Ellenzék, 1923. július (44. évfolyam, 145-170. szám)

1923-07-01 / 145. szám

■A ^i?s?8vetsÉgi ligák . tínl^lupk üléssé fe ,?0 A népszövetségi |B unióján, °öka Pivny■ B c. következe A ma­ IB pénzügyi ht^ .apra »» .abbodik és az'au .ulyos­|K ak. A középosztály ú­jságilag IV.kNk A munkásosztály a kapitalis­­|Vval együtt bizonytalan jövőbe néz, Kathlen miniszterelnök ezért a nagy­­■fetafmaknál az ország pénzügyeinek szanálása érdekében járt közbe, javasolja, hogy a népszövetségi li­gák imádja fejezze ki ezt az óhaját, hogy úgy a Népszövetség, mint a jó­vátételi bizottság legyenek a legna­gyobb figyelemmel Magyarország pénz­ügyi helyzetére, mert a kérdés egész Közép-Eu­rópára nagy h­orderejű. Az unió tagjai a javaslatot nagy figyelem­mel hallgatták végig és egyhangúlag elfogadták. Ezután a lefegyverzési javaslatot tárgyalták. Berkeley referens minél szélesebb körű végrehajtást indítványo­zott Bersseviczy Albert rámutatott arra, hogy a lefegyverzés eddigi tárgyalása a Népszövetségben nem kielégítő. A kérdés tárgyalását mindig újra kezdik, jóllehet a legyőzöttek már régen túl vannak a teljes leszerelésen. Csökkentik a közalkalma-­ zottak létszámát Magyar­­országon Budapest, jan. 30. A pénzügymi­niszter törvényjavaslatot terjesztett be az állami alkalmazottak létszámának további húsz százalékkal való csökken­téséről. Az illető állami alkalmazottaknak szeptember 30-án december 30-an ha­táridővel felmondanak. Az utódálla­mokból jött tisztviselőket ugyanolyan arányban bocsátják el, mint a többie­ket. A végkielégítés három évnél ke­vesebb szolgálati időnél félév, hat évi szolgálatnál egy év, tíz évi szolgálat­nál két év és tizenöt évi szolgálatnál három év. A napidíjasoknál ennek a fele. A hozzátartozók állami ellátást nem igényelhetnek. A létszámcsökken­tés nem terjed ki a honvédség, csend­­őrség, vámőrség, folyamőrség, állam­rendőrség, pénzügyőrség és erdőőrzési alkalmazottakra, továbbá a bírákra, ügyészekre és fogházőrökre. A tör­vényjavaslat második fejezete egyesíti Győr és Moson, Esztergom és Komá­rom, Nógrád és Hont, Borsod, Gö­­mör és Kishont, Zemplén és Abaúj­­torna, Szatmár, Ugocsa és Bereg, Sza­bolcs és Ung, Békés és Arad, Csanád és Torontál vármegyéket és közigaz­gatási szervek szempontjából ezeket úgy fogják tekinteni, mintha egy-egy vármegyét alkotnának. / v­­/yC­­ Az angolai kormány fel­mondotta a Chester-féle szerződést Budapest, június 30. A Reuter-ügy­­­­ökség jelenti: Az angolai kormány felbontotta a Chester-szerződést, mert az amerikai társaság elmulasztotta bi­­ngós mezőgazdasági gépeknek a meg­állapított határidőben való szállítását. A magyar lapok cikkei Anglia felül­­kerekedését látják e tényben a mos­suk petroleumvidékért vívott küzde­lemben. r____ [/ 1923. július 1. vasárnap JJ ggss­­­yf Cluj-Kolozsvár, 44. év, 145. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal:Státus Előfizetés: havonta 49, negyedévre palota. Telefonszámok: Szerkesztő- d adtua iiii/i Ae 110, félévre 210, évente 400 lej. Szá­ség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg- Alapitottdl# BAK­­­MA MIKLUd monként 2 lej. Hétköznap és vasár­jelenik hétfő kivételével minden nap nap is 2 lej. Bukarestben 2*59 lej Anglia a kisantant ellen — Az Ellenzék londoni távirata — A Times legutóbbi számában a kisantant kölcsinakciójával fog­lalkozik és a következőket írja: Köztudomású dolog, hogy a kisantant különböző államai nagyon szeretnének további kölcsönöket felvenni a londoni piacon. Ezeknek az államoknak pénzügyi helyzete azonban nehézségeket okoz az angol beruházóknak. Lényegesebb akadály az, hogy Angliának az az érdeke, hogy ne csak egy ország, vagy az orszá­gok bizonyos csoportja, hanem Európa valamennyi népe mielőbb visz­­szanyerje gazdasági jólétét. Anglia teljes tudatában van annak, hogy lehetetlen egy nemzetnek boldogulnia addig, amíg a szomszédja sze­gény marad. Az üzletemberek tágabb látókörből nézik Európa érdekét, ezért nem lehet várni tőlük, hogy jó szemmel nézzék a kisantant államai­nak kicsinyes féltékenykedéseit, amely Európa talpraállítását megaka­dályozza. Anglia nagyon sajnálja, hogy Magyarország kölcsöne zá­tonyra futott s hogy ennek következménye a korona értékének felére való csökkenése, ami viszont bizonytalan időre elodázza az újjáépítést. Németország az örvény szélén tánik a tömegekben. — A társadalom bomlása. — Már a veze­tőinek sem engedelmeskedik a német munkásság. — A szakszer­vezetek vezetői kétségbeesve várják a bekövetkezendőket.— Politikai körök szerint Németország menthetetlen — Az Ellenzék tudósítójától — Német­s­zág ijesztő gyorsasággal,­ közeledett a legutóbbi néhány hét fo­lyamán a teljes bomlás felé. Az árak őrült emelkedése pánikot idézett elő a lakosságban, néhány városban zavar­gások voltak, a csőcselék összezúzta és kirabolta a kirakatokat. Az örvény szédülete érezhető az egész országban, a tömegek elvesztik legminimálisabb tájékozódási képességüket is és a jelen pillanatnál tovább nem látnak. Az egész országban az elkeseredés óriási hulláma csap át, amelynek kábultságá­­ban az emberek mindenre képesek. Egyre jobban érezhető a német tár­sadalom bomlása. Ennek szimptómái közül legfenyegetőbb a munkásfegye­lem fokonkénti, de gyors eltűnése. A munkástömegek között oly nagy a pánik, hogy a szakszer­vezetek kezéből kisiklik a tö­megek irányítása. A szakszervezetek nyilatkozatokban tudatják, hogy nélkülük, sőt ellenük kimondott sztrájkoktól félnek, mint ahogy legutóbb történt Felsősziléziában. A szakszervezetek pénztárai üresek, a sztrájkolók tehát ma­gukra vannak utalv­a, úgyhogy attól lehet félni, hogy az éhség majd kétségbeesett tettekre és erőszakosságra fogja hajtani őket. A kormány ezzel szemben tehetet­lenül áll és nincs más fegyvere, mint egy proklamáció, melyben az erősza­kosságtól való tartózkodásra hívja fel a munkásságot, mert ezek gyengítik a passzív ellenállást a Ruhr-vidéken. — A patkányok — írja a Welt am Montag —kezdik cserbenhagyni a ve­szélyben lévő hajót. A szakszervezetek állandó nyomást gyakorolnak a mun­kásságra, hogy meggondolatlan lépé­sektől visszatartsák őket. Mindazon­által megtagadták, hogy a kormány­­nyal szemben bármi kötelezettséget vállaljanak. Részleges sztrájkok bizto­san ki fognak törni. Nagy horderejű mozgalomra is van kilátás és senki sem­­ látja végét a jelenlegi hely­zetnek. 7 — A Reichstag többsége és maga a kormány hajlandó inkább ölbe tett kezekkel nézni az ország végleges összeomlását, vagy feldarabolását, mint engedni. Egyedül a nagytőke nem vesztette el még a fejét, lélekjelenlétét azon­ban nem a fenyegető közös katasz­trófa elhárítására használja. A német tőkések most vagyonuk megmentésé­vel vannak elfoglalva. — Számos német körben — írja a párisi Journal — a birodalom sorsát mostantól kezdve eldőltnek tekintik. Ezekben a körökben azt hiszik, hogy a végső ka­tasztrófa, a nagy ugrás az ismeretlenbe nem lesz elke­rülhető. Sok gyáros arra törekszik, hogy va­gyonát és gazdagságát az általános bomlástól megmentse azáltal, hogy az idegen, hollandiai, skandináv vagy angol társaságokkal részvényátruhá­zások révén fiktív érdekközösségeket teremtenek, melyek azonban csak a birodalom jövendő hitelezőit, vala­mi­n­tn jövendő berlini kormányokat igyekeznek tévedésbe ejteni. Csehszlovákia új orientációt keres Prága, június 30. A képviselőház­ban hosszú vita után elfogadták a fel­hatalmazási törvényt, melynek alapján a kormány a parlament megkérdezése nélkül is köthet kereskedelmi szerző­déseket. A szavazás során Krojbig kommunista képviselő feltűnést keltő beszédet tartott, amelyben azt aján­lotta, hogy Csehszlovákia szakítson eddigi külpolitikai taktikájával, mert az helytelen. Csehszlovákiának nem nyugat, hanem kelet felé kell orientá­lódnia, mert a nyugati orientációnak nincs semmi reális alapja. Úgy poli­tikai, mint kereskedelmi kapcsolatokat keletül­ kell keresni. Mai számunk 16 oldal. A szovjeteknek képvi­selőjük van Párisban Szenzációs leleplezés a francia kormány orosz politikájáról — Az Ellenzék tudósítójától — A francia-orosz viszony képe nem lehet teljes, hacsak a politikusok nyi­latkozatai és diplomácia háborúsdiját tekintjük.. Az ellenséges nyilatkozatok leple alatt Franciaország és Olaszor­szág között különös viszony alakult ki, mely nem nagyon különbözik Oroszországnak olyan hatalmakkal való viszonyától, melyek sokkalta ba­rátságosabb politikát folytatnak a szov­jetek kormányával szemben. Oroszország és Franciaország között utóbbi időben rendsze­res gazdasági érintkezés fej­lődött ki. Egyes gazdasági orosz szervezetek már aránylag régóta megtelepedtek Franciaországban és csöndben foly­tatták működésüket. Az orosz szívós­­­ság azonban most már még többet elért és szenzáló erejével hathat az jelentés, hogy a szovjet­ kormánynak nem is a legújabb idők óta ”, képvise­­­­­­lete van Parisparl) . Ennek a képviseletnek élén nem kisebb ember áll, mint Szkobelejf, Xerenszky két kormányának minisz­tere. Csak éppen Szkobelejf nem nagy­követnek nevezi magát, hanem gazda­sági érdekek képviselőjének. Ez azon­ban nem akadályozza meg abban, hogy a Vnyec­torg (külkereskedelmi népbiztosság) képviselőjének nevezze magát, bár igaz, egyúttal több tröszt nevében is el szokott járni. Ugyanak­kor azonban bizonyos, hogy Szkobelefj politikai őrszeme a szovjet kormánynak, kitűnően fonja a politika szálait és készíti elő a szovjetkormány cél­jainak megvalósítását Oroszországgal. Kitűnik ez abból is, hogy mily fel­tételekhez köti az Oroszországgal való kereskedés lehetővé tételét. Ha valaki üzletet kötni, vagy üzleti célokból Oroszországba akar utazni, szigorú kérdőpontokra kell felelnie. Ezek kö­zött vannak, hogy vett-e részt Orosz­ország elleni hadműveletekben, hogy milyen fronton harcolt, hogy önkéntes volt-e vagy mozgósított, hogy milyen politikai párthoz tartozik, volt-e tulaj­dona Oroszországban, kiket ismer Oroszországban, mi a véleménye bizo­nyos politikai kérdésekben stb. A legérdekesebb, hogy a francia kormány mindezt tűri, sőt érintkezést is tart fenn a szovjetek képviselőivel. Fontos következtetéseket lehet vonni ebből Európa jövőjére, melyet a francia kormány nem valami nagy őszinte­séggel befolyásol. A szociális misszió-társulat orszá­gos kongresszusa. A Szociális Misszió- Társulat országos szervezete július 20. és 21-én Csíksomlyón országos kongresszust tart. A kongresszus szent misével kezdődik, amely után P. Tré­fán Leonárd rendfőnö­k tart szentbe­­szédet. A kongresszus második napján Majláth püspök fog elnökölni és ezen az ülésen kerülnek tárgyalás alá a kongresszuson eldöntendő kérdések.

Next