Ellenzék, 1923. június (44. évfolyam, 121-144. szám)
1923-06-02 / 121. szám
1923. június 2. szombat Arad tGj Cluj-Kolozsvár. 44. év, 121. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus Előfizetés: havonta 40, negyedévre palota. Telefonszámok: Szerkesztő- DADTIJA urizi Ac 110. félévre 210, évente 400 lej. Számeg 9, Kiadóhivatal, 109. sz. Meg- A.SpilOtto* tS A K I rl A MI KL-Uomonként 2 lej. Hétköznap és vásárjelenik hétfő kivételével mindennap nap is 2 lej. Bukarestben 250 lej. A harmóniáról írta : Wass Béla gróf . Egész életemben, a természet legragyogóbb alkotó elemének , a harmóniának voltam igaz Ilivé, bántulója és hirdetője. Az igazság lényegének kideríthetése céljából, minél alaposabban tanulmányoztam a természet törvényeit és az emberi zseni fejlődésének lényegét, annál jobbat meggyőződtem arról, hogy ezeknek helyes felismerése képezi azt az éltető levegőt, melynek alapján a lelki fejlődés magasztos irányát, az összes emberiség sorsának megjavítására kiépíteni lehetséges. Hiszen a mai súlyos tapasztalatok kétségbevonhatatlanul igazolják azt, „hogy a diszharmónia terjesztésére törekvő vágy — a féktelen állati szenvedélyekelőtérbe tolásával — a lelki művelődés fejlődésének lehetőségét, vagyis az emberi lelkekben szunynyadozó nemesebb érzelmeknek fejlesztő és nevelő hatását, — az önérdek alapján — sülyeszteni törekszik". Kegyetlenül zúdítva ezáltal az emberiségre a szenvedések változatos sorozatát. Hogy ezzel szemben az együttérzés alapján sikeresebben lehessen védekezni, okulás szempontjából kívánatosnak tartom reávilágítani a társadalmi élet azon hibás felfogásaira, melyek a rossz útra tévedt nevelés miatt ezt a szomorú helyzetet előidézték. Elsősorban figyelmen kívül hagyták azt, hogy a mérlegelő képességnek főtényezője az elfogulatlanság. Hogyannak, aki a bölcsességben élőre akar haladni, a hibát először mindig magában kell keresnie, mert minél jobban sikerül neki a szenvedélyek által befolyásolt elfogultságot leküzdeni, annál sikeresebben halad elő a bölcsességben. Ennek a természeti alapigazságnak figyelmen kívül hagyása oda vezette az emberiséget, hogy rendkívül képesek lettek a másban rejlő hibák felfedezésére, de az egyéni elfogultság alapján nagyot sülyedtek a bölcsességben. Nem látták be azt, hogy a lelek nemesebb érzelmeinek kiművelésével lehet csak az emberek sorsát megjavítani. Nem vették észre azt, hogy az értelmi képesség csak úgy válik az alkotás tényezőjévé, ha erkölccsel és lelki műveltséggel van párosulva, mert máskülönben a rombolás tényezőjévé sülyed alá. Továbbá azt sem akarták megérteni, hogy az emberi nem fejlődésének lényege nem a megosztottságában, hanem a csoportulásban rejlik Amit azonban csakis a lelki nemesség fejlesztésével és érlelésével, nem pedig erőszakos eszközök alkalmazásával lehetséges elérni. A durvaság és erőszak, bármily célból alkalmaztatnak is, minden esetben: „az állatiasi ösztönök feltámadásához és a nemesebb érzelmek elsenyvedéséhez vezetnek". Ezért nem szabad soha, még az eszményileg kívánatost is, másképpen, mint a lelki jóság fokozatosabb érvényesítésével megvalósítani. Ezeknek figyelembevételével a valódi demokráciának nem az a hivatása, hogy a különböző társadalmi osztályokat egymás ellen heccelje és ezáltal a kiválasztás helyes irányát megakadályozza , hanem ez , „hogy a kiválasztás elveinek megváltoztatásával a fejlődést, az összes emberiség érdekében, az egyedüli helyes útra, felkiműveltség alapján történendő kiválasztás útjára terelje le“. Mert nézetem szerint, a lélek előkelő származását fényesebben semmi sem igazolja, mint az ebben rejlő és az öszszes emberiség érdekeit magában foglaló nemes jóindulat. Azok tehát, kik a társadalmi élet irányait megváltoztatni törekednek, ha azt, úgy amint hirdetik valóban a tömeg sorsának megjavítása céljából kezdeményezik, akkor tessék nekik a versenyt is azon az alapon felvenni, mely az eredményt a lelki művelődés útján meg is valósíthatja. Mert ez csakugyan kétségbevonhatlan igazságként domborodik ki, hogy a lelki durvaság felülkerekedése még sokkal nagyobb csapást jelent a nevelő emberiségre. A jelszavak hangoztatása csak akkor ér valamit, ha a kitűzött cél elérésére megfelelő eszközökkel is rendelkezik. Minthogy életemet elsősorban az igazság lényegének felismerésére szenteltem, a természet oktató tanulmányozásának alapján, igyekezvén távol tartani magamtól mindazokat az emberi gyarlóságokat, melyek a hiúság, az élvezet és elfogultság révén a világos látást megakadályozzák és mivel okulás szempontjából sokkal kívánatosabbnak tartom a tömegekben eltűnni, mint feltűnni. Engemet csak a gyűlöletnek mérv nélküli terjedése késztetett arra, hogy 50 éves koromban szerzett észleleteimnek kötelességszerű figyelmeztetés alakjában olykorolykor a sajtóban kifejezést adjak. Nem követvén azokat, kik jóval azelőtt oktatnak, mielőtt még kellőleg okultak volna. A részrehajlatlanság elsajátításával igyekeztem az emberi gyengeségeket és hibákat kifürkészni azért, hogy a helyes irány felől tájékozódva lehessek. Ebből kifolyólag, úgy hiszem, hogy azok az észrevételek, melyeket az öszhang megszilárdítása érdekében célszerűnek tartottam elmondani; még azoknak is alkalmas anyagot szolgáltathatnak a gondolkozásra, kik más felfogás alapján mérlegelik a mai helyzet kialakítását. Németország mm tesz uj ajánlatot Csak magyarázatokat fűz jóvátételi javaslatához *. —Az Ellenzék berlini távirata — jk. Legújabb hírek szerint a német kormány lemondott arról a tervéről, hogy uj jegyében uj ajánlatot tegyen'a..' Wf aktnak* Némeu-cág arra rntkozik, hogy memorandum alakjában fűzzön magyarázatokat a legutóbbi jegyzékben foglalt tervhez. A birodalmi kancellárnak az az álláspontja, hogy miután az első jegyzék ajánlatát maximumnak tüntette fel, nem vállalhatja a felelősséget olyan új jegyzékért, mely a maximumot most felemelné. Ez anynyit jelent, hogy a német kormány sem hajlandó engedni, kitart álláspontja mellett s ezáltal esetleg a harc elhúzódását idézi elő. A memorandumot, mint hivatalos választ átnyújtják az angol, olasz és japán kormánynak, mert ezek kérték a német kormánytól a javaslat magyarázatát, egyúttal azonban közük Franciaországgal és Amerikával is. Ezzel akarja a német kormány a francia jegyzékre való válaszadást, amelyre polémia nélkül nem felelhetne elkerülni. A memorandumban új fizetési tervezetet dolgozott ki, amely szerint a német kormány négy évi moratóriumot kér. E négy év alatt Németország kisebb nemzetközi kölcsönt venne fel, amely nem fordítható jóvátételre, csupán a német pénzügyek szanálására. Németország a moratórium leteltével a jóvátételi adósságot évi részletekben akarja megfizetni. A memorandum 36 részletet javasol és évi egynegyedmilliárd márka fizetését ígéri. Ebből ötszázmillió aranymárkát a német vasutak jövedelmével, ötszázmilliót pedig a német magángazdaság jótállásával garantál. Létrejött a megegyezés a magyar optálók erdélyi birtokai ügyében? A magyar kormány állítólag elismerte Románia kisajátítási jogát — Távollevőknek tekintik az optálókat? — A kártérítési összegre még nincsen megegyezés — Az Ellenzék tudósítójától — Budapesti tudósítónk a Havas-ügynökség brüssszeli jelentéséről ad hírt, amely szerint Adasi japán követnek sikerült a magyar optánsok erdélyi birtokainak kisajátítása ügyében támadt román-magyar vitás ügyét elintézni. Ugyanazt mondja a Rador ma vett hasonló jelentése. Egy későbbi bukaresti jelentés szerint az erdélyi kisajátítások ügyében Brüsszelben tartott román—magyar konferencián az Adeverul értesítése szerint megegyezés jött létre. Eszerint Magyarország elismeri Romániának azt a jogát, hogy közérdekből kisajátította a kifogásolt birtokokat, elismeri azt is, hogy a kisajátítottak nem tekinthetők optálóknak, hanem távollevőknek. A kártérítési öszszeg ügyében megállapodás még nem történt, azonban az elvi kérdések elintézése után ennek nem lesz nagyobb akadálya. Az Adeverul-nak kezeink közt levő száma közli a bukaresti Radornak azt a brüsszeli táviratát, amely szerint Adási japán követnek sikerült szerencsésen elsimítani Erdélyre vonatkozólag a magyar román vitás kérdést és a következőket fűzi hozzá: — A fennebbi táviratban addig is, amíg az ügy elintézésének részleteit ismerni fogjuk, meg kell említenünk a következőket: Az Erdélyben birtokokkal rendelkező magyar optánsok, vagyis azok a bir tokosok, akik a magyar állampolgárságot optálták, birtokaiknak kisajátítása ellen a Népligánál tiltakoztak. Ezt a békeszerződés értelmében tették, amely vagyonukat biztosítja. A kormány azzal okolta meg tiltakozását, hogyha van is joga a román kormánynak e birtokokat kisajátítani, mindenesetre a kisajátított birtokok jelenlegi értékét kell megfizetnie. A román kormány ezzel szemben azt vitatta, hogy joga van az agrárreformot megejteni és nem köteles a magyar alattvalóknak nagyobb kártalanítást adni, mint a román alattvalóknak. A brüsszeli japán meghatalmazott miniszter kapott megbízást, hogy erről a kérdésről jelentést tegyen. A Népliga a vitás kérdés felől való nyilatkozatát a következő ülésszakra halasztotta el, ajánlotta azonban Romániának és Magyarországnak, hogy igyekezzenek barátságosan megegyezni. E célból a két ország küldöttjei a napokban Brüsszelben találkoztak, ahol az ottani japán meghatalmazott miniszter elnöklete alatt tárgyaltak. Az elől közölt sürgönyből az következik, hogy megbeszéléseik sikerrel végződtek. A bukaresti lap e kérdésében is egészen úl előttünk az, hogy a maki tvf elismertevolna a rormán kormánynak a kérdéses birtokok kisajátítására vonatkozó jogát, mert eddigi tudósításaink úgy szóltak, hogy a magyar kormány a Népliga előtt épen a párisi kisebbségi egyezmény és a békeszerződés megfelelő pontjaira hivatkozott, amelyek értelmében az optálók itteni birtokaikat megtarthatják. Az utóbbi Rador-jelentésben említett megegyezésről azonban a bukaresti lap kezeink között levő száma nem tesz említést. A megegyezés ily formájáról szóló hírt tehát újabb részletes jelentés beérkezéséig mindenesetre csak fenntartással közölhetjük. Gömbös nyilatkozata Budapest, június 1. Bethlen István gróf miniszterelnök beszédének visszhangjától hangos úgy a sajtó, mint a magyar főváros politikai élete. A baloldali lapok Gömbösék kiválási szándékáról írnak és e kilépést azzal magyarázzák, hogy Gömbös legutóbbi nyilatkozataiban nyíltan állást foglalt Bethlen ellen. Gömbös a félhivatalos kőnyomatosban a következőket jelentette ki: — A miniszterelnök nyilatkozata határozott beszéd volt, amelyre azonban mindaddig, amíg vele nem tárgyalok, lényegében nem válaszolhatok annál kevésbbé, mert épen az ellenkező konklúzióra jutnék, mint a miniszterelnök. De mert a belpolitikai helyzetet igen komolynak találom, elhamarkodott nyilatkozatot vagy lépést nem teszek. A kérdést a legnagyobb komolysággal fogom tanulmányozni és a választ a további állásfoglalás eredményétől teszem függővé. A miniszterelnök megígérte, hogy még e héten alkalmat fog találni, hogy a kérdésekről velem beszélhessen. Ha a miniszterelnökkel nem tudok megállapodni, úgy tudni fogom a kötelességemet. *