számításaikban arról, hogy a romlott ném­­ valuta vásárlásra képtelen lesz, a magas antantvaluta pedig el­adásra képtelenné fogja tenni a győztes álla­mokat. Ha ezután is az lesz a jelszó, ami eddig : Németország térdre kényszerítése, a konferen­ciák végtelen sorozatát tarthatják még meg és eredményük ugyanaz marad, amit ma látunk: Európa gazdasági életének dezoláltsága, züllése és nyomorúsága. A németek folyton a fizetni vagy nem fizetni kibogozhatatlan dilemmája előtt állanak s nem tudják, melyik a kisebbik rossz rájuk nézve. Eddig még fizettek. Kifizették a februári 31 millió aranykészletet is. És az eredmény? A márka rohamos és végzetes esése, a külföldi rendelések beszüntetése. A genuai tárgyalásokon Amerika nem is akar résztvenni. Külön fog-e szerződni Német­országgal vagy nem­ titok. De mit végezhet­nek, ha a németeket nem hallgatják meg ? Hisz saját másukról csak ők, nem az antant szakértők adhatnak kellő felvilágosítást. Nem számoltak a győzők a népek közt fennálló szoros gazdasági kapcsolat erejével. Ennek megvannak a maga kényszerű követe­lései, amelyeket egy időre elhallgattathatnak politikai meggondolások és diplomaták mestere­­­kedései. Ha a politikai tilalomfákon mihama­rább túlteszik magukat ez életnek el nem csi­­títható követelései. A népek szolidaritását ennél a pontnál el lehet szenderíteni bizonyos időre, végképpen megsemmisíteni soha. És ennek az elaltatásnak iszonyú nagy ára van, amely­et mindanny­olcnak kell megfizetni: romlása valamennyieknek. Genua már ennek felismerése jegyében lesz csődület helye a­­ még nem bizonyos. Annál rosszabb rájuk, népek sorsát intézőknek. Már látják a kivezető mert késedelmeskedésükért majd annál nagyobb utat. Da, hogy rálépnek-e mindennek dacára, s árat kell fizetniük. Oroszország Petliura és Wrangil támadásától tart Mit ír a Pravda ? — A római szovjetkövet nyilatkozata — Az Ellenzék bécsi Bécs, márc. 14. Még csak a napokban­­ jelentette egy lembergi távirat, hogy Petliura, a fölkelő tábornok hátat fordított eddigi poli­tikájának és az ukrán szovjet szolgálatába lép. Orosz részről ú­gy látszik, keveset tudnak erről, mert a moszkvai Pravada épen most közli Petliura új támadásának tervét. Moszkvában úgy látszik, komolyan aggódnak valamely új katonai akció miatt, erre vall az a körülmény is, hogy a római szovjet követ egy készülő Wrangel-ak­cióról beszél. A moszkvai Pravda ezeket írja: PatliurániteAnég minig van öt milliója aranyban. Törzsfala is jó­ összeköttetést tart fönn az ellenforradalmi vezetőkkel. Petliura törzskara ez idő szerint Tarnovban van, egy része viszont Varsóban. Petlukra előretörésének a iránya Kiev—Odessza lesz, míg Savinkov ettől • északabbra fogja az előretörést megkísérelni. 1­08 szerkesztőségétől —­­ Ezzel az akcióval egy időbe esik Wrangel új offenzív díja, melyet állítólag Amerika tárnoki pénzzel. Wrangelnek összesen 50.000 embe­r lesz. Petliura összeköttetésbe lépett Wrangellal és állítólag kész csapatait Wrangel­l főparancs­noksága alá rendelni. Londoni jelentés közli: A Daily Hersid római tudósítója beszélgetést folytatott a roma szovjet követtel, aki a következőket mondta : — A gomuai konferencia elhalasztásának igazi oka az, hogy Oroszország ellen új offenzívát ké­szítenek elő. Az akció katonai vezetése Wrangel kezébe tesz letéve, akinek Belgrád közelében 31.000 embere áll, készenlétben. A francia diplomácia támo­­gatja­ Wrangelt,hogy így az orosz delegáció alá-­­,, pontját gyengítse a genuai konferencián. Wran- i gél támadásának a genuai konferencia megnyí­­­­tásának a napján kellene megindulnia. Németország bejelenti fizetésképtelenségét A franciák nem ismerik el a cannesi liat£rozsitiakst. Véget ért a kisamtant belgrádi konfe­re­nciéjs­. A sorvátok Jmragraszn­ak Belesre Paris, márc. 14. A szövetséges pénzügy-­­­miniszterek ismét tanácskoztak. A kiszivárgott­­ hírek szerint nagyon éles ellentétek támadtak­­ közöttük. Az angol, olasz és belga pénzügy­­­­miniszterek szembeszálltak a fran­cia állásponttal. A franciák a cannesi jóvátételi tárgyalásokon történt megállapodásoktól eltérő álláspontot foglaltak el. úgy látszik, azokat a megállapo­dásokat most szeretnék nem véglegeseknek te­kinteni és a problémát újból vita tárgyává tenni. Poincaré kormányára nézve kínos meg­lepetés volt a szövetséges pénzügyminiszterek egységes fellépése a francia álláspont ellen. Németorszzág nem képes fizetni Páris, március 14. A Malin berlini tudó­sítója jelenti: Simon­ külügyminiszteri állam­titkár Párisba utazott. Útjának célja az, hogy­­ a jóvátételi bizottságnak hivatalosan bejelentse Németország fizetésképte­lenségét. A márka alacsony árfolyama miatt Német­ország nem tudja megszerezni azokat a kül­földi devizákat, amelyek a további részletek fizetésére szükségesek. Belgrádi konferencia Belgrád, március 14. A kisantant konfe­renciája véget ért. A megegyezés teljes az összes kér­­­­désekben. A delegátusok ma hazautaznak. (Rt­.) Lenin Genuában­­ Berlin, márc. 14. Moszkvából jelentik:­­ Lenin a fémmunkások kongresszusán kijelen- ' n­tette, hogy maga fogja vezetni az orosz dele­­­­gációt Gonuába. Elég volt a fenyegetésekből ! — mondotta. — Az európai diplomaták na felejtsék el, ho­­y Oroszország nem tartozik a legyőzöttek közé, éppen ezért nem enged ma­gának feltételeket diktálni. Beáss a harcitok ellen Bécs, március 14.. A horvát­ blokk tudva­levőleg memorandumot intéz a gánuai konfe­rencián résztvevő államokhoz, amelyben kifejti szeparatisztikus törekvéseit és azok történelmi jogosultságát. A hivatalos jugoszláv politika , a horvát­ blokknak ezt a cselekedetét hazaáru­lásnak minősítette és minden befolyását­­­..-ki vetette azért, hogy a góayai­ konferencián nácikozó államok ezt a memorandumot, aa is tárgyalhatatlant, utasítsák maguktól el. A horvátok memorandumát nem is fogja tárgyalni a génuai konferencia. Ezt a balsikert a horvát blokk Benesnek tulajdonítja, mint aki párisi és londoni tartóz­kodása alkalmával a horvát memorandum ügyét eltemette. A zágrábi Hrvatska Sloga írja: „Ha a génuai konferencia a horvát blokk emlék­irataival nem fog foglalkozni, ez Benesnek, a csehszlovák miniszternek az érdeme lesz. Ő állapította meg Pasicscsal egyetemben a kon­ferenciának azt az irányvonalát, hogy az egyes országok belpolitikai kérdései ne képezhessék­­ a tárgyalás anyagát. Ben­es ezáltal nagy szol­­­­gálatot tett Pasicsnak, de meg kell tudnia,­­ hogy maga és a horvátok között minden hidat­­ felégetett. Amit Becses a horvátok ellen vét­­­­kezett, azt el­­ ihatna felejteni idegen ellenség­­é­nek, de sohasem lehet elfelejteni a vértest­­i vérnek­.

Next